A kapzsisági adó módosításán dolgozik a jegybank és a pénzügyminisztérium

2019. február 13. – 14:27

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Isărescu parlamenti meghallgatásán voltak egészen abszurd jelenetek, azt viszont ki lehet szűrni, hogy a nagy vitákat kiváltó, bankokra kivetett adó átalakításán dolgoznak.

A Román Nemzeti Bank és a kormány között zajlanak tárgyalások arról, hogy az elmúlt év végén sebtében bejelentett és elfogadott bankadót jelentősen módosítsák. A kapzsisági adóként elhíresült adó megváltoztatásáról szóló tárgyalásokon a Profit.ro összeállítása szerint több verzió is felmerült, beleértve a ROBOR számítási módjának az újragondolását is, valamint egy olyan új adó kivetését, amellyel a hitelintézeteket az általuk alkalmazott nettó kamatmarzs alapján adóztatnák.

A jegybank kormányzójának, Mugur Isărescu nak a szenátus szakbizottságaiban tett tegnapi látogatása miatt több részletre is fény derült arról, hogy milyen tárgyalások zajlanak a jegybank és a pénzügyminisztérium között a kapzsisági adó ügyében. A decemberben bevezetett adófajtáról már többször is írtunk.A kormány valószínűleg azzal a céllal, hogy megállítsa a kamatlábak további emelkedését, negyedévente fizetendő adót vetne ki a bankokra akkor, ha a hitelezési piac egészére hatással bíró bankközi kamatláb (ROBOR) meghaladja a 2%-ot.

Isărescu a szenátusi meghallgatáson azt is elmondta, hogy a pénzügyminisztérium által decemberben kigondolt adó azért is rendkívül problémás, mert korlátozza a jegybankot a monetáris politikájának az alkalmazásában. (A jegybanki kormányzó egy egyszerű példával élve itt arra gondolt, hogy az árak nagyobb ütemű növekedésére nem tudna a jegybank az alapkmat emelésével a korábban megszokott hatékonysággal reagálni, hiszen a magasabb alapkamat magasabb ROBOR-t is jelentene, ami miatt fizetnének a bankok, és közvetetten a bankok ügyfelei is.)

Ennek fényében nem meglepő, hogy a jegybank elnöke nem csupán azt kérte a pénzügyminisztériumtól, hogy a kivetett adót ne a ROBOR szintjéhez rögzítsék, hanem azt is, hogy ne vessenek ki plusz adót az államkötvényekre, az államilag garantált Első lakás hitelekre, valamint a bankok által képzett közetelező tartalékokra. Ugyanis ezek is olyan banki eszközöknek minősülnek, amelyek után a hitelintézeteknek a ROBOR jelenlegi szintje mellett évente 1,2%-os adót kellene befizetniük.

„A banki eszközök között megtalálhatóak a kötelező tartalékok is, amelyeket a bankok azért képeznek a jegybanknál, hogy legyen egy minimáls likviditásuk, ami azért is fontos, mert a bankokon keresztül zajlanak a kifizetések a gazdaságban. Rendkívül nagy adót vetettek ki az államkötvényekre is, vagyis a román állam által felvett hitelekre. Ugyanígy az Első lakás programra is. A BNR javaslatai között nem csupán az szerepel, hogy az adó mértéke ne legyen hozzákötve a ROBOR szintjéhez, hanem ennek a három eszköztípusnak a kivételét is javasoltuk az adózási folyamatból” – mondta Isărescu a meghallgatáson, majd azt is hozzátette, hogy a kapzsisági adóról szóló 114-es kormányrendelet úgy ahogy van visszafogja a hitelezést, és még inkább csökkenteni fogja majd a bankbetétek kamatlábait.

A bizottsági meghallgatáson jelen lévő Călin Popescu Tăriceanu , a szenátus, valamint a kisebbik kormánypárt, az ALDE elnöke, a meghallgatásról szóló tudósítások szerint hajlott arra, hogy igazat adjon a jegybank köldöttségének, viszont az még nem dőlt el, hogy az általa vezetett párt módosító javaslatokat fog megfogalmazni, vagy a kormánykoalícióban fogja támogatni a kapzsisági adó módosítását. (Jelenleg a decemberben elfogadott, kapzsisági adóról szóló sürgősségi kormányrendelet a szenátus bizottságai előtt van, ahol jellemzően pozitív véleményezéseket kap. Az ügyben viszont a képviselőház a dőntő ház.)

„A banki szektor több képviselőjével is beszéltem, és meglepetésemre, ők azt mondták nekem: vártak arra, hogy adót vetnek ki a bankokra, hiszen Nyugat-Európa minden országában hasonlóan tettek. Persze lehet, hogy az adó ROBOR szerinti számítása, valamint az előbb említett eszközök bevonása nem kívánatos. Miért? Mert negatívan érinti a lakosság betételhelyezéseit, és a kötvényeket. De azt gondolom, valamit tenni kell” – mondta Tăriceanu.

Azért egészen nevetséges szóváltások is lezajlottak a meghallgatáson

A jegybank képviselőinek szakbizottsági meghallgatására tulajdonképpen Daniel Zamfir , az ALDE banki ügyekben rendkívül aktív szenátorának kérésére került sor. Zamfir korábban amiatt támadta nyilatkozataiban a jegybank vezetőségét, mert szerinte a bankok mesterségesen felfújták a ROBOR-t és a törlesztőrészleteket, a jegybank pedig asszisztál ehhez.

Daniel Zamfir ezzel a váddal kapcsolatos kérdését immár élőben szögezte a jegybankelnöknek, aki válaszában amellett, hogy elmagyarázta a ROBOR jelentőségét, határozottan cáfolta, hogy a kamatláb alakulását befolyásolták volna. „A ROBOR szintjét nem befolyásolták. Nem létezik a bankok közti kartell típusú megállapodás. A ROBOR növekedett, ami normális, ha figyelembe vesszük az infláció növekedését” – mondta Isărescu.

A meghallagatás egyik részében a jegybankelnök arra a kérdésre is kénytelen volt válaszolni, hogy Romániában miért magasabbak a kamatlábak, mint „külföldön”. Isărescu elmondta, hogy a kamatlábak alakulását egy sor olyan tényező is befolyásolja, amelyekre a Román Nemzeti Banknak nincs ráhatása. „Mondják ki őszintén, amit akarnak. Alacsonyabb kamatlábakat akarnak. Ahogy mi is. Akkor gyerünk, hozzuk lennebb az inflációt, és csökkentsük a hiányt. Tudják csökkenteni a költségvetés hiányát 2,5%-ról 1%-ra? Jelenleg az asztalukon van a költségvetés tervezete? És kellene csökkenteni a külkereskedelmi hiányt is. Ezeket nem lehet egyetlen éjszaka alatt” – mondta Isărescu, majd hozzátette: „önök a kamatlábakat egy oknak látják. Én azt mondom, hogy a magas kamatláb egy tünet.”

A meghallgatás hangulatát egyébként jelentősen meghatározta, hogy Daniel Zamfir több személyeskedő megjegyzést is tett a jegybank elnökének, például utalt arra, hogy most nem lesz szó Isărescu speciális nyugdíjáról, vagy a tulajdonában lévő borpincészetről. Arra is próbált utalni a szenátor, hogy Isărescu miniszterelnöksége alatt a pénzügyminisztérium által kibocsátott állampapírokból a Sorin Ovidiu Vîntu által létrehozott Országos Befektetési Alap (FNI) is vásárolt, azonban Tăriceanu félbeszakította, és felhívta párttársa figyelmét, hogy nem azért vannak ott, hogy a címlapsztorikat kreáljanak, majd felhívta a szenátor figyelmét arra, hogy azokat az értékpapírakat bárki megvásárolhatta a piacon.

A cikk a Profit.ro és a Bankingnews.com helyi tudósításaira támaszkodik.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!