Rendesen lábon lőtték magukat a britek: heti 350 millió fontot veszítenek a Brexiten

Emlékeztek, amikor még a Brexit-népszavazást megelőző kampányban a brit kilépés pártiak azzal kampányoltak, hogy a szigetország számára azért sem éri meg az Európai Unió tagjának lenni, mert az ország heti szintre visszaszámolva 350 millió fontot utal a közös EU-s költségvetésbe? Egy friss kutatás szerint egyelőre úgy áll a dolog, hogy a britek rendesen mellélőttek. Na nem a számmal, mert az stimmel, hanem azzal, hogy a brit gazdaság pontosan ennyit, heti 350 millió fontot veszíthet a kilépés miatti bizonytalanság és romló üzleti környezet miatt.

A Brexit brit gazdaságra gyakorolt hatásáról viszonylag kevés mélyreható tanulmány születik. Ennek az egyik oka, hogy egyszerűen nehéz megbecsülni azt, hogy amennyiben nem következett volna be a Nagy-Britannia mindennapjait felfordító népszavazás, akkor most hol tartana a szigetország gazdasága a jelenlegi szinthez viszonyítva. Négy közgazdász, Benjamin Born , Gernot Müller , Moritz Schularick és Petr Sedlacek most mégis egy egészen innovatív módszert talált arra, hogy az összehasonlítást elvégezzék. A Voxeu-n közzétett ismertetőjükben nem kevesebbet állítanak, minthogy a brit gazdaság 350 millió fontot veszít hetente ahhoz képest, mintha 2016. június 23-án nem történt volna semmi.

Ez a heti 350 millió font tetemes összeg, és ráadásul nem is a kilépés igazi gazdasági költségeihez, hanem egyelőre csak a bizonytalansághoz és a felforduláshoz köthető. A négy közgazdász 2018 közepi OECD-adatokkal frissített kutatása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Brexit miatt a brit gazdaság 35 milliárd fontot veszített eddig, ami megfelel az ország GDP-jének 2%-ának. Az előrejelzések szerint 2019 végére tovább súlyosbodik a helyzet, akkor a Brexit által okozott kár eléri az ország GDP-jének a 3,4%-át.

Hogy mennyire kemény a helyzet, azt az alábbi ábra is jól szemlélteti. Az ábrán a kék vonal jelzi a brit gazdaság valós teljesítményét, a kék vonal szaggatott folytatása pedig már az előrejelzéseket mutatja. A fekete vonal ugyanennek az elemzőcsapatnak egy korábbi, más módszerekkel végzett kutatásának eredményeit és előrejelzéseit mutatja. A piros vonal pedig a lényeget, vagyis a korábban említett innovatív módszerrel számolva rajzolja fel, hogy hol tartana a brit gazdaság akkor, ha nem nyert volna a népszavazáson a kilépést pártolók tábora.

Hogy miből adódik a két vonal közötti különbség és mit eredményez a bizonytalanság? Röviden összefoglalva:

• A kilépés miatt visszaesett a Nagy-Britanniába érkező FDI, vagyis a külföldi közvetlen befektetés. Mert ki fekteti be egy olyan országba az erőforrásait, amely legrosszabb esetben akár teljesen el is szigetelődhet kereskedelmileg?
• A bizonytalanságok miatt csökkent a kereskedelem is.
• A brit cégek ráadásul szintén elhalasztják a beruházásaikat: mert ki tudja, mi lesz akár egy év múlva, és a külföldi konkurencia amúgy sem döngeti az ajtót a beruházásokat igénylő újításokkal.
• S bár korántsem annyira látványosan, mint azzal még a népszavazás előtt rémisztgettek, de azért egyre több vállalatcsoport dönt amellett is, hogy átköltözteti részlegeit, vagy akár egész vállalatokat a kontinensre.

A következmények persze nem meglepőek. A brit pénzügyminisztérium (amit a szigetországban stílusosan Őfelsége kincstárának neveznek) már a népszavazás előtt közzétett olyan szcenárió elemzéseket, amelyek szerint a Brexit esetén a brit gazdaság GDP-jének 6%-át fogja elveszíteni, pontosabban, azt vetítették előre, hogy ennyivel lesz kisebb a brit gazdaság a kilépés után annál, mintha bent maradt volna az EU-ban.

A mostani elemzés ugyanakkor talán ennél is súlyosabb képet fest a helyzetről, hiszen eddig tulajdonképpen a Brexittel kapcsolatos egyetlen konkrétum, hogy nem történik semmi, így pedig könnyen előfordulhat, hogy az igazán lényeges veszteségek csak akkor fogják érni Nagy-Britanniát, ha tényleg megtörténik a kilépés.

Milyen újszerű módszerrel számoltak?

Az ilyen összehasonlításoknál általában a kutatók abból indulnak ki, hogy keresnek pár olyan országot, amelyeknek a gazdasága és gazdasági teljesítménye legjobban hasonlított Nagy-Britanniáéhoz. Ha Németországhoz, az Egyesült Államokhoz vagy éppen Kanadához mérjük a briteket, az viszont nem biztos, hogy valós eredményeket fog szolgáltatni. Ezért a kutatók egy olyan módszer mellett döntöttek, amely szép előrelépés az eddigi megközelítésekhez képest.

Nem tettek mást, csak segítségül hívtak egy algoritmust, amely nem pár országhoz viszonyítva méri a brit gazdasági veszteségeket, hanem egy olyan országkombinációt hoz létre 30 OECD ország adataiból, amely legjobban hasonlít a brit gazdaságra. A módszerrel tulajdonképpen azt érték el, hogy nem kutatók választják ki azokat az országokat, amelyek a legjobban hasonlítanak gazdasági értelemben véve Nagy-Britanniára, hanem egy algoritmus. És hogy mennyire sikerült leképezni a brit gazdaság mását, azt a Brexit előtti gazdasági adatok is mutatják 1995-től számolva az alábbi ábrán. Kékkel a brit gazdaság valós teljesítménye, pirossal pedig a kutatók által az algoritmus segítségével képezett képzeletbeli hasonmás-gazdaság, amelyben egyébként érdekességképp az USA és Kanada mellett Japán és Magyarország is viszonylag magas súllyal szerepel.

A kutatók a módszernek köszönhetően az eddigieknél megbízhatóbb előrejelzéseket tudnak készíteni a jövőre nézve is. És nem kell nagyon messze menni ahhoz, hogy súlyos számokkal dobálózzunk: az elemzés egyik következtetése, hogy 2018 végéig a Brexit által okozott kár el fogja érni a 60 milliárd fontot. Ez az összeg pontosan annyi, mint amennyit Nagy-Britannia az EU közös költségvetésébe befizetett az elmúlt hét évben. És hol van még a vége ennek a történetnek?