A kapzsisági adó módosításán dolgozik a jegybank és a pénzügyminisztérium

A Román Nemzeti Bank és a kormány között zajlanak tárgyalások arról, hogy az elmúlt év végén sebtében bejelentett és elfogadott bankadót jelentősen módosítsák. A kapzsisági adóként elhíresült adó megváltoztatásáról szóló tárgyalásokon a Profit.ro összeállítása szerint több verzió is felmerült, beleértve a ROBOR számítási módjának az újragondolását is, valamint egy olyan új adó kivetését, amellyel a hitelintézeteket az általuk alkalmazott nettó kamatmarzs alapján adóztatnák.

A jegybank kormányzójának, Mugur Isărescu nak a szenátus szakbizottságaiban tett tegnapi látogatása miatt több részletre is fény derült arról, hogy milyen tárgyalások zajlanak a jegybank és a pénzügyminisztérium között a kapzsisági adó ügyében. A decemberben bevezetett adófajtáról már többször is írtunk.A kormány valószínűleg azzal a céllal, hogy megállítsa a kamatlábak további emelkedését, negyedévente fizetendő adót vetne ki a bankokra akkor, ha a hitelezési piac egészére hatással bíró bankközi kamatláb (ROBOR) meghaladja a 2%-ot.

Isărescu a szenátusi meghallgatáson azt is elmondta, hogy a pénzügyminisztérium által decemberben kigondolt adó azért is rendkívül problémás, mert korlátozza a jegybankot a monetáris politikájának az alkalmazásában. (A jegybanki kormányzó egy egyszerű példával élve itt arra gondolt, hogy az árak nagyobb ütemű növekedésére nem tudna a jegybank az alapkmat emelésével a korábban megszokott hatékonysággal reagálni, hiszen a magasabb alapkamat magasabb ROBOR-t is jelentene, ami miatt fizetnének a bankok, és közvetetten a bankok ügyfelei is.)

Ennek fényében nem meglepő, hogy a jegybank elnöke nem csupán azt kérte a pénzügyminisztériumtól, hogy a kivetett adót ne a ROBOR szintjéhez rögzítsék, hanem azt is, hogy ne vessenek ki plusz adót az államkötvényekre, az államilag garantált Első lakás hitelekre, valamint a bankok által képzett közetelező tartalékokra. Ugyanis ezek is olyan banki eszközöknek minősülnek, amelyek után a hitelintézeteknek a ROBOR jelenlegi szintje mellett évente 1,2%-os adót kellene befizetniük.

„A banki eszközök között megtalálhatóak a kötelező tartalékok is, amelyeket a bankok azért képeznek a jegybanknál, hogy legyen egy minimáls likviditásuk, ami azért is fontos, mert a bankokon keresztül zajlanak a kifizetések a gazdaságban. Rendkívül nagy adót vetettek ki az államkötvényekre is, vagyis a román állam által felvett hitelekre. Ugyanígy az Első lakás programra is. A BNR javaslatai között nem csupán az szerepel, hogy az adó mértéke ne legyen hozzákötve a ROBOR szintjéhez, hanem ennek a három eszköztípusnak a kivételét is javasoltuk az adózási folyamatból” – mondta Isărescu a meghallgatáson, majd azt is hozzátette, hogy a kapzsisági adóról szóló 114-es kormányrendelet úgy ahogy van visszafogja a hitelezést, és még inkább csökkenteni fogja majd a bankbetétek kamatlábait.

A bizottsági meghallgatáson jelen lévő Călin Popescu Tăriceanu , a szenátus, valamint a kisebbik kormánypárt, az ALDE elnöke, a meghallgatásról szóló tudósítások szerint hajlott arra, hogy igazat adjon a jegybank köldöttségének, viszont az még nem dőlt el, hogy az általa vezetett párt módosító javaslatokat fog megfogalmazni, vagy a kormánykoalícióban fogja támogatni a kapzsisági adó módosítását. (Jelenleg a decemberben elfogadott, kapzsisági adóról szóló sürgősségi kormányrendelet a szenátus bizottságai előtt van, ahol jellemzően pozitív véleményezéseket kap. Az ügyben viszont a képviselőház a dőntő ház.)

„A banki szektor több képviselőjével is beszéltem, és meglepetésemre, ők azt mondták nekem: vártak arra, hogy adót vetnek ki a bankokra, hiszen Nyugat-Európa minden országában hasonlóan tettek. Persze lehet, hogy az adó ROBOR szerinti számítása, valamint az előbb említett eszközök bevonása nem kívánatos. Miért? Mert negatívan érinti a lakosság betételhelyezéseit, és a kötvényeket. De azt gondolom, valamit tenni kell” – mondta Tăriceanu.

Azért egészen nevetséges szóváltások is lezajlottak a meghallgatáson

A jegybank képviselőinek szakbizottsági meghallgatására tulajdonképpen Daniel Zamfir , az ALDE banki ügyekben rendkívül aktív szenátorának kérésére került sor. Zamfir korábban amiatt támadta nyilatkozataiban a jegybank vezetőségét, mert szerinte a bankok mesterségesen felfújták a ROBOR-t és a törlesztőrészleteket, a jegybank pedig asszisztál ehhez.

Daniel Zamfir ezzel a váddal kapcsolatos kérdését immár élőben szögezte a jegybankelnöknek, aki válaszában amellett, hogy elmagyarázta a ROBOR jelentőségét, határozottan cáfolta, hogy a kamatláb alakulását befolyásolták volna. „A ROBOR szintjét nem befolyásolták. Nem létezik a bankok közti kartell típusú megállapodás. A ROBOR növekedett, ami normális, ha figyelembe vesszük az infláció növekedését” – mondta Isărescu.

A meghallagatás egyik részében a jegybankelnök arra a kérdésre is kénytelen volt válaszolni, hogy Romániában miért magasabbak a kamatlábak, mint „külföldön”. Isărescu elmondta, hogy a kamatlábak alakulását egy sor olyan tényező is befolyásolja, amelyekre a Román Nemzeti Banknak nincs ráhatása. „Mondják ki őszintén, amit akarnak. Alacsonyabb kamatlábakat akarnak. Ahogy mi is. Akkor gyerünk, hozzuk lennebb az inflációt, és csökkentsük a hiányt. Tudják csökkenteni a költségvetés hiányát 2,5%-ról 1%-ra? Jelenleg az asztalukon van a költségvetés tervezete? És kellene csökkenteni a külkereskedelmi hiányt is. Ezeket nem lehet egyetlen éjszaka alatt” – mondta Isărescu, majd hozzátette: „önök a kamatlábakat egy oknak látják. Én azt mondom, hogy a magas kamatláb egy tünet.”

A meghallgatás hangulatát egyébként jelentősen meghatározta, hogy Daniel Zamfir több személyeskedő megjegyzést is tett a jegybank elnökének, például utalt arra, hogy most nem lesz szó Isărescu speciális nyugdíjáról, vagy a tulajdonában lévő borpincészetről. Arra is próbált utalni a szenátor, hogy Isărescu miniszterelnöksége alatt a pénzügyminisztérium által kibocsátott állampapírokból a Sorin Ovidiu Vîntu által létrehozott Országos Befektetési Alap (FNI) is vásárolt, azonban Tăriceanu félbeszakította, és felhívta párttársa figyelmét, hogy nem azért vannak ott, hogy a címlapsztorikat kreáljanak, majd felhívta a szenátor figyelmét arra, hogy azokat az értékpapírakat bárki megvásárolhatta a piacon.

A cikk a Profit.ro és a Bankingnews.com helyi tudósításaira támaszkodik.