Nő a minimálbér, a közalkalmazottak fizetése és a nyugdíj is, viszont sok termékért és szolgáltatásért is többet kell majd fizetnünk idén.
Nő a minimálbér: A legjelentősebb változás, hogy 2019. január 1-től a bruttó minimálbér értéke 1 900 lejről 2 080 lejre emelkedik, míg a felsőoktatási diplomával rendelkezőknél 2 350 lejre nő akkor, ha a munkavállaló legalább egy éves „régiséggel” rendelkezik. Az egy éves régiséggel kapcsolatos megkötésre elsősorban a frissen végzettek könnyebb elhelyezkedésének segítése miatt van szükség.
Nőnek a közalkalmazotti bérek: Elsejétől növekszik a közalkalmazottak fizetése is. A még 2017-ben elfogadott bértörvény szerint úgy nő a közalkalmazottak bére, hogy minden évben 25%-kal csökkenjen a különbség a 2018 decemberére és a 2022 elejére meghatározott munkabérek között. A közalkalmazottak emellett élelmiszerjárandóságot és vakációs jegyeket is kapnak.
Az orvosok és egészségügyi asszisztensek ugyanakkor 2019 elején már nem kaptak fizetésemelést, hiszen ők már 2018 márciusában teljes egészében megkapták a 2022-re tervezett munkabérüket. Az egészségügyben dolgozókat ugyanakkor a területre jellemző sok túlóra miatt különös elégedetlenséggel töltheti el, hogy a kormány egy decemberben elfogadott sürgősségi kormányrendelettel befagyasztotta a fizetési pótlékok szintjét.
Elégedetlen szakszervezetek, tiltakozó megmozdulások: Nem várt, mégis fontos fejleménye lehet az év elejének, hogy a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásokkal fenyegetik a kormányt. Az egyik legjelentősebb hazai szakszervezet, az Alfa Kartell például az elmúlt napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy decemberben a kormány az érintett felekkel való konzultáció nélkül olyan intézkedéseket fogadott el – többek között a pótlékok befagyasztását is –, amelyekkel hozzájárulnak az érintettek közötti társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez. A szakszervezetnél elégedetlenek emellett azzal is, hogy a nyugdíjakat szeptemberig befagyasztotta a kormány, illetve azért, mert a magánynyugdíjakról szóló jogszabálykerethez is mindenféle konzultáció nélkül nyúltak hozzá.
Nőnek a nyugdíjak:Az előbb említett fagyasztás miatt csak szeptembertől, de a nyugdíjpont értéke az elfogadott nyugdíjtörvénynek megfelelően a jelenlegi 1 100 lejről 1 265 lejre fog emelkedni. Ez 15%-os emelkedésnek felel meg. Az Alfa Kartell szerint már januártól emelni kellett volna. Utoljára 2018. júliusában volt emelés, akkor 1 000 lejről emelkedett a jelenlegi szintre.
Nő az építkezéseken dolgozó alkalmazottak minimálbére: Az intézkedést a kormány még november végén jelentette be, és azoknál a vállalatoknál kell elérje az építkezésben dolgozók minimálbére a bruttó 3 000 lejt, ahol a vállalat árbevételének legalább 80%-a építkezési munkálatok elvégzéséből származik. Az intézkedés egyik fontos eleme az is, hogy az érintett alkalmazottak mentesülnek a nyugdíjrendszer második pillérébe való hozzájárulástól 2019 januárja és 2028 decembere között.
Változik a cigaretta jövedéki adója: A cigaretta árát erősen befolyásoló jövedéki adó 2019. január 1-től 2019. március 31-ig 372,73 lej/1000 cigarettára csökken az eddig érvényes 457,71 lej/1000 cigarettás értékről, ez viszont vélhetően nem fogja befolyásolni az árakat. Az erről szóló jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy április 1-től a jövedéki adó újabb szintjét határozzák meg. A nem csökkentett jövedéki adó 483,74 lej ezer darab cigarettára, ami szintén azt jelezheti előre, hogy drágulás várható a dohánytermékek piacán.
Drágulhat a benzin: A kereskedelmi forgalomban levő benzinnek 8%-nyi bioüzemanyagot kell tartalmaznia januártól. Ez az arány eddig 4,5% volt. Ugyanezt az arányt emelték a gázolaj esetében is 5%-ról 6,5%-ra. Az előírások szigorodásáról az iparági vállalatok már tavaly elmondták, hogy a töltőállomásokon alkalmazott árak növekedéséhez járulhatnak hozzá. Az Economica gazdasági portál arra emlékeztet, hogy az elmúlt évben a cégek még 10 banis áremelkedésről beszéltek az intézkedések hatásaként.
De nem csak ez az intézkedés fogja fentebb tolni az üzemanyagok árát, hanem a benzinre és gázolajra kivetett jövedéki adó emelkedése is. A benzin esetében ugyanis az 1 000 literenkét meghatározott jövedéki adó 2 038 lejre nőtt az eddigi 1 976 lejről, míg a gázolaj esetében a 1896 lejre 1838 lejről. Egyszerű matematikai számítással az Economica portál arra jutott, hogy csak a jövedéki adók emelése miatt a drágulás 7 banis lehet a kutakon. Ez pedig nem jó hír, ha figyelembe vesszük, hogy az üzemanyagár emelkedésével nőnek a szállítási költségek, így pedig a polcokon tapasztalható végső árak is. (Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a kőolaj árának esése által is befolyásolt üzemanyagár az elmúlt időszakban inkább csökkenőben volt.)
Befagy a gáz és az elektromos energia ára: A földgáz és az elektromos energia ára várhatóan nem fog emelkedni. A hírhedt decemberi sürgősségi kormányrendelet szerint ugyanis 2019. április 1-től 68 lej/MWh áron befagyasztják az itthon kitermelt földgáz értékesítési árát három évre (2022. február 28-ig). Darius Vâlcov , a miniszterelnök tanácsadója emellett arról is beszélt , hogy még januárban ki fogják dolgozni azt a tervezetet is, amellyel az elektromos energia árát is szabályozni fogják. Az energetikai cégek viszont annál is inkább nem örülnek ezeknek a lépéseknek, mert a kormány még üzleti forgalomra kivetett adó mellett is döntött.
Nőhetnek a telekom-árak: Szintén a decemberi sürgősségi rendelettel fogadták el a telekommunikációs vállalatok üzleti forgalmára kiszabott adót. A rendelet értelmében a telekommunikációs ágazatban tevékenykedő cégek az eddigi 0,4% helyett az üzleti forgalmuk 3%-át kell majd befizetniük az Országos Hírközlési Hatóságnak (ANCOM). Ekkora adóteher-növekedés mellett az elemzők egyértelműen a szolgáltatók havidíjainak növekedésével számolnak. Jó hír viszont, hogy idéntől csökken a roamingszolgáltatások esetében a túlzott adatforgalomra kivetett többletdíj mértéke.
Jön az úgynevezett kapzsisági adó:A kormány képviselői szerint a ROBOR mértékéhez kötött, szintén decemberben bejelentett úgynevezett kapzsisági adóval nem az a céljuk, hogy plusz adók befizetésére kötelezzék a bankokat. Azzal érvelnek, hogyha alacsony a ROBOR, akkor a bankoknak nem kell majd adót fizetni. A banki szakemberek mégis arra figyelmeztetnek, hogy az adó nem csak az állam finanszírozási költségeit fogja növelni (mivel az állam a bankok egyik legnagyobb ügyfele), hanem arra fogja késztetni a bankokat, hogy nagyobb költségek mellett (magasabb kamatok, jutalékok) adjanak hitelt a lakossági és vállalati ügyfeleknek is, ami rendkívül komplex tovagyűrűző hatásokban is jelentkezhet a gazdaságban (például csökkenő fogyasztás, a nagyobb költségek miatt elmaradó beruházások vagy csökkenő lakásárak).
A kormány érvelése viszont meglehetősen gyenge lábakon áll. Egyrészt azért, mert a bankoknak a ROBOR szintjére kevés ráhatásuk van, az emelkedésében pedig sokkal inkább szerepet játszanak a nemzetközi gazdasági viszonyok és a kormány gazdaságpolitikája, így igencsak furcsa elvárás a bankoktól, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák a bankközi kamatlábakat. Így viszont inkább a bankárok érvelése érvényesülhet, miszerint 2019 a finanszírozási költségek drágulását hozza majd.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!