„Generációváltás van. Most már az önkormányzatok jönnek, hogy beszélgessünk a digitalizációról”

A legizgalmasabb székelyföldi vállalkozások bemutatkozásával és neves előadókkal idén immár hatodik alkalommal szervezik meg az új nevet viselő Digitális Székelyföld Konferenciát október 17-19. között Székelyudvarhelyen. Bihari Bélá val, az IT Plus Klaszter elnökével, és Rácz Attilá val, az IT Plus Klaszter alelnökével beszélgettünk a konferenciáról, a székelyföldi IT vállalkozásokról, és arról, hogy mennyire nyitottak a vállalkozók és az önkormányzatok a térségben arra, hogy innovatív IT-megoldásokat alkalmazzanak.

Idén nevet váltott a konferencia, miért döntöttek így?

Bihari Béla: – A konferencia most már felnőtté vált. Körbejárva Székelyföld nagyobb városait ötször rendeztük már meg IT&C és Innovációs Konferencia név alatt. Úgy éreztük, hogy mostanra elérkezett az ideje egy brand váltásnak, ezzel is jelezve, hogy Székelyföldben gondolkodunk. Ugyanakkor szerettük volna azt a tévhitet is leküzdeni, hogy ez csak egy informatikusoknak szánt találkozó.

Rácz Attila: – A Digitális Székelyföld név egyébként már tavaly is benne volt a pakliban. Jobban hangzik, jobban elmondja, hogy mit csinálunk, és nem utolsó sorban a digitális szó sokkal több mindent lefed, mint az IT&C és innováció egyben. Sokkal nagyobb a szónak a kiterjedése, a mondanivalója.

Ugyanolyan szépen fejlődik a konferenciájuk is, mint a székelyföldi IT szektor?

R.A.: - Én annak örülnék, ha a székelyföldi IT-szektor olyan ütemben fejlődne, mint a konferencia. Néhány év alatt megsokszorozódott az érdeklődők létszáma, az első konferencián 2013-ban 30-40 ember volt, az utolsón a létszám meghaladta a 300-at. Ilyen szempontból, ha a székelyföldi digitalizáció is így haladna, az nagyon jó lenne. Úgy gondolom, hogy az egyik legnagyobb magán jellegű konferencia a romániai magyar szférában.

Mennyire változott az elmúlt években egyébként az IT-szektor Székelyföldön? Növekedett a saját termékeket fejlesztő, innovatív cégek száma?

B.B.: – Én azt látom, hogy növekedtek a vállalatok. Az utóbbi öt év alatt folyamatosan igyekeztünk lebontani azt a tévhitet, hogy a Kolozsváron, Temesváron vagy Magyarországon végzett fiatalok csak a nagyvárosokban tudnak elhelyezkedni. Most már úgy érzem, hogy reális alternatívát tudnak ajánlani az itthoni cégek is, kompetens projektekben helyezkedhetnek el a pályakezdők. Határozottan úgy gondolom, hogy ez a konferencia nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy jó úton tudjon fejlődni a székelyföldi informatikai vállalkozási közösség, valamint abban is, hogy a székelyföldi vállalatok digitalizációja terén is nagyobb és gyorsabb mértékben tudjunk előrelépni.

R.A.: – Arra a kérdésre, hogy a székelyföldi vállalatok miként állnak innováció tekintetében, az a legegyszerűbb válasz, hogy gyertek el a konferenciára, és nézzétek meg. Ezt azért mondom, mert mi igyekszünk mindig megmutatni a székelyföldi újdonságokat. Ezelőtt pár évvel is volt egy Elevator pitch nevű szekció, amely nagyon sikeres volt, ezért idén is szeretnénk megismételni. Pontosan az a cél, hogy megmutassuk, merre fejlődnek a székelyföldi cégek. Ebben a szekcióban az fog történni, hogy a cégek 2-3 percben el fogják mondani, hogy mivel foglalkoznak, milyen technológiákban, milyen újításokban vannak éppen benne. Arra számítunk, hogy 30-40 cég fog székelyföldi magyar vállalkozói újdonságokat bemutatni.

Milyen visszajelzések vannak, mennyire segíti egy ilyen találkozási pont a székelyföldi IT vállalatokat a fejlődésben?

R.A.: – Azt látom, hogy ezen még nagyon sokat kell dolgozni. Minden konferencia után nagyon feltöltődik mindenki pozitív energiákkal. Az IT-ban dolgozó vállalkozók például reményekkel, hogy az önkormányzatok, a cégek be fognak fektetni informatikába. Tenni fogunk azért, hogy minél inkább hozzásegítsünk mindenkit ahhoz, hogy ezek az elhatározások még erősebbek legyenek. Mert jelen pillanatban a gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója a digitalizáció. Ezt egy bukaresti vagy egy londoni vállalkozó már nagyon jól tudja, London vagy Berlin önkormányzata is nagyon jól tudja. A bukaresti nem biztos. Jó lenne, ha ezt Székelyföldön is mindenki tudná tudatosítani, mert ellenkező esetben a versenyképességben csak a szakadék fog növekedni az országközpont és Székelyföld között.

Régebb gyakran hallottam IT vállalatok vezetőitől, hogy nehezen győzhetőek meg az önkormányzatok vagy akár a vállalatok arról, hogy fejlett IT megoldásokban gondolkodjanak. Változott ez az elmúlt időszakban? Felismerik már ezek a szereplők a digitalizáció fontosságát?

B.B.: – Ebben a tekintetben nem csak a vállalatoknál, hanem az önkormányzatoknál is generációváltás történik. A forradalom után már eltelt lassan egy generációnyi idő. A fiatal munkatársaknak természetes a számítógép használata, az online ügyintézés vagy akár az online adófizetés. Ezeknek az elsősorban belülről érkező igényeknek, késztetéseknek köszönhetően az önkormányzati vezetők, ha eddig nem is voltak érzékenyek a digitalizációra, akkor most már ők jönnek, hogy szeretnének részt venni ezen a konferencián.

Van igény most már részükről arra, hogy beszélgessünk a szenzorokkal megoldott szelektív hulladékgazdálkodásról, vagy arról, hogy miként lehet költséghatékony intelligens közvilágítást kiépíteni, vagy egyáltalán, miként tudnának az infokkommunikációs megoldásoknak köszönhetően költséghatékonyabbak lenni. Szerintem nagyon sokat alakult az utóbbi hat év alatt az önkormányzatok digitalizációhoz való hozzáállása. És akkor még szóba sem hoztuk a biztonságtechnikai kihívásokat, ami manapság az egyik legégetőbb probléma.

A 6. Digitális Székelyföld Konferencia a kiber és adatvédelem tematika köré is szerveződik. És azt ígérik, hogy élőben fogják demonstrálni, hogyan is történik az adatlopás. Miért vállalták be ezt a produkciót?

R.A.: – Kíváncsian várom, hogy miként fogják feltörni élőben a telefonomat.

B.B.: – A GDPR szabályozás érvénybe lépésén túl, de még az első büntetések előtt vagyunk. Ezért szeretnénk megmutatni a vállalkozóknak, vagy akár az önkormányzatoknak is, hogy eszméletlen mennyiségű adatgyűjtés történik a világhálón keresztül. Szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy milyen biztonsági rések és milyen kockázatok vannak akkor, amikor egy nyitott térből internetezik valaki vagy egy nyitott wifin keresztül oszt meg dokumentumokat, esetleg levelezik. A felhasználók jelentős részének sajnos nincs tudomása arról, hogy milyen szintű adatlopásra vagy adatfelhasználásra kerülhet sor egy ilyen adatkommunikációs esetén. Ezt a Live Hacking plenáris előadás keretein belül szeretnénk bemutatni. Az ötlet egyébként nem új, ilyet nagy kaliberű konferenciákon rendszeresen rendeznek, onnan vettük át, hogy tudjuk szemlélteni az itthoni közönségnek is.

Mivel készülnek még?

R.A.: – A legutóbbi konferenciánk után volt egy olyan visszajelzés, hogy nem szóltunk elég intenzíven a vállalkozások felé. Az idén próbáljuk ezt pótolni, több nagyvállalatnak a vezetője is ott lesz velünk Székelyudvarhelyen. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy megismerjük, miként digitalizálódnak a nagyok. Ha a kisebb cégek eljönnek, megleshetik, hogy a nagyvállalatok miként szeretnének versenyelőnyt szerezni a versenytársaikkal szemben. Ez nagyon sok vállalkozót érinthet, és biztos vagyok benne, hogy nagyon sok tapasztalatot fognak megosztani a meghívott cégvezetők. Ezután lesz egy olyan kerekasztal, amin már megoldásokkal szeretnénk jönni mi, mint informatikusok, informatikai vállalkozók. Tehát lesznek tapasztalatok, problémafelvetések és megoldások is. A vállalatoknak egy külön csomagot szeretnénk adni csütörtökön, amibe be tudnak kapcsolódni.

B.B.: – Igyekszünk felerősíteni a kommunikációt, hisz ez, és a tapasztalatcsere mindennek az alapja. Az elmúlt években is arra törekedtünk, hogy hívjunk meg minél több Székelyföldről elszármazott, a nagyvilágban tevékenykedő tehetségeket. Olyan meghívottakban gondolkodunk, akik a nagyvilágban, akár nagyvállalatoknál megszerzett tapasztalatokat tudnának átadni. Akik motiválni tudnák az itthoni informatikus cégeket, irányvonalat tudnak mutatni számukra, illetve trendeket ismertetni. Ezeknek az embereknek a megszólaltatása számunkra mindig nagyon fontos szempont volt. Azért is, mert a tapasztalatunk azt mutatja, nekik is szívügyük, hogy visszajuttassanak annak a régiónak, amelyből származnak.

Székelyföld legnagyobb digitális fórumán több mint 60 hazai és külföldi előadó fog részt venni: többek között Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő vezérigazgatója, Egyed Zoltán Google szakértő, a Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaság alelnöke, Kmetty József, a KÜRT Zrt. vezérigazgatója Daradics Kinga, a MOL Csoport felsővezetője is. A konferencia fővédnöke Palkovics László, Magyarország innovációs és technológiai minisztere. A 6.Digitális Székelyföld Konferencia programja elérhető itt . A konferenciára október 17-én, szerdán nulladik nappal indul, amikor egy helyi sikeres kezdeményezés, a Legendárium projekt fogja megmutatni magát. A konferenciára itt lehet regisztrálni október 14-ig.