Nő a háztartások bevétele, de egyre mélyül a szakadék a város és a vidék között

Mindössze egyetlen év alatt több mint ezer lejjel növekedett az egy háztartásra jutó havi jövedelem Romániában – derül ki az országos statisztikai hivatal által nemrég közzétett adatokból. A kissé becsapós statisztikákat a Curs de Guvernare nevű oldal is összefoglalta, és kiderül belőlük, hogy míg egy háztartás átlagos havi jövedelme 4 608 lej volt, ami 29,1%-os növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva, nagyjából ugyanekkora arányban nőtt (30,1%-kal) az egy főre jutó átlagos jövedelem is, amely már eléri az 1 772 lejt.

A statisztikusok a háztartások jövedelme alatt nem csak a pénzbeni bevételeket, hanem a mindenféle egyéb juttatásokat is értik. Az viszont a számok alapján megállapítható, hogy a háztartások jövedelmében elsősorban a pénzbeli bevételek aránya növekedett az előző évben. 2017 utolsó negyedévében még 3 569 lej volt az egy háztartásra jutó pénzbeli bevétele, ez a szám 2018 utolsó negyedévére havi 4 243 lejre emelkedett.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy bár a jelentős növekedésben kétségtelenül szerepe volt a munkabérek jelentős emelkedésének is, de a statisztikákban szereplő bruttó fizetések meglódulása a 2018 elejétől bevezetett adózási változásoknak is köszönhető, amelynek részeként a munkaadóról jelentős adóterhek kerültek át a munkavállalók terhére. Tulajdonképpen azért is növekedtek ilyen mértékben a bruttó fizetések, mert jelentősen nőttek az adóterhek is.

Ugyan a háztartások nem pénzbeni bevételei is növekedtek, de azok messze nem akkora mértékben, mint a pénz jellegű bevételi források. Ezt mutatja az alábbi adatsor is.

A statisztikákból az is kiderül, hogy bár eddig is messze a munkahellyel, így fizetéssel is rendelkező személyek tartották el a háztartást, az esetek jelentős részében tulajdonképpen a családot, de a fizetések aránya a havi családi bevételből még nagyobb arányt szakít ki már a 2018 végi adatokban. A statisztikai hivatal adatai szerint 2018 negyedik negyedévében a fizetésekből származó bevételek 68,2%-át tették ki egy háztartás jövedelmének, ami 7 százalékpontos növekedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva, de még látványosabb a növekedés, ha több év adatát is feltüntetjük.

A munkabérek ilyen jelentős növekedése mellett csökkent a háztartások összesített bevételében a mindenféle szociális juttatások súlya. Egy átlagos romániai háztartás esetében már a „bevételek” 18%-át sem éri el az ilyen a szociális típusú juttatások összértéke a statisztikák szerint. De tulajdonképpen a bérnövekedés és az adózási változások hatása az is, hogy a statisztikákban majdnem minden egyéb tétel jelentősége csökkent: az úgynevezett természetbeni bevételek (amelynek jelentős részét a háztartás által előállított javak képezik) aránya 7,9%-ra esett vissza, de csökkentek a mezőgazdaságból, a különböző típusú szabadfoglalkozásokból és az ingatlanokból, vagy egyéb aktívákból származó bevételek.

Egyre jobban lemarad a vidék

A román gazdaság elmúlt években mutatott teljesítménye alapján korántsem tekinthető meglepőnek a háztartások bevételeinek kedvező alakulása. A városi, valamint a vidéki háztartások bevételeinek alakulása viszont egészen megdöbbentő méreteket kezd ölteni. A statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint 2018 végén a háztartásokra számolt bevételek alapján az egy személyre jutó források 56%-kal voltak magasabbak egy városi, mint egy vidéki személy esetében.

A különbség különösen az elmúlt években ugrott meg: 2016 utolsó negyedében ugyanez az arány még 38,4% volt, 2016 végén 47,7%, míg 2017 utolsó negyedévében 50,9%. Innen nőtt a mostani 56%-ra. Ha konkrét pénzösszegekre fordítjuk le ezeket a különbségeket, akkor azt kapjuk, hogy városokon a háztartások egy főre jutó bevétele 2 124 lej (ebből 2 035 lej a tulajdonképpeni pénzbeli bevétel, a többi úgynevezett természetbeni jövedelem), vidéken viszont csak 1 361 lej (1 161 lej). A következtetés adja magát, az elmúlt évek jó gazdasági teljesítményét, a viszonylag erőteljes bérnövekedést elsősorban a városi környezetben élők érzik, és a jövedelmi szakadék szélesedéséről szóló trend jelenleg annyira erőteljes, hogy jól végiggondolt és hatásos gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül akár katasztrofális eredménnyel is járhat.

Mire költöttek a háztartások?

A statisztikai hivatal nemcsak arról tesz közzé adatokat, hogy a hazai háztartások milyen bevételekkel rendelkeznek, hanem arról is közöl statisztikákat, hogy mire költenek. Ennél az adatsornál érdemes abból kiindulni, hogy minél fejlettebb egy ország, a háztartások a bevételeiknek annál kevesebb részét kell élelmiszerre fordítsák. Ez a trend figyelhető meg nálunk is, míg 2015 utolsó negyedévében egy romániai háztartás még átlagosan a bevételeinek a 36,8%-át fordította élelmiszerre és alkoholt nem tartalmazó italokra, addig ez a szám 2018 utolsó negyedévére 32,1%-ra csökkent. Nőttek viszont a háztartások ruházati termékekre, egészségre, szállításra és oktatásra fordított kiadásai.

Már több mint félmillióan dolgoznak nettó ezer euróért

A háztartások bevételeinek növekedését elsősorban az hajtja, hogy bár eltérő ütemben, de országszerte nőnek a nettó átlagbérek. A Ziarul Financiar által összesített statisztikák szerint 2018 utolsó hónapjában már minden romániai megyében meghaladta a nettó átlagbér a 2 ezer lejt. Az adatokból az is kiderül, hogy Bukarestben és Kolozsváron már a 3 ezer lejt is meghaladja az az átlagos fizetés, amit havonta kézbe kapnak az alkalmazottak.

A 2018 decemberi adatokból emellett azt is érdemes kiemelni, hogy Romániában már közel 580 ezer olyan alkalmazott van , akiknek a nettó fizetése meghaladja az ezer eurót. Vagyis, a statisztikák szerint már jóval több mint félmillióan keresnek havi bruttó 8 ezer lejt (nettó 4 700 lejt). A munkaügyi minisztérium által közölt adatok szerint 5 évvel ezelőtt még fele ennyien dolgoztak havi ezer eurót meghaladó fizetésért, mindössze 272 ezren. A növekedés itt is elsősorban a nagyobb városokban növekvő munkabérekből, és az újonnan létrejött, jól fizető munkahelyekből származik.