Az újabb ipari forradalom a küszöbön áll, de ez már nem a szemünk előtt fog zajlani

Az eddig lezajlott három ipari forradalom nem csak az ipar és a gazdaság működését változtatta meg gyökeresen, hanem átrendezte a társadalmi struktúrákat is. Mindháromban az a közös, hogy a technológiai vívmányoknak köszönhetően olyan eszközök váltak elérhetővé a széles tömegek számára, amelyek elérhetőbbé tették a termékeket, felgyorsították a közlékedést, illetve lehetővé tették a nagy távolságokat átívelő kommunikációt.

Az

első ipari forradalom

Angliában indult 1760 és 1840 között. A 18. század technikai vívmányainak köszönhetően a manuális gyártási technológiáról áttértek a gőzüzemű gépek használatára. Ez elsősorban a mezőgazdaságban hozott nagy változásokat, de a textilipar is rövid időn belül alkalmazta az újításokat.A

második ipari forradalom

az elektrotechnikai eszközök feltalálásának köszönhetően ment végbe 1870 és 1914 között. Amellett, hogy ebben az időszakban terjedt el a távíró és gyorsult fel rendkívüli módon az információáramlás, az elektromos gépek alkalmazásával lehetővé vált a tömegtermelés, de ehhez az időszakhoz köthető a szolgáltató szektor előretörése is. A

harmadik nagy ugrás

1950 és 1970 között következett be. A harmadik ipari forradalmat digitális forradalomnak is nevezik, amely során az analóg, mechanikus technológiákat leváltották a digitális rendszerek. Az internet és a személyi számítógép elterjedésével pedig egyre szélesebb körben épültek ki azok az internetes hálózatok, amelyekre tömegesen csatlakoztak a felhasználók. Mindennek köszönhetően felgyorsult az információáramlás és a technikai fejlődés is.Hogy mennyire, azt jól mutatja maga az internetkapcsolat: a kilencvenes évek dial-up alapú telefonos modemeihez képest jelenleg egy középkategóriás okostelefon is 20-szor gyorsabb. Az okos eszközökön létrehozott adatok és információk alapján pedig egyre jobban és pontosabban kiszámítható a viselkedésünk, ezen keresztül pedig az, hogy mire van szükségünk.

Mi megy végbe a negyedik ipari forradalom során?

A negyedik ipari forradalomban (pontosabban az Ipar 4.0 -ban) az a célja a vállalatoknak, hogy az elérhető összes technológiát úgy összehangolják, hogy a gyártósoron dolgozó gépek képesek legyenek egymás közt kommunikálni, és ha hibát észlelnek, akkor emberi beavatkozás nélkül képesek legyenek kijavítani azt.

Ezek az innovációk több pilléren állnak, az egyik közülük a fejlett virtuális szimuláció, vagyis az Advanced Simulation, ami a gyártásra szánt elemek megtervezését emeli át egy következő szintre. Hasonlóan fontos az Additive Manufacturing, vagyis az additív gyártási technológia, ami olyan gépek fejlesztését jelenti, mint például a 3D nyomtatók, ami a fém alapanyag felhasználástól kezdve a műanyagig, bármilyen formájú és szilárdságú tárgyat képes létrehozni a hagyományos ipari módszerektől eltérő módon.

Az Ipar 4.0 egy másik összetevője a Cloud Computing, vagyis a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások összessége. Ennek részeként úgy futtathatók különböző programok, hogy azok nem helyi számítógépekre vannak telepítve, hanem egy másik számítógépre vagy szerverre, amely bárhonnan elérhető. Ezek a felhőalapú rendszerek így az üzleti modelleket és informatikai erőforrásokat is elérhetővé teszik.

Mindezek mellett már napjainkban is egyre nagyobb mértékben terjednek el azok a közhasználatú okos tárgyak, amelyek az internetre kapcsolódnak. Az IoT (Internet of Things) eszközök arra hivatottak, hogy minél inkább megkönnyítsék a felhasználók életét azáltal, hogy bizonyos dolgokban helyettük gondolkodnak. Az okos hűtők például előre jelzik, ha valamilyen élelmiszerből hiány van, vagy az okostelefonról irányíthatjuk a lakásban használatos elektromos tárgyakat a fűtésrendszertől kezdve a világításig.

És itt jön a képbe a Big Data is. Az egyre nagyobb mértékben elterjedő okos eszközök nagy mennyiségű adatot termelnek, amelyek elemzésével jobban megérthető például az emberek viselkedése. Másként fogalmazva, a Big Data döntési szabályok gyűjteménye, illetve a különböző helyzetekben produkált viselkedéssel kapcsolatos adatok elemzése. Ennek keretében előre meghatározhatóak és kiszámíthatóak bizonyos emberi viselkedések. Mindemellett pedig a Big Data különböző tudásterületeket is egyesít a nagy mennyiségű adat adminisztrációja és kezelése területén. Mindebből hatékonyabban meghatározhatók a különböző szükségletek és igények, amelyek kiemelten hasznosak a gyártók számára.

Ezeken keresztül a hétköznapi életünk egyéb mozzanatai is nyomon követhetők, ami az új technológia elterjedésével újabb kérdéseket is felvet. Egyrészt azt, hogy a gyártók miként kezelik a felhasználók adatait, valamint az is kérdéses, hogy a felhasználók mennyire vannak tudatában annak, hogy az őket körülvevő tárgyak miket tudnak róluk.

Minden ami repetitív, azt a gépek is képesek elvégezni

Az eddigi ipari forradalmakkal ellentétben a 4.0-ás kevésbé lesz látható és érzékelhető a tömegek számára, ugyanis ez nagyrészt az eddigi elméletek szerint a gyártósorok automatizációját jelenti, illetve rengeteg olyan innovációt, amelyeket jelenleg a mérnökök és az informatikusok igyekeznek funkcionálissá fejleszteni.

Eltérőek a vélemények arra vonatkozóan, hogy ezt az evolúciós lépést mikor fogják megtenni a gazdaságilag vezető országok iparai. Egyes becslések szerint ehhez szükség van a következő 80 évre, de az automatizációs fejlesztéseket végző német vállalatok szerint ez már 2025-re megvalósul.

Mindennek lesznek szembetűnőbb mozzanatai is, például az önvezető autók elterjedése terén. Ha ezek működését sikerül biztonságossá tenni és standardizálni, valamint összekötni az olyan ride sharing szolgáltatókkal, mint például az Uber, akkor a hagyományos taxivállalatoknak nem sok esélyük lesz versenyben maradni. Az automatizáció miatt nem csak a sofőrök munkahelye kerül veszélybe, hanem szinte minden olyan gyártásban dolgozó alkalmazotté, aki repetitív munkafolyamatot végez. Ezt ugyanis attól függetlenül, hogy milyen komplex művelet, a számítógép vezérelte eszközök képesek elvégezni, ráadásul sokkal költséghatékonyabb módon. Hogy milyen mértékben, arra jó példa Kína egyik legnagyobb cége, a Foxconn, amely az Egyesült Államokban tervezett Iphone-okat is gyártja. Az egyre inkább automatizált rendszerek miatt az elmúlt években 60 ezer olyan munkástól vált meg a gyár összeszerelő üzeme, akik napi 5 dolláros bérért dolgoztak.

Hasonló a helyzet a mezőgazdaság területén, ahol szintén könnyen helyettesíthető automatizált gépekkel az emberi munkaerő. Hogy milyen mértékben, arra az Egyesült Államok a legjobb példa, ahol 1790-től 2010-ig a zöldség- és gyümölcstermelést 90%-ban gépiesítették.

A cikk írásánál a Cleverism itt olvasható írására támaszkodtunk.