Abszurd munkahely-létrehozási versenybe kényszerültek a StartUp Nation pályázói

A StartUp Nation új, 2018-2019-es kiírásának pontozási rendszerében más jellegű elbírálásban részesítették azokat a pályázókat, akik olyan megyében jegyezték be a pályázathoz szükséges vállalkozást, ahol a kis- és középvállalkozások száma meghaladta az európai átlagot. A minisztérium szerint erre azért van szükség, hogy elsősorban azokban a megyékben növeljék a vállalkozások számát, ahol a lakosság arányához mérten az üzleti vállalkozások száma alacsonyabb. Romániában két megye, Kolozs, Ilfov, valamint a főváros, Bukarest foglal el vezető helyet a vállalkozások száma terén.

Az új kritériumrendszer alapján az említett megyékben és a fővárosban bejegyzett vállalatok hiába teljesítették az alapfeltételeket, a StartUp Nation program kiírása szerint elérhető 100 pontból a legjobb esetben is csak 85-öt tudtak megszerezni az eddigi elbírálás során – mondta el megkeresésünkre Nagy-Imecs Péter, a Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég munkatársa. A szakember szerint emiatt az a helyzet alakult ki, hogy több vállalkozó is Kolozs megyén kívülre költöztette a pályázat céljából bejegyzett vállalkozását, illetve a cég munkavégzésének helyszínét az említett megyéken kívülre helyezte.

„Ez már múlt év óta sok vita tárgyát képezte, de ennek ellenére sem csökkent a pályázói kedv. Az említett megyékben hatszor kevesebb pályázatot nyújtottak be, mint a 2017-es kiírás során, de országos szinten a múlt évhez képest a pályázatok száma 65%-kal nőtt. 2017-ben 20 ezer pályázó volt a StartUp Nation keretében, a 2018-2019-es pályázati időszakban pedig több mint 33 ezer” – nyilatkozta Nagy-Imecs Péter.

Jelenleg még tart az elbírálás, de a pontszámok szerint listázta a minisztérium a benyújtott pályázatokat, ebből pedig egyértelműen kiderül, hogy mely cégek az igazán esélyesek. A kiírás alapján 10 ezer nyertes pályázat lesz idén, összesen pedig 13 ezer pályázatot rangsoroltak kedvezően az előzetes pontozás alapján.

A létrehozott munkahelyek száma kulcsfontosságú

Az elbírálás során idén az egyik legalapvetőbb kritérium, hogy az újonnan induló vállalkozás hány munkahelyet teremt. Az eddigi kiírásban 1 vagy 2 személy alkalmazása volt kötelező, jelenleg pedig azok a pályázatok esélyesek, amelyekben a pályázók vállalták, hogy 4 hátrányos helyzetű, vagy frissen végzett diplomásnak biztosítanak munkahelyet.

Nagy-Imecs Péter szerint ez a kritériumrendszer hosszú távon hátrányos is lehet, mert a pályázók, hogy elérjék a maximális pontszámot, vállalták 4 személy alkalmazását. A pályázati tanácsadó megjegyezte, ehelyett inkább a versenyben maradás érdekében a piacra lépés körülményeire, a versenyképesség növelésére kellene fókuszálniuk az új vállalkozásoknak, amihez nagyobb anyagi ráfordításra van szükség.

„A költséghatékonyság helyett ezeknek a cégeknek vállalniuk kellett egy nagyon abszurd munkahely-teremtési versenyt. A pályázati rendszer ilyen szempontból nagyon visszás, aminek az lett az eredménye, hogy a pályázó cégek vállalták a kritériumokat, mert enélkül esélyük sem volt nyerni. A vállalkozók közül országos szinten több mint 5 ezer pályázó 5, vagy ennél több személy alkalmazását is vállalta” – fejtette ki Nagy-Imecs Péter, aki szerint a megvalósíthatóságot tekintve majd csak a következő években derül ki, hogy ezek a cégek életképesek lesznek-e.

A szakértő úgy véli, fel kell tenni a kérdést, hogy ilyen pontozás és kritériumrendszer alapján a StartUp Nation valóban a startupokról szól, vagy olyan vállalkozásokról, amelyek különböző startupokat hoztak létre, és tulajdonosaik az egyik cégből átvándoroltatják a másikba az alkalmazottakat az anyagi haszonszerzés érdekében. „Ez egy olyan probléma, amit lassan a nevén kell nevezni” – véli a pályázati tanácsadó, aki elmondta ugyanakkor, hogy erre vonatkozóan nyilván nincsenek statisztikák, mert ezt a jelenség nehezen mérhető.

A 10 nyertes pályázatból legtöbb 2-3 valós startup

„A pályázati szövetségben, a kollégákkal egyeztetve, az a szubjektív vélemény alakult ki, hogy jelenleg a StartUp Nation piacon, látva ezeket a pályázatokat – ahol 5, 6 vagy 8 személyt akarnak alkalmazni a nyertes cégek –, a 10 nyertes pályázatból legtöbb 2-3 valós startup, a többi 7-8 pedig olyan vállalkozó, aki a meglévő befektetései mellett negatív értelemben kihasználja ezt a pályázati lehetőséget” – mondta a pályázati tanácsadó.

Aki szerint ebben a tekintetben, a kormányprogramban megfogalmazott munkahely-teremtési cél is valótlan elvárás lehet, mert az új nyertes pályázatok során több ezer alkalmazott cserélhet munkahelyet, hogy a pályázók eleget tegyenek a követelményeknek, ami nem valós munkahely-teremtés. Nagy-Imecs Péter szerint a StartUp Nation pályázat során a nyertes cégek által biztosított 2-3 munkahely a reális.

„A vállalásokat és a piacot elnézve azt lehet látni, hogy ameddig még az első kiírás valóban a startupokról szólt, ennek sikerén felbuzdulva sok vállalkozó úgy gondolta, hogy a rendszer elnéző, és megengedi azt a lépést, hogy a vállalkozók különböző apró cégeket indítsanak a meglévő vállalkozásaik mellett, és hogy ezekre a meglévő üzleti előnyüket kihasználva lepályázzanak 200 ezer lejt” – fejtette ki.

Nagy-Imecs Péter szerint az eddigiekhez képest az is észlelhető változás a pályázati program tekintetében, hogy az elmúlt időszakban a hivatalos kormányzati kommunikáció is elismerte, hogy a pályázathoz szükséges előleg előteremtése nem egyszerű. A bankok által biztosított előfinanszírozás feltétele a vállalt garanciák miatt ugyanis legalább annyira költséges, mint az önrész önerőből való előteremtése. „Egy 50%-os előleg lekéréséhez szükséges banki garancia majdnem annyiba kerül, mintha a pályázó közvetlenül saját finanszírozást kérne a pénzintézettől” – nyilatkozta a pályázati tanácsadó.