Meg lehet mindössze nyolc ábrában mutatni a világgazdaság legfontosabb változásait? Van, aki szerint igen, és egész jól meg is oldotta a feladatot.
Ha az emberek 65%-a sokkal hatékonyabban sajátítja el a vizuálisan megjelenő információkat, akkor miért nem használunk ábrákat arra, hogy jobban megértsék a világ egyre bonyolultabb gazdasági összefüggéseit?
Ebből a kérdésből kiindulva a Visual Capitalist alapítója, Jeff Desjardins arra vállalkozott, hogy nyolc olyan jelentős „gazdasági erő” hatásait mutatja meg, amelyek a leginkább alakítják a világgazdaság jövőjét:
1. A technológiai invázió
A történelem során még soha nem fordult elő, hogy a globális üzleti élet szintjén ne ipar-orientált vállalatok legyenek az elsők. Egészen mostanáig. Már 2018 elején a technológiai szektor egy-egy képviselője foglalta el a világ legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatának számító első 5 helyet. Azt, hogy ez a váltás mennyire friss, és mennyire gyorsan zajlott, az alábbi ábra foglalja össze. 2013-ban még egy kőolaj- és gázipari vállalatnak (ExxonMobil), egy pénzügyi holdingtársaságnak (Berkshire Hathawaty), egy kínai olajvállalatnak (PetroChina) és a világ legnagyobb kiskereskedelmi cégének (Walmart) is jutott hely a legnagyobbak között. Azóta a techcégek leigázták a világot.
Desjardins szerint a folyamat még inkább fel fog erősödni, hiszen míg eddig elsősorban a kiskereskedelmet és a reklámpiacot alakította át teljesen a technológiai vállalatok előretörése, hamarosan az egészségügyi, a pénzügyi szektort, a gyártást és az oktatást is alapjaiban fogják megváltoztatni a technológiai innovációk.
2. A pénz fejlődése
Kétségtelen, hogy a pénz az emberiség egyik legfontosabb innovációja. És ahogy a történelemben mindig, úgy most is jelentős átalakulásban van. Ennek a jelentős átalakulásnak az egyik tünete, hogy a világ összesített adósságterhe soha nem volt még ilyen magas. A világ adóssága összesen 247 ezer milliárd dollárt tesz ki, ami tartalmazza az országok kormányai által felvett 63 ezer milliárd dollárnyi adóssághegyet is.
Az adósságterhek rendkívüli növekedése azért is fontos jelenség, mert az egyik okozója az extra laza monetáris politikában keresendő. A legnagyobb gazdaságok jegybankjai a válságot követő kilábalást azzal akarták segíteni, hogy nullához közeli szintre csökkentették a kamatlábakat és pénzzel árasztották el a piacot kötvényvásárlási programok segítségével. Ilyen körülmények között olcsóbb volt hitelt felvenni, és nem csak az államok, hanem a vállalatok és a háztartások adóssága is jelentősen nőtt. Hogy a mostani adósságszint mennyiben anomália, az hamarosan kiderül, hiszen a jegybankok a monetáris politikájuk normalizálásához kezdtek.
3. A vagyoni térkép
Ilyen adóssághegyek mellett egyáltalán nem mindegy az sem, hogy hol történik a gazdasági növekedés. Az alábbi, Világbank által készített ábra azt mutatja, hogy melyik országok szállítják legnagyobb arányban a világgazdaság növekedését, és arra is rávilágít, hogy milyen jelentős mértékben függnek a globális gazdasági folyamatok 3-4 ország gazdasági teljesítményétől.
Ahol nagy a gazdasági növekedés, ott erőteljesen nő a vagyonok, illetve a vagyonos vállalatok és emberek száma is. Desjardins ezzel kapcsolatban is rávilágít egy új szemléletre, amely szerint a befektetéseknél már nem csak kizárólag a pénzbeli megtérülés számít, hanem a befektetés fenntarthatósága is. A szakértő szerint ez a főként a fiatal generációk által lefektetett új gondolkodásmód akár egy évtizede belül teljesen meg is változtathatja azt, ahogyan a vagyonra tekintünk.
4. Az ígéretes Kelet
Azt már a fenti ábra alapján is meg lehet előlegezni, hogy a következő évtizedek Kína gazdasági felemelkedéséről fognak szólni. Egészen megdöbbentő, hogy az ázsiai országban 100 olyan nagyváros is van, amelynek a lakosságszáma meghaladja az 1 millió főt. Hogy ez gazdaságilag mit jelent? Például azt, hogy a Peking kapujának tartott Tiencsin nevű kínai kikötőváros GDP-je elnagyoltan ugyan, de megegyezik Románia gazdaságának méretével. Az alábbi térkép hoz még példákat:
5. Az emberföldrajz változása
Az előző témához némiképp kapcsolódik, hogy a 21. század végére csak Afrikában 13 olyan megaváros lesz várakozások szerint, amelyek lakosságszáma nagyobb lesz New York lakosságánál. Az alábbi 20 város volt a legnagyobb a lakosságszámát tekintve 2010-ben:
Itt pedig a 2100-ban várható állapot:
6. Gyorsuló technológiai fejlődés
A technológiai fejlődés gyorsulásával pedig minden egyre gyorsabban fog változni körülöttünk. Ráadásul most már egyre inkább megdőlni látszik az az elmélet is, amely szerint hiába fejlesztenek a vállalatok elképesztő ütemben, a piacnak úgyis időre van szüksége, amíg az újítások eljutnak a végfelhasználóhoz. Az alábbi ábra is ezt cáfolja, érdemes összehasonlítani a közösségi média, az okostelefon vagy a tablet térnyerését például az elektromos áram térnyeréséhez.
A szerző szerint a Pokemon Go is kiváló esettanulmány lehet ebben a tekintetben. Míg a játéknak mindössze 19 nap kellett ahhoz, hogy 50 millió felhasználóhoz jusson el, addig az automobilnak (62 év), a telefonnak (50 év) vagy a bankkártyának (28 év) ennél nagyságrendekkel több időre volt szüksége.
7. A zöldforradalom
A technológiai fejlődés és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb elkötelezettség is hozzájárult ahhoz, hogy energiaellátás tekintetében is egyre nagyobb változások induljanak be. Alább az USA több évszázadra visszanyúló energiafelhasználási ábrája, amelyen a készítők azt is feltüntették, hogy milyen fordulópontok okozták a legnagyobb változásokat (például az ipari forradalom, a Ford T modell megjelenése vagy a világ első nukleáris erőművének megépülése). A kőolaj a szén szerepe egyértelműen csökkenőben van, és Desjardins szerint főként az egyre fejlettebb energiaellátó infrastruktúrák juttatják majd egy következő sebességi fokozatba a megújuló energiák elterjedését.
8. A kereskedelmi paradoxon
A világ országainak nagyon sokáig nyilvánvaló volt, hogy a kereskedelmi korlátok lebontása mindenki számára előnyökkel jár. Donald Trump színre lépésével azonban erős változás állt be ebben a tekintetben: a világ legnagyobb gazdasága mindenkivel elkezdett alkudozni, akivel az elnök vagy csapata úgy gondolta, hogy éppen nem elég előnyös a kereskedelmi kapcsolata Amerikának.
Trumpnak például Kanadával is meggyűlt a baja, hiszen az elnök szerint míg az Egyesült Államok exportjának „mindössze” 18%-a megy Kanadába, addig Kanada exportjának 76%-a kerül az USA-ba. Felületes gondolkodás mellett könnyű is lenne igazat adni az amerikai elnöknek, de Trumpék azt elfelejtették megemlíteni, hogy míg abszolút számokban ez a 18% 1 500 milliárd dollárt jelent az Egyesült Államok exportjában, Kanada 76%-a viszont csak 390 milliárd dollár.
Szóval a különbség jelentős, talán ezért is sikerült viszonylag nagyon hamar tető alá hozni egy új megállapodást. Az viszont, hogy a kereskedelem furcsaságaiból mennyire próbálnak majd politikai hasznot húzni az országok vezetői, a jövőben szintén alapjaiban határozhatja meg a világot.
Az eredeti cikket számos más szempont bevonásával itt vagy itt olvashatjátok.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!