Nem kell már várni rá, a gazdasági korrekció megérkezett

A korrekció, amiről évek óta beszélünk, megérkezett. Aki a vállalkozásában gondolkodik, annak rövidtávon a fogyasztásra, középtávon az exportra kell építenie. A munkaerőpiaci helyzet nem fog változni, az a vállalat, amely munkaerőt szeretne, annak az oktatásba kell fektetnie, képeznie kell magának alkalmazottakat. Ez ugyanakkor nem a költségek növelésének az időszaka, különösen a fix kiadásokat kell alacsony szinten tartani, tartalékokat kell képezni és nem szabad eladósodni – tanácsolta a vállalkozóknak és vállalati szakembereknek Diósi László , a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke a szervezet bukaresti konferenciáján.

Diósi előadása elején feltett kérdésére, miszerint várakozásuk szerint lesz-e korrekció vagy válság a következő időszakban, a konferencián jelen lévő vállalkozók és vállalati szakemberek döntő többsége igenlően válaszolt. Diósi elmondta, Románia gazdaságát a nemzetközi gazdasági helyzet sem segíti, a kereskedelmi háború, Olaszország recessziója vagy a német gazdaság gyengélkedése is intő jel lehet. „Mi egy szerencsés régióban élünk, amely a következő két évben átlag fölött fog hozzájárulni az európai gazdasági növekedéshez” – mondta, viszont azt is hozzátette, hogy különösen fájdalmas a román gazdaság számára, hogy globálisan a nemzetközi tőkebefektetések szintje folyamatosan csökken, ami azt is jelenti, hogy Románia, Bulgária, Ukrajna és Törökország már kevesebb tőkéért versenyez.

Diósi előadásában arra is kitért, hogy a regionális különbségek óriásiak, és egyre növekszenek. „Bukarestben egy Kis-Spanyolországban érezhetjük magunkat, ami a GDP-t illeti, viszont vannak Albánia szintű megyék is, mint például Botoșani. A kiemelten fejlett romániai megyék elérik a magyarországi szintet. Ezekben a megyékben infrastruktúra van és egyetemek, érdemes azon is elgondolkodni, hogy azok a megyék növekedtek a legnagyobb mértékben, ahová elért az autópálya” – mondta.

Diósi rámutatott, a 2020-as gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások 2,8%-ról szólnak, ugyanakkor ez várhatóan 2,5%-kal van fölötte a potenciális bővülésnek. „Ez strukturális hibákra utal, a gazdaság gyakorlatilag olyan állapotban van, hogy nem tudna növekedni akkor, hogyha a kormányzat nem szórná a pénzt a fogyasztásba” – mondta, majd arra is rámutatott, hogy a külkereskedelmi hiány már azon a szinten van, ahol a külföldi működőtőke-befektetések és egyéb transzferek (EU-s források, hazaküldött pénz stb.) már nem képesek fedezni. Erre egyébként nem volt példa az elmúlt 15 évben.

A konferencián a MOL Románia vezérigazgatója is előadást tartott. Camelia Ene a vállalatok társadalmi szerepvállalásának (CSR) fontosságáról beszélt. Elmondta, a Nielsen piackutató 16 országot vizsgáló elemzése szerint egy ügyfél az esetek 50%-ában hajlandóbb többet költeni egy termékre vagy szolgáltatásra akkor, ha a hozzá köthető vállalatnak vannak ilyen jellegű programjai. A CSR így tulajdonképpen üzleti eredményekben is mérhető, amellett, hogy azt sugallja a vállalatról, hogy van víziója és jövője – mutatott rá Camelia Ene, majd több MOL-os CSR programot is bemutatott.

Vállalati pletyka: nem lehet megállítani, kontrollálni kell

De nem csak a fogyasztói szokásokhoz, hanem a megváltozott munkaerőpiachoz is alkalmazkodni kell. Ma egy vállalatvezetőnek lényegesen nehezebb dolga van, mint 10-15 évvel ezelőtt: egyre kevesebb idő jut betanításra, csökken a szervezeti önismeret és nagyobb problémát jelent a felhígulás veszélye is, mint korábban. Ráadásul, ma már a munkaerőpiac állapotát is jól mutatja, hogy még a CNC hegesztőket is fejvadászokkal keresik a munkaadók – mondta el Szveteleszky Zsuzsanna , szociálpszichológus, vállalati belső kommunikációs szakértő.

Szveteleszky szerint erre be kell rendezkedniük a munkaadóknak, a vállalatvezetőknek, már nem lehetnek olyan távolságtartók, mint korábban. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerővel kapcsolatos költségek csökkentésére jó eszköz lehet a vállalati pletyka kezelése és kordában tartása. Ez egy olyan jelenség ugyanis, amit nem lehet megszüntetni, „mindig létezett, és létezni is fog”, viszont a hamis, negatív információk terjedése vállalaton belül rendkívül káros lehet egy szervezet életében. Szveteleszky elmondta, vannak olyan kutatások, amelyek szerint a vállalati pletykát kezelő megfelelő kommunikáció akár 15-20%-kal is csökkenthető egy cég munkaerő-költségét.

A kudarcok utáni kilábaláshoz mutatott be stratégiát előadásában Mester Cătălin , a Ymall.ro CEO-ja és UX tanácsadó. Mester elmondta, a kudarcokat megélt emberek esetében kulcsfontosságú, hogy beszéljenek a történésekről, ezért is hozták létre az I love failure (Szeretem a kudarcot) nevű közösséget, ahol a tagok „biztonságos” környezetben beszélhetnek a saját kudarcaikról. Arra is kitért, hogy mindenkinek „uralnia kell a saját történetét”, nem „szabad hagyni, hogy a történet uraljon minket”. A történtekért mindig felelősséget kell vállalni, nagy előrelépés, ha már nevetni is tudunk a kudarcokon, de saját magunk hibáztatása időpocsékolás.

A kudarcokhoz vezető egyik okról, a kiégésről, és a kiégés mögött álló tényezőkről tartott előadást Antalka Ágota , a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának egyetemi docense. Elmondta, a vezetők esetében különösen nagy a kiégés (burnout) veszélye, hiszen jellemzően milliónyi szerepnek kell megfelelniük. Rendelkezniük kell egy „alapműveltségi plusszal”, előrelátó képességgel, kreatívitással, pozitív gondolkodásmóddal, önismerettel, önkontrollal, delegáló képességgel, de a személyes példamutatásban és számos más helyzetben is meg kell felelniük. Ez hatalmas kihívás, és minden szempontból igénybe veszi a vezetőket, és sokkal nagyobb arányban, mint azt talán elsőre gondolnánk.

Antalka Ágota elmondta, a Harvard Egyetem egyik kutatójának tanulmánya szerint a megkérdezett vezetők 75%-a gondolja azt, hogy a cégének felsővezetői kiégésben szenvednek. Rámutatott, hogy a kiégés leggyakoribb oka a munkaterhelés, a megkérdezett vezetők majdnem kétharmada mondta azt, hogy a maximális kapacitásukon vannak akkor, amikor dolgoznak, valamint a képességek hiánya és az elégtelen jutalmazás.

Érdekesség, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban évente 136 milliárd eurónyi érték vész el a nem, vagy a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt. Michael Schröder , a Linarson Coach üzleti mentora szerint ez a perfekcionizmusnak is köszönhető, amely tulajdonképpen nem más, mint egy agyunk által kreált illúzió. Elmondta, annak sincs feltétlen jó hatása, ha az állandó félelem miatt a legjobb és a legrosszabb eshetőségeket tartalmazó forgatókönyveket állítunk fel, hiszen minden egyes magunkkal „cipelt” szcenárió hatással van arra is, hogy mennyire érezzük magunkat stresszesnek. A tréner szerint a stressz kezelésében sokat segíthet, ha megtanulunk az állandó felfedezés állapotában lenni és mellőzzük a panaszkodást, inkább arra koncentrálunk, hogy mi magunk milyen módon tudunk segíteni a saját helyzetünkön.

Az üzletben a bizalom jelentőségét gyakran becsülik alá a vállalatok és vállalkozók – mutatott rá előadásában Alex Mircea Dascălu , a Founder Institute vezérigazgatója. Elmondta, hogy a bizalom korántsem egy minőségi fogalom, az üzleti életben mérhető, konkrét eredményekben érhető tetten. Egy olyan kutatást hozott fel példaként, amely 7 ezer globális vállalat esetében vizsgálta a bizalom jelentőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy a bizalomhiány a vizsgált vállalatok esetében 180 milliárd dollárnyi kárt okozott, 6%-kal csökkentette a bevételeket, 10%-kal az EBITDA mutatókat. (Az EBITDA egy pénzügyi mutatószám, amely a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtt mutatja és teszi összehasonlíthatóvá a vállalati eredményeket.)

A gyorsaság még soha nem számított ennyire az üzleti életben, Dascălu szerint ezért is érdemes tudatosítani azt, hogy a bizalom az egyik legfontosabb „gyorsító” (accelerator) tud lenni egy vállalat számára. Azok a cégek, amelyeknek nem kell bizalomhiánnyal küzdeniük, sokkal gyorsabban tudnak megállapodásokat kötni és rugalmasabb a működésük, ami versenyelőnyben mutatkozik meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi színtéren is jelen lévő romániai vállalatokkal szemben megmutatkozó bizalomhiány egy rendkívül nagy probléma, a bizalmatlanság ugyanis akár komoly adóként vagy vámként is felfogható a külföldi partnerekkel kötött megállapodásoknál.