Az alapélelmiszerek közül messze a pityóka ára növekedett legjobban. A szakemberek szerint a magas ár a következő termés utáni időszakra is kitarthat.
Messze a legnagyobb ütemben dráguló alapélelmiszer volt az elmúlt hónapokban a burgonya. A piacokon és a szupermarketekben már 4,5 vagy 5 lejes kilónkénti ár sem megy szenzációszámba, a közösségi média pedig tele van olyan tartalmakkal, amelyek a burgonya magas árán szórakoznak vagy éppen szörnyülködnek .
Az országos statisztikai hivatal szerint a viszonylag magas decemberi árhoz képest is 32,33%-kal emelkedett a burgonya ára az év első 4 hónapjában. De áprilisban is a legjobban dráguló élelmiszernek számított a burgonya, 4,75%-kal emelkedett az ára mindössze egy hónap alatt.
Miért ilyen drága?
A jelentős árnövekedést elsősorban az óriási keresletnövekedés okozta – mondta el megkeresésünkre Könczei Csaba , a A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A szakember rámutatott, a nagyobb kereslet elsősorban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt mezőgazdasági évben a nagy európai burgonyatermesztő országok mindegyikében – Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Dániában is – nagy szárazsággal küzdöttek a gazdák. „Az EU-s piacon kevesebb elérhető burgonya volt, mint eddig. Így keletkezett egy olyan többletkereslet, aminek köszönhetően az előző évek átlagárához képest dupla áron indult a piac tavaly ősszel” – mondta Könczei.
A szakember rámutatott, pénzügyi szempontból a székelyföldi burgonyatermesztő gazdáknak nagyon jó mezőgazdasági évük volt. Ez szerinte abban is kicsúcsosodott, hogy voltak olyan időszakok, amikor a nagy kereskedelmi láncok polcain túlnyomórészt székelyföldi gazdák burgonyája volt jelen. „Személyesen volt olyan tapasztalatom, hogy Kolozsvár egyik legnagyobb hipermarketében januárban csak háromszéki gazdák burgonyája volt jelen a polcokon. Három vagy négy gazda legalább nyolcféle pityókáját árulták több formában, méret és minőség szerint. Az ár már akkor, év elején, a farm kapujához viszonyított árral szemben 50-60%-kal volt magasabb” – tette hozzá a szakember.
A tavaszi hónapokban tapasztalt áremelkedéshez ugyanakkor az is hozzájárult, hogy Háromszéken már ezelőtt két hónappal elfogytak a készletek, már nem lehetett étkezési pityókát kapni. Mint Könczei részletezte, a gazdáknál már csak abban az esetben fordult elő, hogy pityókát tartottak a raktárjaikban az említett időszakban, ha annak értékesítéséről már előre leszerződtek a kereskedelmi láncokkal. „Az elmúlt hónapokban új mennyiségeket már nem vittek piacra” – magyarázta.
Jövőre is kitarthat a burgonya magas ára
Kérdésünkre Könczei elmondta, teljesen megalapozottnak tartja azokat a várakozásokat is, amelyek szerint a őszre is magas marad a burgonya ára a vetőmagok magas ára miatt. „A Székelyföldön használt vetőmagot jellemzően Hollandiából, Franciaországból vásároljuk meg. A vetőmagtermesztés egy külön technológiát és nagy odafigyelést igénylő, rendkívül költséges folyamat, ezzel is magyarázható, hogy mi mindig onnan hozzuk az ültetni való burgonyát, és esetenként azt szaporítjuk tovább. És az, hogy a tavalyi évben nem termett elég burgonya, azt is jelenti, hogy nem termett megfelelő mennyiségű vetőmag burgonya sem. Az előző évekhez viszonyítva a vetőmag ára is megduplázódott, ami nyilván érezhető lesz a burgonya árában is” – mondta Könczei.
A mezőgazdasági minisztériumnál kicsit máshonnan közelítik meg a magas árak okát. A most tapasztalható többletár annak köszönhető, hogy az évnek ebben a szakában nagyobb részt még mindig a tavaly termett burgonyát értékesítik, a gazdáknak pedig jelentős költségeik vannak a raktározás miatt – értékelte az árnövekedést Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Daea arra is rámutatott, hogy az évnek ebben a szakában jellemzően mindig áremelkedés tapasztalható, igaz, arra megszólalásában nem tért ki, hogy ez az áremelkedés magasabb volt-e idén, mint az előző években.
Az országos statisztikai hivatal szerint tavaly Romániában 168 ezer hektáron 3,1 millió tonna burgonyát termesztettek. Az országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) szerint viszont csak 38 ezer hektáron termesztett burgonya esetében hívtak le a gazdák terülalapú támogatásokat fogyasztási, vetőmag és ipari burgonya esetében. Ez hatalmas visszaesés a három évvel korábbi adathoz viszonyítva, amelyek szerint 2015-ben burgonyára 60 ezer hektárra hívtak le területalapú támogatásokat.
A legfrissebb elérhető Eurostat adatok szerint az Európai Unió éves burgonyatermésének 4,9%-a Romániában terem. Ezzel Románia az EU hetedik legnagyobb burgonyatermesztője Németország (19,5%), Franciaország (13,4%), Hollandia (12,5%), Lengyelország (11,6%), az Egyesült Királyság (10,5%) és Belgium (6,9%) után.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!