Májustól módosul a napszámostörvény. Mik a legfontosabb változások?

Sürgősségi kormányrendelettel módosította a kormány az eredetileg 8 évvel ezelőtt elfogadott, 52/2011-es törvényt, amely az ideiglenes munkavállalásra vonatkozik. A törvény módosításai május 1-től lesznek hatályosak, és elsősorban a foglalkoztatási területek kiterjesztését illetően jelentenek változást.
Legutóbb 2018 decemberében módosították a napszámos munkát szabályozó törvényt, így idén év elejétől csak a mezőgazdaságban és az ehhez kapcsolódó ágazatokban lehetett napszámosokat alkalmazni a munkaadóknak. A 2018/114-es kormányrendelet múlt év december 29-én jelent meg a hivatalos közlönyben, így az addigitól eltérően kulturális tevékenységre, árukezelésre, reklámtevékenységre, karbantartásra, illetve takarításra már nem volt érvényes ez a szerződéses forma. Ezeket a drasztikus módosításokat változtatja meg a május 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás, amely többek közt a vendéglátóipari egységeket működtetők számára is lehetővé teszi, hogy napszámosként pincéreket alkalmazzanak.

A sürgősségi kormányrendelet szerint a következő munkákra lehet napszámosokat alkalmazni:

• kiállítások, vásárok és kongresszusok szervezése;
• reklám;
• művészeti előadás – előadások, előadások háttérmunkájával kapcsolatos tevékenységek, előadótermek menedzsmentje;
• a félig háziasított állatok és más állatok tartása, tenyésztése;
• rendezvényekkel kapcsolatos vendéglátói szolgáltatások (catering) végzése;
• tájkertészet – parkok és kertek (kivéve magánkertek) telepítése, gondozása;
• éttermi munkák;
• bárokban végzett munka, italok felszolgálása;
• állatkertben, botanikus kertekben és természetvédelmi területeken végzett tevékenységek.

Derzsi Ákos szenátor a Transindex nek elmondta, 2011-ben az RMDSZ kezdeményezésére alkották meg a „napszámostörvényt” abból a célból, hogy a rövidebb intervallumú munkák elvégzéséhez alkalmazott személyeknek ne kelljen hagyományos munkaszerződést kötniük a munkáltatóval. Ennek az is volt a célja, hogy visszaszorítsák a feketegazdaságot, és az illegális munkavállalást.

Ezt követően több alkalommal is módosították az 52/2011-es törvényt, egyrészt arra hivatkozva, hogy ezt a törvényi keretet több munkáltató is kijátszotta az által, hogy munkaszerződés helyett, de mégis legális keretek közt, napszámosként alkalmazta a munkásokat. Derzsi Ákos szerint a kormányrendelet azért előnyös, mert több szakterületen is vannak olyan ideiglenes munkák, amelyeket nem lehet máshogyan, törvényes keretek közt lefedni, csak a napszámostörvénnyel.

„Meghatározott időre szóló munkaszerződést kötni néhány napos munka elvégzésére meglehetősen bonyolult, így a feketemunka elkerülésére is kiválóan alkalmas ez a törvény. Ugyanakkor, ha a jelenleginél is több területre kiterjesztik ennek az alkalmazását, akkor az a munkáltatók részéről több visszaélésre is lehetőséget ad, mert a jelenleginél is jóval több olyan szakterület van, amelynek keretében szerződés által szabályozott munkaviszonynak kellene létrejönnie a munkáltató és az alkalmazott között” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy milyen visszaélések történtek az elmúlt időszakban, a szenátor úgy fogalmazott, voltak olyan munkáltatók, akik az adófizetés elkerülése miatt nem szerződéssel alkalmazták a munkásokat, hanem valamilyen módon besorolták őket egy napszámos munkakategóriába. Hozzátette, „ennek ellenére olyan nagyszámú visszaélések nem lehetnek, mert a munkáltatónak napszámos regisztert kell vásárolnia, be kell jelentkeznie a munkaügyi felügyelőségnél, így ettől kezdve már ellenőrizhető” – fejtette ki Derzsi Ákos. A szenátor rámutatott, a leggyakrabban olyan típusú visszaélések voltak, hogy a munkáltató nem fizette ki azt az összeget a munkásoknak, amelyben előzőleg megegyeztek, vagy sok esetben a munkáltató késett a kifizetésekkel.

A sürgősségi kormányrendelet azt is szabályozza, hogy egy évben egyetlen munkavállalót sem lehet 90 napnál hosszabb időre alkalmazni, emellett pedig a munkáltató köteles lesz bejelenteni az alkalmazottait az erre a célra létrehozott elektronikus regiszterbe, amely a tervek szerint idén decemberben lesz elérhető.
Mindemellett a napszámosnak a keresete 10%-át kell befizetnie jövedelemadóként, emellett pedig a munkáltatónak kötelessége tájékoztatni az alkalmazottat, hogy munkabaleset esetén őt, vagyis a munkáltatót terhelik a betegellátás költségei. A laboratóriumi körülmények közt lebonyolított, in vitro megtermékenyítés esetén a napszámos alkalmazottat 3 nap fizetett szabadság illeti meg.

A napszámosok alkalmazását a törvény által általánosan előírt 90 napnál hosszabb időszakra, 180 napra is meg lehet hosszabbítani abban az esetben, ha a munkavégzés területe a mezőgazdaság, állattenyésztés és a munkavégzés időtartama a szezonális munkakörülmények miatt indokolttá teszik ezt.
Derzsi Ákos elmondta, jelenleg egy olyan törvénymódosításon is dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy ne csak a napi, hanem a heti kifizetések is törvényesek legyenek a napszámosok számára. A törvénymódosítás okán május 1-től a napszámosként alkalmazott személyek számára is kötelező lesz a társadalombiztosítási járulék befizetése, az egészségbiztosítási járulék befizetése ugyanakkor opcionális marad.
„A kormánynak szüksége van a pénzre, ezért minden módon megpróbál erre szert tenni, ezért ha erre a bevételi forrásra is kiterjesztik a különböző járulékok befizetését, akkor ez hosszú távon azt eredményezheti, hogy nem munkaszerződéssel, hanem napszámosként dolgoztatják az alkalmazottakat, ami a leggyakrabban vidéken fordul elő” – hangsúlyozta a szenátor.