Zuckerberg alapítótársa: eljött az ideje, hogy megállítsuk a Facebookot!

„Mark Zuckerberggel közösen alapítottuk a Facebookot 2004-ben. Most, 15 évvel később azt gondolom, hogy a Facebook túl nagy lett, és túlságosan is erős” – kezdi Chris Hughes , a Facebook egyik alapítója, Mark Zuckerberg egykori szobatársa azt a beszélgetést, amelyet a New York Times tett közzé. A videóinterjú a Facebookot azóta elhagyó vállalkozóval annak apropóján készült, hogy Hughes egy viszonylag hosszú véleménycikkben fejti ki azzal kapcsolatos véleményét, hogy meg kellene törni a vállalat monopol pozícióját, amely immár a demokráciára is veszélyt jelent. A Facebookot ellenzők tábora így is jelentős, de talán nem túlzás kijelenteni, hogy az alapítótárs Hughes eddig az egyik legfontosabb hang a kritikusok között.

Hughes cikkében leírja, hogy utoljára 2017 nyarán találkozott Zuckerberggel. Azóta viszont a közösségi médiaóriás vezetőjének reputációja a mélybe zuhant, köszönhetően azoknak a hibáknak, amelyeket a vállalat vezetői elkövettek. A Facebook által alkalmazott gyenge adatvédelmi gyakorlatok, az orosz ügynökök miatti botrányra adott lassú válasz, az erőszakos retorika és hamis hírek soha nem látott terjedése miatt Hughes elmondása szerint „felelősséget és dühöt” érez másfél évtizeddel az alapítás után.

„Mark még mindig ugyanaz az ember, akit a szülei ölelésében ismertem meg a közös kollégiumi szobánkban, még mielőtt elbúcsúztak volna tőle a tanév elején. Ugyanaz a srác, aki halogatta a tesztekre való tanulást, aki egy partin a fürdőszobára váró sorban lett szerelmes a jövőbeli feleségébe, vagy aki sokáig egy földre lerakott matracon aludt, még mielőtt többet megengedhetett volna magának. Más szóval, emberséges. De az ő embersége az, ami az általa nem ellenőrzött hatalmat annyira problémássá teszi” – írja Hughes.

Hughes a véleménycikkben tulajdonképpen azt javasolja az amerikai kormányzatnak, hogy darabolja fel a Facebookot, és fogja vissza Mark Zuckerberg hatalmát. Azt is javasolja a szabályozóknak, hogy ne engedjék, hogy a WhatsApp és az Instagram továbbra is a Facebook tulajdonában maradjon. Ezt annak érdekében kéri, hogy döntsék meg a Facebook monopol pozícióját, és teremtsenek újra versenyt a Zuckerberg vállalata által letarolt piacon. Arra is kitér az alapítótárs, hogy új adatvédelmi jogszabályokat kell bevezetni az Egyesült Államokban is, amelyek korlátozni tudják azt, hogy milyen adatokat gyűjthet a Facebook a felhasználókról. Hughes úgy fogalmaz, hogy bár nem hiszi, hogy Mark Zuckerbergnek rossz szándékai lennének, „a Facebook uralma példátlan, és nem-amerikai”.

Hughes szerint a Facebook elsősorban nem néhány új szabályozástól fél, hanem inkább tartanak egy trösztellenes ügytől, amely esetleg a kormányzat befolyásának erősödésével is járna vállalaton belül. Ez azért sem elképzelhetetlen forgatókönyv szerinte, mert mostanában nemcsak a vállalat szigorúbb szabályozását kérők száma növekedett meg erőteljesen, hanem olyan jelentős befolyással bíró politikusok is tematizálják a problémákat, mint például Elizabeth Warren demokrata szenátor, aki indulni fog a 2020-as elnökválasztásokon is.

„Dühös vagyok amiatt, hogy a növekedésre való összpontosítása érdekében (Mark) feláldozta a biztonságot és a tisztességességet a klikkekért cserébe” – írja Hughes, majd arra is kitér, hogy saját magára is, valamint a Facebook korai csapatára is neheztel amiatt, hogy nem gondolkodtak többet azon, hogy a hírvonal-algoritmusok milyen hatással lesznek a kultúránkra, hogyan befolyásolhatják választások kimenetelét, és miként tesznek erőssé nacionalista retorikát használó politikusokat. „Attól is tartok, hogy Markot egy olyan csapat veszi körül, amely megerősíti azt, amit gondol, nem pedig megkérdőjelezik azt” – teszi még hozzá Hughes.

Kétmilliárd ember kommunikációját képesek ellenőrizni

Hughes szerint Zuckerberg hatalmának legproblematikusabb része egyértelműen abban rejlik, hogy a Facebook egyoldalúan képes ellenőrizni a közbeszédet. Ez már csak azért is veszélyes szerinte, mert nincs precedens arra, hogy valaki 2 milliárd ember között zajló társalgást legyen képes monitorizálni, szervezni vagy akár cenzúrázni.

De Hughes szerint nem csak azzal van probléma – bár ezt nevezi a legnagyobb hibának –, hogy az amerikai hatóságok engedték a vállalatnak az Instagram vagy a WhatsApp felvásárlását. A Facebook ugyanis nem csak felvásárlás útján állítja félre a versenytársait. Rendkívül aggályosnak nevezi azt is, hogy a Facebook hírfolyamán gyakran blokkolják bizonyos vállalatok tartalmait, vagy éppen elsőbbséget adnak saját fejlesztésű platformokon megjelenő tartalmaknak. Itt példaként több adatot is idéz, amivel rámutat, hogy a vállalat a facebookos videókat részesíti előnyben a YouTube-ról és a Vimeóról megosztott videókkal szemben, de arra is volt példa, hogy letiltottak platformokat, például a Twitterhez tartozó Vine videószolgáltatót, amely 6 másodperces rövidfilmek megosztását tette volna lehetővé. De visszaemlékezik a Snapchatre is, amelyet 2013-ban megpróbáltak megvásárolni az alapítóktól. A sikertelenül járt tárgyalások után viszont egyszerűen lemásolták a Snapchat akkori legnépszerűbb megoldását, és elindították a Stories funkciót.

És Hughes itt cikkében rátér a rendszerszintű problémákra is. Az imént felsorolt stratégiák eredményeként ugyanis a versenytársak képtelenek felvenni a versenyt a Facebookkal. És pénzhez sem igazán jutnak, a befektetők ugyanis jól tudják, hogy hiába adnak pénzt egy jó ötlettel rendelkező vállalatnak, a Facebook nagyon könnyen lemásolja az újítást, jobb esetben megveszi, de az is lehet, hogy csak simán letiltja. A szakember szerint beszédes, hogy a robusztus gazdasági növekedés, a kockázati tőke terjedése, a high-tech induló vállalatok iránti kiemelkedő érdeklődés ellenére 2011 óta egyetlen olyan vállalat sem jelent meg, amely közösségi hálózatépítéssel foglalkozna.

Hughes megjegyzi, hogy ez igaz ugyanakkor más területekre és vállalatokra is. A keresés területén a Google ugyanígy dominál, és az e-kereskedelemben az Amazon is egyre erőteljesebb szerepet tölt be. Arra hívja fel a figyelmet ugyanakkor, hogy az igazi innováció azokon a területeke történik, ahol van versengés a vállalatok között, mint például a munkahelyi termelékenységet (Slack, Trello, Asana), a városi mobilitást (Lyft, Uber, Lime, Bird) és kriptovalutákkal való kereskedést (Ripple, Coinbase, Circle) lehetővé tevő vállalatok működnek.

Hughes határozottan állítja a cikkben, hogy az amerikai kormányzatnak közbe kell lépnie. Szerinte, amikor Zuckerberg egy nemrégiben a Washington Postban közölt cikkben azt írta, hogy a hatóságokat felkéri a jobb szabályozások kidolgozására, akkor elsősorban annak próbált elébe menni, hogy semmiképp ne egy kormányzati beavatkozással kapcsolatos álláspont erősödjön meg a politikusok és a hatóságok körében. Azt is írja a társalapító, hogy a korábban elkövetett vétségek miatt – egyes források szerint várhatóan – 5 milliárd dolláros büntetés nem sokat jelent egy ekkora méretű vállalat számára. Szerinte az Instagram és a WhatsApp leválasztása sem elég, sok évre előre meg kellene tiltani, hogy újabb felvásárlást hajtsanak végre – írja Hughes .