Hol lesz a marosvásárhelyi és a vidombáki helye a hazai repülőterek között?

Az ország 17 repülőterén összesítve 7%-kal növekedett az utasforgalom 2018-ban. A repülőterek által szolgáltatott adatok alapján tavaly összesen 21,8 millió utas fordult meg a hazai repülőtereken, a legnagyobb utasforgalmat messze a bukaresti Henri Coandă (Otopeni) repülőtérnél mérték. A fővárosi légikikötőben 8%-kal emelkedett az utasforgalom az előző évhez viszonyítva.

A második legforgalmasabb repülőtér az elmúlt évben is a kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér volt. Ugyanakkor az itteni növekedés sokkal lassabb volt, mint az elmúlt években. Ennek részben az az egyik magyarázata, hogy a WizzAir a vállalat működésének optimalizálása érdekében törölte a fapados társaság Kolozsvár-Bukarest járatait, ami nagyságrendileg évi több százezres utasforgalmat jelentett. A növekedés lassulására a másik magyarázat az, legalábbis David Ciceo vezérigazgató egyik korábbi nyilatkozata szerint , hogy 2018-ban újra megkezdte a működését a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér, amelynek a felújítása alatt jelentősnek mondható forgalom irányult át Marosvásárhelyről Kolozsvárra.

Az első három reptér kezeli az utasforgalom több mint 80%-át

A repülőterek tavalyi forgalmáról szóló lista további érdekessége, hogy az elmúlt években szép növekedést bemutató temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtéren 2018-ban csökkent az utasforgalom. A magyarázat elsősorban itt is inkább a légitársaságok döntéseiben keresendő: az utasforgalom tavalyi 6,4%-os visszaesése részben azzal magyarázható, hogy a Blue Air a repülőtér vezetőségével folytatott sikertelen tárgyalásokra hivatkozva az összes temesvári járatáról lemondott. A román többségi tulajdonban levő Blue Air mellett Európa legjelentősebb fapados társasága, a Ryanair is úgy döntött, hogy csökkenti tevékenységét az ország harmadik legnagyobb repülőterén.

Azt érdemes megjegyezni, hogy az ország három legnagyobb repülőtere – a bukaresti Henri Coandă, a kolozsvári Avram Iancu és a temesvári Traian Vuia – 2018-ban összesen 18 millió utast szállított. Ez a szám a romániai utasforgalom 83%-át teszi ki. Az erdélyi repülőterek közül még a szebeni növeli szépen évről évre az utasok számát, már 662 ezer ember fordult meg a repülőtéren tavaly. Az adatok szerint Nagyváradon is beindulni látszik a repülőtér nagyüzemű működése, a 2015 novemberében újranyitott repülőtér 2016-ban még 41 ezres, 2017-ben már 162 ezres, míg 2018-ban 220 ezres utasforgalmat tudott felmutatni.

Marosvásárhely elindulhat visszavenni a helyét

A legérdekesebb kérdés persze a tavaly újranyitott marosvásárhelyi repülőtér helyzete. A reptér a felújítást megelőző években stabilan 300 ezer körüli utasforgalmat tudott felmutatni, a 2018 júniusi újranyitást követően fél év alatt 63 ezres utasforgalmat értek el. Érdekesség viszont, hogy az idei első negyedévre szóló számok alapján (vagyis március végén) a repülőtér máris 37 ezer utasnál tartott, ami jókora előrelépéssel is kecsegtethet ebben a tekintetben.

Peti András , a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy az idei évre 150 ezres utasforgalmat prognosztizálnak, ami az elmúlt éves forgalomhoz viszonyítva 220%-os növekedésnek felel meg.

„Egy ilyen prognózist mindig bizonyos alapadatok figyelembe vételével végzünk. Tudjuk, hogy a jelenleg működő 4 nemzetközi járat, a nyári szezonban működtetett két antáliai és egy egyiptomi járat, valamint az év első három hónapjában működő Marosvásárhely-Bukarest járat – amit reményeink szerint vissza tudunk hozni –, mekkora utasforgalmat generál. Illetve vannak kilátásban egyéb üzleti kapcsolatok is, amelyek új célállomásokat, vagy a meglévő célállomások heti járatszámának növekedését hozhatják el” – mondta Peti András, aki kérdésünkre leszögezte, hogy nem közölhet részleteket az esetleges új útvonalakról, vagy új légitársaságokról mindaddig, amíg a társaságok el nem kezdik értékesíteni a jegyeket.

Arra a kérdésünkre viszont, hogy hosszú távon mekkora utasforgalmat érhet majd el a repülőtér, az igazgató a saját menedzseri szerződésében szereplő célszámok alapján beszélt a várakozásokról. „A többféle eredményindikátor közül az egyik legfontosabb a kiszolgált utasforgalom. Ez az célszám éves szinten legalább 20%-os növekedést irányoz elő” – mondta Peti András, aki arra is kitért, hogy a célok között szerepel az is, hogy minden évben szerződést kössenek egy új légitársasággal, illetve legalább két új célállomást vezessenek be. Az igazgató szerint ezekből a célszámokból kiindulva 2020-ra akár a 200 ezres utasforgalmat is megközelíthetik.

A repülőterek utasforgalmának alakulása a jövőben különösen érdekes téma lehet, mert ahogy Peti András is rámutatott, az Európai Uniós versenyjogi szabályozás szerint minden európai reptér 2024-től önfenntartóan kell működjön. Az igazgató szerint kutatások során megállapítást nyert az a tény, hogy egy repülőtér akkor képes saját magát fenntartani, ha eléri a 700 ezres utasforgalmat.

„Annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi repülőtér önfenntartó legyen, 2024-re el kell érni a 700 ezres utasforgalmat. Én úgy gondolom, hogy – bárki is legyen akkor a repülőtér vezetőségében – amennyiben teljesítik az eredményindikátorokat, akkor a célszám elérhető. Azaz, a 2013-ban elért, a reptér történetében rekordnak számító 350 ezres utasforgalom megduplázására is reális esély mutatkozik” – mondta Peti András.

Hol lesz az épülő brassói repülőtér helye?

A hazai repterek utasforgalmának vizsgálatánál az is érdekes kérdés, hogy mekkora szeletet tud majd kiszakítani a Brassó melletti Vidombákon épülő repülőtér. A légikikötő kapacitásával kapcsolatos legfrissebb tanulmány szerint a brassói repülőtér már az első működési évében elérhetné a 114 ezres utasforgalmat. A légikikötőben megforduló utasok száma a becslések szerint 10 évnyi működés után lépné át az egymilliós határt.

Az Adevărul az elmúlt évben közölt cikket a repülőtéren zajló építkezések állapotáról. A lap egyebek mellett arra is emlékeztet, hogy a Brassó melletti beruházás a kormány számára sokáig nem élvezett prioritást, és ez nem csak azzal magyarázható – szerintük –, hogy beleesik a meglévő repterek 300 kilométeres körzetébe, hanem azzal is, hogy Brassó egy repülőtérrel valószínűleg az Otopeni-ben landoló turisták 20%-át átcsábítaná a Cenk melletti városba.

A felvetést persze érdemes csupán spekulációként kezelni. Főként azután, hogy a 2019-es költségvetés vitáján végül azért sikerült forrásokat szerezni a légikikötő építésére. Az országos költségvetésben 23 millió lejt különítettek el erre a célra – Kovászna Megye Tanácsának februári közleménye szerint ebből 10 millió lejt a háromszékiek közbenjárására kaptak meg a projektre. A reptér befejezéséhez viszont 354 millió lejre van szükség, ebből 258 millió lejt hitelből, költségvetési többletből, a központi költségvetésből tudnak fedezni, de a tervek szerint uniós támogatást is igényelnek majd – amellett, hogy az építkezéseket a háromszéki önkormányzatok is finanszírozni kívánják.