Ezek voltak az év legjei 2018-ban a Pénzcsinálók szerint

Az év gazdasági okfejtése: „Nem jó, ha Romániában autópályák épülnek”

Először azt gondoltuk, hogy rosszul idézték, vagy legalábbis nem úgy értette. Aztán bebizonyosodott, hogy de. Lucian Şova volt szállításügyi miniszter tényleg képes volt azt mondani júniusban egy Szinajára kihelyezett bizottsági ülésen, hogy amennyiben Romániában autópályák épülnek, az hozzá fog járulni a munkabérek emelkedéséhez, így az országba települt multinacionális cégek tovább fognak állni olyan államokba, ahol még nincs infrastruktúra. Ami végső soron számunkra nem jó.

Az autópálya-építési lázból persze idén sem egy alig néhány hónapig hivatalban lévő miniszter miatt nem éreztünk túl sokat. A centenárium alkalmából legalább 100 kilométernyi új sztrádát ígért a kormány, végül a legfrissebb összesítések szerint úgy néz ki, hogy kevesebb mint 60 kilométert adtak át a forgalomnak. Átadták a 28,75 kilométeres Enyed-Torda (A10-es 3-as és 4-es szakaszát), a 9,46 kilométeres Gyalu-Magyarnádas (A3), a 13,7 kilométeres Radnót-Nyárádtő és a 6,5 kilométernyi Petricani-Bukarest szakaszokat.

Az év szétválasztása: a diplomás minimálbér

Azt már megszoktuk, hogy a PSD-ALDE kormánykoalíció minden évben emel a minimálbéren. Ami idén viszont újdonság volt, hogy bevezették az úgynevezett diplomás minimálbért. Az elfogadott jogszabály szövege szerint januártól 2 350 lejre nő a minimálbér a felsőfokú tanulmányokat igénylő munkát végző alkalmazottak esetében, amennyiben legalább egy év szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az általános minimálbér szintjét bruttó 2 080 lejben határozták meg januártól.

Az év meg nem értett gazdasági gondolkodói: Trump és Erdogan (megosztva)

Őt egyszerűen nem lehet kihagyni: mindenkire hatással van az, amit mond vagy csinál. Donald Trump idén többször is mondta, vagy írta Twitteren, hogy véleménye szerint gazdasági Nobel-díjat is érdemelne (a Nobel-békedíj mellé), hiszen nem volt még olyan elnöke Amerikának, aki ennyire jó teljesítményre tudta volna serkenteni az ország gazdaságát: történelmi mélyponton a munkanélküliség, a bérek emelkednek, volt olyan negyedév, amikor a növekedés meghaladta a 4%-ot. Azok viszont, akik már valóban kaptak közgazdasági Nobelt, állítják, hogy Trump túlpörgette a gazdaságot az adócsökkentési intézkedéseivel, szakértők szerint ráadásul alapvető gazdasági összefüggéseket nem ért az amerikai elnök, és így kezdett komoly kereskedelmi háborúba Kínával és még Európával is.

De nem csak Trumpnak voltak idén emlékezetes pillanatai. Recep Tayyip Erdogan török államfő sajátos gazdasági meglátásai miatt elég nagy bajba került idén nyáron a néhány éve még száguldó török gazdaság. A török jegybank ugyanis, vélhetően az államfő nyomására, téves monetáris politikát alkalmazott, aminek a vége a török líra hatalmas leértékelődése lett. Erdogan szerint persze ők mindent jól csináltak, az ország nyugati támadás hatására került ilyen helyzetbe, és Allah egyébként is velük van. Végül, ha Allah nem is biztos, de Katar meghallotta Erdogant, és 15 milliárd dollárral Törökország segítségére sietett.

Az év legirigyeltebbjei, még mindig: a Capital 300-as listán szereplő személyek

Mi minden évben megírjuk, ti pedig minden évben nagyon sokat olvassátok, hogy kik kerültek fel a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára. Idén Románia leggazdagabb embere Ion Ţiriac , akinek a vagyona jó 200 millió euróval emelkedhetett az előző évhez képest, és becslések szerint már eléri az 1,9-2 milliárd eurót. Elkészítettük a romániai magyarok toplistájátis, amelyet messze – és valószínűleg még jó sokáig –, a nagyváradi Teszári Zoltán vezet. Róla képet nem tudunk mutatni, mert nincs.

Az év befékezése: a lakáspiac

Év elején még akkora volt az ingatlanszektor növekedésének lendülete, hogy Kolozsváron már a válság előtti évek rekordárainak megdöntése is felmerült egyes ingatlanközvetítők saját mérései alapján. Augusztusban és szeptemberben viszont bekövetkezett egy megtorpanása lakáseladások számában és a növekedés ütemében. Az ingatlanárak továbbra is nőnek, viszont már nem akkora mértékben, mint 2017-ben vagy 2018 elején. Szakértők szerint ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy a növekedés ne folytatódna.

Az év durranása: a Bitcoin-lufi

Szinte hihetetlen, de tavaly decemberben még volt olyan pillanat, amikor közel 20 ezer dollárt ért. Péntek reggel az ára már „csak” 3 586 dollár volt. 2018 hozta el a történelem egyik legnagyobb befektetési buborékjánakkidurranását. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy mi okozta a mánia végét, de talán a legegyszerűbb magyarázat a legvalószínűbb is: a befektetők rájöttek, hogy egy olyan pénzügyi eszköz, amellyel elsősorban csak spekulálni lehet, nem érhet közel 20 ezer dollárt.

Az év állata: a medve. Nem vicc

Arra lehetett számítani, hogy a világ tőzsdéinek évek óta tartó, a jegybankok monetáris politikája által segített szárnyalása egyszer csak véget fog érni. Erre az első igazán erős jel már januárban megmutatkozott egy pár napig tartó, de nagyon erős korrekció formájában. A tőzsdei indexek csökkenése aztán októbertől lett hangsúlyosabb, a karácsonyi kereskedésnél az amerikai tőzsde legfontosabb indexe, az S&P 500 már 20%-ot zuhant az októberi csúcsához képest, így a 2007-2009-es időszak, valamint az európai adósságválság óta először felütötte a fejét a medve piac, amikor részvényárfolyamok jellemzően hosszú távon csökkennek. (Ennek ellentéte a bika piac, amikor növekednek.)

Az év műbalhéja: a ROBOR emelkedése

Sokan korábban azt sem tudták, hogy létezik. Aztán amikor elkezdett emelkedni, részben a média és a politika hatására, napi szinten követni kezdték az alakulását. A romániai bankközi kamatláb (ROBOR) tényleg fontos, nagy hatással van a hitelek kamatlábainak alakulására, és a lakáshiteleseknek például nagyon nem mindegy, hogy éppen emelkedik vagy sem. A ROBOR növekedése miatt kialakult enyhe pánikkeltésben viszont nagyon sokan felejtették el azt megemlíteni, hogy a bankközi kamat szintje nem most magas, hanem eddig volt alacsony, és az infláció szintjéhez viszonyítva éppen normalizálódik.

Az év hárításos beismerő vallomása: az év végén bejelentett sürgősségi kormányrendelet

A tőzsde bezuhanásához vezetett, az érintett vállalatok terveit pedig a feje tetejére állította a kormány által karácsony előtt elfogadott intézkedéscsomag. A bankokra kivetett úgynevezett „kapzsisági adó”, az energiacégek és a telekomcégek erősebb megadóztatása felért egy gyomrossal, és nem csak az érintett vállalatok számára. A kormány ugyanis akkor fogad el növekedést visszafogó intézkedéseket, amikor úgy tűnik, hogy a gazdaság kissé belassult, és korábban akkor stimulált fogyasztást serkentő intézkedésekkel, amikor arra nem feltétlenül lett volna szükség.

Az, hogy a kormány bérnöveléssel és nyugdíjak emelésével kapcsolatos ígéretei előbb az ígért beruházások elmaradásához, majd adónöveléshez fognak vezetni, már korábban nyilvánvalónak tűnt. A túlzott optimizmus, valamint a kiadások rossz megtervezése olyan helyzetekhez vezetett, hogy egyes iskoláknak már márciusban elfogyott az éves költségvetése, az egészségügyi dolgozók úgy „kaptak” fizetésemelést, hogy kénytelenek voltak sztrájkba lépni, a gyermekvédelmi szolgálatoknál pedig már augusztusban elfogyott a pénz.

Az év ígérete: gyorsvasút Budapest és Kolozsvár között

Az még mindig nem teljesen világos, hogy pontosan mit ért a magyar kormány gyorsvasút alatt, meg hogy miért érné meg 460 kilométeren üzemeltetni. Viszont ki ne szeretne röpke másfél óra alatt Kolozsvárról Pestre utazni? Úgyhogy idén mindenképp ez volt az év egyik legizgalmasabb és talán legelszálltabb ígérete is. Szóval jövőre várjuk a fejleményeket!