Vakációs utalványok: miért fogadja el kevés szállásadó a kártyát?

A közalkalmazottaknak adott 1 450 lej értekű vakációs utalványoknak rendkívül jó hatása volt a hazai turizmusra. Kifehérítette és jelentősen növelte az iparágat, a szállásadók fejlesztésekbe kezdtek a hatására, valamint olyan személyeket is sikerült bevonni a turizmusba, akik egyébként nem igazán utaznának. Az utalványokat a kedvezményezettek papír alapú jegy és bankkártyához hasonló kártyás formában kérhetik. Utóbbi azonban kellemetlen meglepetéseket is okozhat azoknak, akik későn jönnek rá, hogy nagyon sok olyan vakációs jegyeket is beváltó szállásadó van, amely nem tudja elfogadni a kártyákat is.

Ahhoz ugyanis, hogy egy szállásadó elfogadhassa a vakációs kártyákat is, a szokásos módon be kell szereznie egy bankkártyaolvasó terminált, el kell mennie a bankba, és erre vonatkozó szerződést kell kötnie – magyarázta el megkeresésünkre Rigó Ferenc , a Travelminit szállásfoglaló oldal egyik alapítója és társtulajdonosa. Az, hogy nagyon sok szálláshely nem fogadja el a vakációs kártyákat, a szakember szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy egy ehhez szükséges

terminál beszerzése és üzemeltetése nagyon sok szállásadónak fölösleges bürokráciát jelent.

„Nagyon sok olyan szállásadó van, amely elfogadja a papír alapú vakációs jegyeket, viszont nincs kártyaolvasó terminálja. És persze nagyon sok olyan szállásadó is van, amelynek van ilyen kártyaolvasó terminálja, de nem fogadja el a vakációs jegyeket. Egy szállásadó akkor válik vakációs jegy beváltóvá, ha erre vonatkozó szerződést köt ezeknek a jegyeknek a kibocsátóival, az Edenred, az Up vagy a Sodexo cégekkel. A terminált viszont ezektől nem lehet beszerezni, ebben az ügyben a bankkal külön kell szerződést kötniük” – magyarázta a szakember.

De nem csak a bürokrácia az oka annak, hogy a szállásadók nem éreznek késztetészt a kártyaolvasó terminálok beszerzésére. Rigó Ferenc arra is rámutatott, hogy a kiállított vakációs jegyeknek összességében még a 10%-át sem kérték a közalkalmazottak elektronikus, kártyás formában. „Tulajdonképpen a vakációs jegyeket megrendelő intézmény dönti el, hogy milyen formában kéri ezeket az utalványokat. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a kedvezményezettek nem annyira kedvelik a kártyahasználatot. PIN kód kell, regisztrálni kell online, így kicsit macerásabb is, mint papír formában. Ráadásul, mivel azt is lehet tudni, hogy kevesebb helyen fogadják el a kártyákat, az intézmények eleve arra buzdítják az alkalmazottakat, hogy kártya helyett inkább papír formában rendelhessék meg az utalványokat” – magyarázta.

Így a fentebb felsorolt okok tulajdonképpen erősítik is egymást. A közalkalmazottak azért nem kérnek kártyát, mert sok szállásadó nem fogadja el. A szállásadók pedig azért nem szereznek be a bankoktól kártyaolvasó terminált, mert a potenciális turisták úgysem kártyát kérnek a munkaadóiktól. A vállalatvezető elmondta, a tapasztalataik azt mutatják, hogy főként olyan személyek kérték és kapták kártyára a vakációs utalványaikat, akik egyébként is nagyon otthonosan mozogtak ezek használatában.

A helyzeten ugyanakkor javíthat,

hogy hamarosan lehetővé válhat a vakációs kártyák esetében is az online, távolsági használat. „Arra várunk, hogy jóváhagyják a kibocsátó vállalatok az úgynevezett távolsági használatot is. Jelenleg az online felületeken bankkártyával lehet fizetni, viszont ha vakációs utalványos kártyával szeretnének az ügyfelek, akkor a tranzakciók elutasításra kerülnek. Azt állítják, hogy idéntől minden feltételt megteremtettek a kibocsátók ahhoz, hogy úgynevezett távolsági tranzakciókat is lehessen bonyolítani” – mondta Rigó Ferenc, aki szerint a folyamatnak nagy valószínűséggel elsősorban a szállásfoglalók és az utazási irodák lesznek a nagy nyertesei, hiszen ők erőteljesen fejlesztik ezeket a felületeket. A legtöbb szálláshelynek viszont nagy valószínűséggel továbbra sem lesznek az online tranzakciókat lehetővé tevő felületei.

Rendkívül jó hatása volt a hazai turizmusra

a vakációs jegyek programjának. Nem csupán kifehérítette az iparágat, hanem erőteljes keresletnövekedéshez is vezetett, aminek a hatására a hotelek és a panziók jelentős része is fejleszteni kezdett. Rigó Ferenc szerint vannak olyan elemzések is, amelyek szerint a vakációs jegyekkel szétosztott összeg a romániai turisztikai piacnak a 10%-át jelenti, amit akár úgy is lehet értelmezni, hogy egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a hazai turizmus az üdülési utalványoknak köszönhetően.

Ugyanakkor a program hatására egyértelműen nőnek az árak is. A megnövekedett kereslet miatt a szállásadók már nem hajlandóak kedvezményes áron szállást adni, míg a vakációs jegyek birtokosai is hajlandóbbak többet fizetni, mintha készpénzzel kellene állniuk a szállás költségeit.