Mit kell tudnia egy digitális marketingesnek?

Egyre nagyobb az igény a digitális marketingesek iránt, viszont Romániában és Magyarországon egyelőre nincs olyan felsőoktatási intézmény, amely az egyre specializáltabb tudást igénylő területet magyar nyelven tanítaná. Még az sem teljesen letisztult, hogy pontosan milyen készségekre, kompetenciákra kellene helyezni a hangsúlyt egy digitális marketing szakértő képzésénél. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Marketeam szakkollégiuma által szervezett Marketing Nyílt Napok kerekasztal beszélgetésén viszont kaptunk néhány fogódzót.

Az eseményen vállalkozók, vállalati szakemberek és egyetemi oktatók beszéltek arról, hogy milyen készségekre van szüksége egy digitális marketing szakértőnek. Igaz, a beszélgetés elején mindenik vállalati szakértő arra is rámutatott, hogy amikor új munkatársak alkalmazásában gondolkodnak, akkor továbbra is rendkívül nagy hangsúlyt helyeznek az emberi tényezőkre is, mert a csapatmunkára való hajlam, vagy a fejlődés iránti nyitottság nélkül a kompetenciák nem sokat érnek.

Ami viszont a kompetenciákat illeti, Rigó Ferenc , a Travelminit ügyvezető igazgatója mutatott rá, hogy a marketingben, különösen a pályakezdők esetében nagyon könnyen el lehet veszni a részletekben, a „túloptimalizálás” helyett viszont érdemes a nagyobb képet nézni, nagyban gondolkodni. „Fontos az is, hogy gondolkodjon a szakértő a marketingcsatornák összehangolásában, mert ezek azok a készségek, amelyek a marketinges alapismeretek fölött helyezkednek el” – adott tanácsot a jelentős részt diákok alkotta hallgatóságnak.

Hasonló üzenetet fogalmazott meg Ilonczai Tamás , az Autonet Import marketingmenedzsere is, aki elmondta, az általuk meghirdetett marketinges állásokra általában nagyon sok a jelentkező, viszont meglehetősen ritkán fordul elő az, hogy elemzőbb szemléletű marketinges jelentkezzen. „Mindenki a kommunikáció irányából közelít, jól ismerik a csatornákat, hiszen mindenki a közösségi média világában él. Rengeteg kreativitást, ötletet vonultatnak fel a jelentkezők az állásinterjúkon, de egyetlen diák sem kérdezi meg, hogy mi is volna a cél. Inkább előreszaladunk a csatornákban, procedúrákban” – mondta Ilonczai.

A beszélgetést moderáló Seer László egyetemi adjunktus elmondta, a felsőoktatási intézmény célja, hogy egy olyan online marketingképzést hozzanak létre, amely kiszolgálja a vállalatok igényeit. Arra a vállalati szakemberekhez intézett kérdésre, hogy a fiatal szakemberek hogyan tudják elsajátítani a területtel kapcsolatos kompetenciákat, a meghívottak arra mutattak rá, hogy a diákoknak mindenképp gyakorlati tapasztalatra van szükségük, és arra, hogy saját maguk fejlesztésére áldozzanak.

Rigó Ferenc szerint az oktatásnak legalább egyharmada konkrét munkavégzés kellene legyen, a diákok által megcélzott tudás akkor jön létre, ha a hallgató az „egyetem és a vizsgák mellett még bevállal 8 órát egy vállalatnál”. Az ügyvezető szerint amíg a diákok a napi munkafolyamataik során nem ütköznek problémába, addig órán sem igazán tudnak jó kérdéseket megfogalmazni. A szakblogok olvasgatása is nagyon sokat segít szerinte, de arra is rámutatott, hogy az ismeretek folyamatos frissítésére van szükség, hiszen a digitális marketing területén nincsenek hosszú távon érvényes alapigazságok.

A szakmai gyakorlat fontossága mellett arról is beszéltek, hogy szinten mindent meg lehet tanulni online, például a Google-nek is nagyon jól strukturált anyagai vannak. A kérdés sokkal inkább az, hogy az otthoni tanulással szerzett ismereteket hogyan lehet kipróbálni – mutatott rá Lázár Éva , a Netring e-kereskedelem szakértője. „Végig lehet vinni tutoriálokat, de amikor konkrétan be kell állítani egy kampányt, és szembesülünk a számtalan lehetőséggel, akkor az igazán nagy kérdés, hogy ezt a feladatot miként tudjuk elvégezni, és abból milyen következtetéseket vonunk le” – tette hozzá.

Lázár Éva rámutatott, a munkaadók gyakran tapasztalják azt, hogy a nagyon sok fiatal marketinges elképzelése szerint a marketinges munka zöme a „vagány reklámok vagy videók” készítéséről szól. „Nagyon kreatív irányból közelítik meg ezt a szakmát, holott például a digitális marketingben nagyon sok az analízis, valamint a folyamatok elemzése. Persze nagyon gyakran nem ez jön át a influencerektől, a Youtube-on vagy Instagramon közzétett videókból. Ezeknél a tartalmaknál háttérmunkából nagyon kevés látszik: miért pont ők a szereplők, miért ezeket a színeket használják, vagy miért pont ekkora a videó hossza? Ezekhez a kérdésekhez nagyon kell érteni, hogy olyan tartalmat lehessen létrehozni, ami aztán virálissá válhat” – mondta Lázár.

Alt Mónika Anetta egyetemi docens elmondta, hogy oktatóként egyetért azzal, hogy az egyetemen kapott digitális marketinggel kapcsolatos tudás csak egy alap lesz a diákok számára, akiknek a cégekkel együttdolgozva saját magukat is kell fejleszteniük. A nagyobb hiányosságnak viszont inkább az egyetemi alaptudás megszerzésének lehetőségét nevezte meg, hiszen mint mondta, nagyon kevés olyan program van, ahol rendszerszinten digitális marketinget lehet tanulni. Elmondta, Európában mindössze 77 ilyen mesteri szakot tudtak azonosítani (persze lehet ennél több is): a legtöbb az Egyesült Királyságban (26 digitális marketing mesterképzés), Írországban (9), Spanyolországban (6) és Franciaországban (6) van. Romániában mindössze két felsőoktatási intézmény nyújt ilyen képzést, a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Temesvári Nyugati Tudományegyetem, viszont mindkét helyen román nyelven zajlik a tárgyak oktatása. „Magyar nyelven ilyen képzés nincs, még Magyarországon sem. Piaci lehetőség elindítani magyar nyelven ezt a mesterit” – mondta Alt.

Arra a felvetésre, hogy milyen formában tudnának a vállalatok támogatni egy digitális marketingképzést, az összes vállalati szakember egyetértett abban, hogy több szakmai gyakorlatra van szükség annak érdekében, hogy a tanulók „nagyon konkrét tapasztalatokat” szerezhessenek. Alt Mónika szerint egy ilyen képzést a felsőoktatási intézmény csakis akkor tud megvalósítani, ha a vállalatokkal való együttműködést még szorosabbra fogják. Az egyetemi oktató szerint az egyik céljuk, hogy az említett mesterképzés egyfajta szakértői fórumot is létrehozzon, ahol minden, a környéken fellelhető digitális marketingben jártas szakember összpontosul, és valós képet szolgáltat arról, hogy mit kell tanítania az egyetemnek, mit igényel a piac.

Birtha Attila , a Proclick digitális marketingre specializálódott vállalat vezetője szerint az egyetem részéről érkezett felvetésre nagyon egyszerű a választ, a vállalatoknak fel kell vállalniuk bizonyos számú tanulót és nagyon konkrét munkafeladatot kell adniuk a gyakorlaton részt vevő diákoknak. „Nyilvánvaló az is, hogy a vállalkozásnál akár munkatársként is maradhatnak később a diákok, de a tanulók mindenképp nyernek, mert fontos élményeket és tapasztalatokat szereznek maguknak” – mondta Birtha.

A vállalkozások viszont borzasztóan színesek, és rendkívül sok különböző területre szakosodtak, ami az egyetem részéről akár jogos aggodalom is lehetne. A céges partnerek viszont igenis tudnának olyan „tartópillérekről” konszenzusra jutni a tananyagban is, amelyek egy ilyen képzés részeként szükségesek lennének – csatlakozott a témához Ilonczai Tamás, aki szerint egy mindenki által validált, bizonyos ideig érvényes alapra van szükség a rendkívül gyorsan fejlődő digitális marketing oktatása terén. A marketing szakember arra is rámutatott, hogy nem feltétlenül jelentene az sem problémát, hogy amennyiben több vállalatot vonnának be az oktatásba, a diákokat eltérő ingerhatások érnék, sokkal fontosabb szempont ugyanis az, hogy a diákok gyakorlati tapasztalatot szerezzenek.

Csepeti Ádám , a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális marketing menedzsment mesterszakirány fejlesztéséhez arra is szükség van, hogy rugalmasabbá váljon kicsit az a mozgástér, amely a felsőoktatási intézet számára jelenleg adott. Csepeti arról is beszélt, hogy a szakmai gyakorlat jelenleg a diákok számára nem csak indokolatlanul kevés időt emészt fel, hanem rendkívül kevés kreditet is ér. „Digitális marketing menedzsmentből minden félévben szükség lenne arra, hogy a hallgató szakmai gyakorlatot töltsön el egy vállalatnál” – mondta. Majd a külső szereplők bevonásának fontosságára is kitért, a vállalati előadóknak és munkatársaknak ugyanis szerinte „adniuk kéne egymásnak a kilincset. Integrálni kell azokat a szakértőket, akik nem kizárólag tudományos pályán mozognak. Egy gyakorlat-orientált képzésben szükség van azokra a szakemberekre, akik a piacon forró helyzetekben szereztek tapasztalatokat” – mutatott rá Csepeti Ádám.