A romániai vendégmunkások sorsáról is döntöttek

A brit kilépésre vonatkozó megállapodás-tervezetet szerda este hagyta jóvá a brit kormány. Ennek értelmében a 2019 március 29-ei kilépést egy átmeneti időszak fogja követni egészen 2020 decemberéig. Ez alatt az idő alatt a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok és az ország határain kívül élő britek megtarthatják azokat a jogokat, amelyek eddig is érvényben voltak. Nagy-Britannia azonban nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában. A megállapodás-tervezet fontos része még, hogy a 2020 végéig érvényes átmeneti időszak meghosszabbítható abban az esetben, ha ezzel Nagy-Britannia és az EU is egyetért.

A tárgyalásokat leginkább az Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határkérdése nehezíti, ugyanis ennek létrehozását az Európai Unió és az Egyesült Királyság is szeretné elkerülni.

Amellett, hogy legtöbben az EU integritását féltik a Brexit miatt, a britek kilépése gazdasági szempontból is jelentős változásokat hoz, amelyben Románia is érintett, nem csak az külgazdaság, hanem az ott dolgozó nagyszámú román vendégmunkás miatt is.

A Nagy-Britanniában dolgozó vendégmunkások közül a lengyelek után a román vendégmunkások küldik haza a legtöbb pénzt, áll az ING erre vonatkozó kimutatása szerint. A lengyel vendégmunkások 1 milliárd, a románok pedig 0,3 milliárd eurónyi összeggel járulnak hozzá a román hazai egy főre eső bruttó hazai össztermékhez. A magyarországi vendégmunkások 0,15, a csehek 0,14 a bolgárok pedig 0,07 milliárd eurót küldenek haza.

A keleti országok uniós csatlakozását követően megnövekedett az Egyesült Királyságban dolgozó vendégmunkások száma, az adatok szerint több mint hárommillió vendégmunkás dolgozik hivatalosan a szigetországban. Ez a szám feltehetően csökkenni fog, annak ellenére is, hogy a brit politikusok a kilépés kapcsán azt nyilatkozták, a továbbiakban is megteremtik a törvényes feltételét annak, hogy a jelenleg legális keretek közt Angliában tartózkodó külföldi munkavállalók a továbbiakban is maradhassanak.

Az EU költségvetésének jelentős részét érinti a brit kiválás

Az angol gazdaságot tekintve a textil- és az autóipar az, amely leginkább érintett a Brexit miatt, így az ebben az ágazatban dolgozók munkahelye a leginkább veszélyeztetett. A szigetország kilépése az Európai Unió 2021-2027-es költségvetését is jelentősen érinteni fogja, de hogy pontosan milyen mértékben, az a kilépést megelőző és az azt követő tárgyalások fogják eldönteni. Jelenleg Nagy-Britannia az EU éves költségvetésének 6%-át adja, de a szigetország kilépése miatti gazdasági helyzetből adódóan a többi uniós ország költségvetésére is hatással lesz, köztük elsősorban Magyarország, Csehország és Lengyelországéra.

A külkereskedelem tekintetében továbbá Hollandia és Írország érintett, utóbbi a Brexit tárgyalások fő témáját adja, ugyanis kérdéses, hogy milyen módon maradhat Észak-Írország az Unió és egyben Anglia kereskedelmi partnere. Emellett pedig a két ország közt húzódó határ ellenőrzésének kérdése sem tisztázott. Ezzel kapcsolatosan a tárgyalások még évekig eltarthatnak.

Románia nincs a legnagyobb vesztesek közt

Románia gazdasági szempontból kevésbé érintett, ugyanis a külkereskedelem terén az Egyesült Királyság nem játszik fontos szerepet, az áruexport terén az egy év alatt jegyzet bevétel 4,1%-át adja a teljes külkereskedelemnek, a szigetországból származó termékek importja az országos áruforgalom 2,2%-át teszi ki, melynek összértéke 1,7 milliárd euró.

Eddig nagy kérdés volt, hogy mi történik azokkal az EU-s állampolgárokkal, akik már hosszabb ideje tartózkodnak Nagy-Britanniában. Nagyrészt erről is született döntés a november 14-én elfogadott kilépési megegyezést tartalmazó dokumentumban, amely a szigetországban élő hárommillió vendégmunkás mellett legalább 1 millió brit állampolgár helyzetét rendezné. A kilépési megállapodásban az szerepel, hogy azok az állampolgárok, akik a kilépési megállapodás elfogadása előtt már Nagy-Britanniában éltek, megtarthatják az addig megszerzett jogaikat és továbbra is szabadon mozoghatnak az Európai Unió többi országában. Ez a brit állampolgárokra is vonatkozik, a dokumentum ugyanakkor az unióhoz való csatlakozáskor elfogadott tartózkodási feltételeket jegyzi, ennek alapján pedig azok a személyek maradhatnak az országban, akik megfelelnek a szabad mozgásról szóló irányelv előírásainak.

Ennek értelmében rendelkezniük kell állandó lakhellyel, a szükséges társadalombiztosítással. A kilépési megállapodás azt is leszögezi, hogy a kilépés átmeneti időszakában az országba érkező másik ország állampolgárai számára is ugyanazokat a jogokat biztosítják, mint azok esetében, akik a Brexit előtt költöztek az Egyesült Királyságba.

A kilépést követő időszakban ugyanakkor minden külföldi állampolgárnak kérnie kell a hatóságoktól a tartózkodásra vonatkozó engedély meghosszabbítását, amelynek egyik feltétele a legalább 5 éves Angliában való tartózkodás, illetve az állandó munkahely.

A Brexitre vonatkozó javaslatot a brit kormány jóváhagyta, de ezt még a parlamentnek és az EU vezetőinek is el kell fogadniuk. Néhány hónapja a Boris Johnson külügyminiszter és vele együtt több, a Brexitet képviselő politikus is kilépett a kormányból, november 15-én pedig Dominc Raab , a kilépést irányító minisztérium vezetője is benyújtotta lemondását, így feltehetően Theresa May -nek nehéz lesz meggyőznie a brit parlamentet a kilépésre vonatkozó dokumentum elfogadásáról.