Nő a minimálbér, a közalkalmazottak fizetése és a nyugdíj is, viszont sok termékért és szolgáltatásért is többet kell majd fizetnünk idén.
Nő a minimálbér: A legjelentősebb változás, hogy 2019. január 1-től a bruttó minimálbér értéke 1 900 lejről 2 080 lejre emelkedik, míg a felsőoktatási diplomával rendelkezőknél 2 350 lejre nő akkor, ha a munkavállaló legalább egy éves „régiséggel” rendelkezik. Az egy éves régiséggel kapcsolatos megkötésre elsősorban a frissen végzettek könnyebb elhelyezkedésének segítése miatt van szükség.
Nőnek a közalkalmazotti bérek: Elsejétől növekszik a közalkalmazottak fizetése is. A még 2017-ben elfogadott bértörvény szerint úgy nő a közalkalmazottak bére, hogy minden évben 25%-kal csökkenjen a különbség a 2018 decemberére és a 2022 elejére meghatározott munkabérek között. A közalkalmazottak emellett élelmiszerjárandóságot és vakációs jegyeket is kapnak.
Az orvosok és egészségügyi asszisztensek ugyanakkor 2019 elején már nem kaptak fizetésemelést, hiszen ők már 2018 márciusában teljes egészében megkapták a 2022-re tervezett munkabérüket. Az egészségügyben dolgozókat ugyanakkor a területre jellemző sok túlóra miatt különös elégedetlenséggel töltheti el, hogy a kormány egy decemberben elfogadott sürgősségi kormányrendelettel befagyasztotta a fizetési pótlékok szintjét.
Elégedetlen szakszervezetek, tiltakozó megmozdulások: Nem várt, mégis fontos fejleménye lehet az év elejének, hogy a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásokkal fenyegetik a kormányt. Az egyik legjelentősebb hazai szakszervezet, az Alfa Kartell például az elmúlt napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy decemberben a kormány az érintett felekkel való konzultáció nélkül olyan intézkedéseket fogadott el – többek között a pótlékok befagyasztását is –, amelyekkel hozzájárulnak az érintettek közötti társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez. A szakszervezetnél elégedetlenek emellett azzal is, hogy a nyugdíjakat szeptemberig befagyasztotta a kormány, illetve azért, mert a magánynyugdíjakról szóló jogszabálykerethez is mindenféle konzultáció nélkül nyúltak hozzá.
Nőnek a nyugdíjak:Az előbb említett fagyasztás miatt csak szeptembertől, de a nyugdíjpont értéke az elfogadott nyugdíjtörvénynek megfelelően a jelenlegi 1 100 lejről 1 265 lejre fog emelkedni. Ez 15%-os emelkedésnek felel meg. Az Alfa Kartell szerint már januártól emelni kellett volna. Utoljára 2018. júliusában volt emelés, akkor 1 000 lejről emelkedett a jelenlegi szintre.
Nő az építkezéseken dolgozó alkalmazottak minimálbére: Az intézkedést a kormány még november végén jelentette be, és azoknál a vállalatoknál kell elérje az építkezésben dolgozók minimálbére a bruttó 3 000 lejt, ahol a vállalat árbevételének legalább 80%-a építkezési munkálatok elvégzéséből származik. Az intézkedés egyik fontos eleme az is, hogy az érintett alkalmazottak mentesülnek a nyugdíjrendszer második pillérébe való hozzájárulástól 2019 januárja és 2028 decembere között.
Változik a cigaretta jövedéki adója: A cigaretta árát erősen befolyásoló jövedéki adó 2019. január 1-től 2019. március 31-ig 372,73 lej/1000 cigarettára csökken az eddig érvényes 457,71 lej/1000 cigarettás értékről, ez viszont vélhetően nem fogja befolyásolni az árakat. Az erről szóló jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy április 1-től a jövedéki adó újabb szintjét határozzák meg. A nem csökkentett jövedéki adó 483,74 lej ezer darab cigarettára, ami szintén azt jelezheti előre, hogy drágulás várható a dohánytermékek piacán.
Drágulhat a benzin: A kereskedelmi forgalomban levő benzinnek 8%-nyi bioüzemanyagot kell tartalmaznia januártól. Ez az arány eddig 4,5% volt. Ugyanezt az arányt emelték a gázolaj esetében is 5%-ról 6,5%-ra. Az előírások szigorodásáról az iparági vállalatok már tavaly elmondták, hogy a töltőállomásokon alkalmazott árak növekedéséhez járulhatnak hozzá. Az Economica gazdasági portál arra emlékeztet, hogy az elmúlt évben a cégek még 10 banis áremelkedésről beszéltek az intézkedések hatásaként.
De nem csak ez az intézkedés fogja fentebb tolni az üzemanyagok árát, hanem a benzinre és gázolajra kivetett jövedéki adó emelkedése is. A benzin esetében ugyanis az 1 000 literenkét meghatározott jövedéki adó 2 038 lejre nőtt az eddigi 1 976 lejről, míg a gázolaj esetében a 1896 lejre 1838 lejről. Egyszerű matematikai számítással az Economica portál arra jutott, hogy csak a jövedéki adók emelése miatt a drágulás 7 banis lehet a kutakon. Ez pedig nem jó hír, ha figyelembe vesszük, hogy az üzemanyagár emelkedésével nőnek a szállítási költségek, így pedig a polcokon tapasztalható végső árak is. (Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a kőolaj árának esése által is befolyásolt üzemanyagár az elmúlt időszakban inkább csökkenőben volt.)
Befagy a gáz és az elektromos energia ára: A földgáz és az elektromos energia ára várhatóan nem fog emelkedni. A hírhedt decemberi sürgősségi kormányrendelet szerint ugyanis 2019. április 1-től 68 lej/MWh áron befagyasztják az itthon kitermelt földgáz értékesítési árát három évre (2022. február 28-ig). Darius Vâlcov , a miniszterelnök tanácsadója emellett arról is beszélt , hogy még januárban ki fogják dolgozni azt a tervezetet is, amellyel az elektromos energia árát is szabályozni fogják. Az energetikai cégek viszont annál is inkább nem örülnek ezeknek a lépéseknek, mert a kormány még üzleti forgalomra kivetett adó mellett is döntött.
Nőhetnek a telekom-árak: Szintén a decemberi sürgősségi rendelettel fogadták el a telekommunikációs vállalatok üzleti forgalmára kiszabott adót. A rendelet értelmében a telekommunikációs ágazatban tevékenykedő cégek az eddigi 0,4% helyett az üzleti forgalmuk 3%-át kell majd befizetniük az Országos Hírközlési Hatóságnak (ANCOM). Ekkora adóteher-növekedés mellett az elemzők egyértelműen a szolgáltatók havidíjainak növekedésével számolnak. Jó hír viszont, hogy idéntől csökken a roamingszolgáltatások esetében a túlzott adatforgalomra kivetett többletdíj mértéke.
Jön az úgynevezett kapzsisági adó:A kormány képviselői szerint a ROBOR mértékéhez kötött, szintén decemberben bejelentett úgynevezett kapzsisági adóval nem az a céljuk, hogy plusz adók befizetésére kötelezzék a bankokat. Azzal érvelnek, hogyha alacsony a ROBOR, akkor a bankoknak nem kell majd adót fizetni. A banki szakemberek mégis arra figyelmeztetnek, hogy az adó nem csak az állam finanszírozási költségeit fogja növelni (mivel az állam a bankok egyik legnagyobb ügyfele), hanem arra fogja késztetni a bankokat, hogy nagyobb költségek mellett (magasabb kamatok, jutalékok) adjanak hitelt a lakossági és vállalati ügyfeleknek is, ami rendkívül komplex tovagyűrűző hatásokban is jelentkezhet a gazdaságban (például csökkenő fogyasztás, a nagyobb költségek miatt elmaradó beruházások vagy csökkenő lakásárak).
A kormány érvelése viszont meglehetősen gyenge lábakon áll. Egyrészt azért, mert a bankoknak a ROBOR szintjére kevés ráhatásuk van, az emelkedésében pedig sokkal inkább szerepet játszanak a nemzetközi gazdasági viszonyok és a kormány gazdaságpolitikája, így igencsak furcsa elvárás a bankoktól, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák a bankközi kamatlábakat. Így viszont inkább a bankárok érvelése érvényesülhet, miszerint 2019 a finanszírozási költségek drágulását hozza majd.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!