A kormányprogram szerint a felsőoktatási diplomával rendelkezők esetében nagyobb lesz a minimálbér emelkedése. Szakértők szerint viszont ez nem jó ötlet.
Ha a kormányprogramból indulunk ki, akkor 2019-ben 100-150 lejjel emelkedhet a minimálbér Romániában. Az emelés végső összege azért is kérdéses, mert a kormány már jó ideje nem hozta szóba a témát. A szakszervezeti képviselők viszont már most igyekeznek állást foglalni. Szerintük nem is kérdés, hogy a bruttó minimálbér 150 lejes emelkedéséről kellene döntenie a kabinetnek. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője azzal érvelt korábban a Ziarul Financiarnak, hogy az aktualizált kormányprogram közzététele óta jelentősen változott az alkalmazottak fizetés utáni jövedelmének adózása. És ahhoz, hogy az adózási változások ne érintsék negatívan az alkalmazottakat, szerintük
januártól 2 050 lejre kell emelkednie a bruttó minimálbérnek.
A PSD 2018-2020-as időszakra aktualizált kormányprogramjában azt írja, hogy „a minimálbér, Európa fejlett országaihoz, Franciaországhoz, Németországhoz, Olaszországhoz és Hollandiához hasonlóan, évente emelkedni fog”. A nagyobbik kormánypárt azzal érvel, hogy a minimálbér emelése számukra egy gazdaságpolitikai eszköz. Azt szeretnék elérni, hogy a munkából származó jövedelmek tavaly még GDP-arányosan számított 34%-os szintje 2020-ra elérje a 40%-ot. Ez az arány az Európai Unió egészében egyébként 50% körül van.
A kormányprogram konkrétan azt írja, évente 100 lejjel fog emelkedni a nettó minimálbér annak érdekében, hogy szintje 2020-ra elérje a 300 eurónak megfelelő értéket. A kormányprogramban az is szerepel, hogy bevezetik a felsőoktatási diplomával rendelkező személyek esetén alkalmazandó minimálbért is, amelynek nettó értéke 150 lejjel emelkedik évente.
A nettó minimálbér szintje 2017-hez viszonyítva 9%-kal emelkedett, jelenleg havi 1 162 lej. Mivel a kormány még nem pontosította, hogy a minimálbér emelése valóban a korábban közölt terveknek megfelelően zajlik-e, ezért csak spekulálni lehet arról, hogy mi történhet januártól. Jelenleg az a forgatókönyv tűnik valószínűnek, amely szerint:
- A nettó minimálbér 100 lejjel, 9%-kal fog emelkedni, és el fogja érni az 1 262 lejt. Ebben az esetben a bruttó minimálbér 1 900 lejről körülbelül 2 079 lejre emelkedne. De valószínűleg a bruttó minimálbér meghatározásánál egy ennél „kerekebb” összeget fognak megcélozni.
- A felsőoktatási diplomával rendelkezők számára pedig 150 lejes emelést fognak eszközölni. Esetükben a nettó minimálbér el fogja érni az 1 312 lejt, ami közel 13%-os emelkedés. Esetükben a bruttó minimálbér 2168 lej lenne.
A román gazdasági sajtó egyébként számol egy harmadik verzióval is, szerintük az is elképzelhető, hogy a kormány csak a bruttó minimálbér 1 900 lejes szintjét emeli 100, illetve 150 lejjel. Akinek kedve van számolgatni, az használhatja az alábbi alkalmazást:
Hány embert érinthet a minimálbér emelése?
Ha majd megszületik a konkrét döntés, nagyon sokakat fog érinteni. 2018-ban körülbelül 4,9 millió alkalmazott van Romániában. Közülük megközelítőleg 1,4-1,5 millió minimálbérért dolgozik. Vagyis az országban az alkalmazottak majdnem harmada, kevéssel több mint 30%-a a törvény által megszabott legalacsonyabb keresettel rendelkezik.
A minimálbér az elmúlt nyolc évben 216,7%-kal emelkedett. Ez az árszínvonal változásával kiigazítva is jelentős ugrás, az Eurofound idei tanulmánya szerint, ha figyelembe vesszük az árak romlását is, akkor a minimálbér 177,8%-ot emelkedett reálértelemben az elmúlt 8 évben.
Az alábbi ábra is a minimálbér reálnövekedését mutatja. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy az elmúlt éves jelentős ugrás részben azzal magyarázható, hogy a kormány olyan adózási változásokat vezetett be a munkára kivetett adók esetében, amelyek szerint a társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulások teljes egészében az alkalmazott terhére kerültek át. 2018 januárjától a bruttó minimálbér 1 450 lejről 1 900 lejre emelkedett. Azért ilyen jelentős mértékben, hogy fedezze az alkalmazottak megnövekedett járulékterheit. (Az persze más kérdés, hogy ennek ellenére voltak vesztesei az intézkedésnek.)
Ugyancsak az adózási változásokat figyelembe véve érdemes nézni az alábbi ábrát is, amely szerint az eddig még a régiós országoktól is jelentősen elmaradó Románia komolyan felzárkózott a szomszédos országokra. Ha a nettó minimálbér összegét vesszük, akkor már kevésbé tűnik pozitívnak a kép. A román nettó minimálbér körülbelül 250 euró, Bulgáriában 200 euró (szemben a 260 eurós bruttóval), míg a ranglista felső végén szereplő Luxemburgnál is jóval kisebb a bruttó és a nettó fizetés közötti különbség (nettó 1 727 euró a bruttó 1 998 euróhoz viszonyítva).
A jókora lemaradás ellenére a minimálbér újbóli emelésével persze sokan nem értenek egyet. A vállalati érdekvédelmi szervezetek szerint azért ilyen magas a minimálbért keresők aránya az alkalmazottak között, mert a kormány nem a gazdaság reális állapotait figyelembe véve emeli igencsak gyors ütemben a minimálbér szintjét. Erre szerintük az is bizonyíték, hogy 2017 elején még az alkalmazottak 25%-a vitt haza a minimálbérnek megfelelő fizetést, azóta viszont 5 százalékponttal nőtt ez az arány.
A másik vállalatok részéről igencsak gyakran felhozott érv, amellyel találkozni lehet a minimálbér emelésével kapcsolatban, hogy a munkabérek emelkedése köszönő viszonyban sincs a termelékenység növekedésével. A folyamatos emeléseknek szerintük vállalkozások és munkahelyek megszűnése lesz az ára, és a problémák elsősorban a szegényebb, alacsonyabb üzleti forgalommal rendelkező régiókat fogja érinteni, így pedig hozzájárul az országban tapasztalható gazdasági különbségek további mélyüléséhez.
Szakértők szerint nem jó ötlet a két minimálbér
Ami a kétszintes minimálbért illeti, a munkaadók és szakértők korántsem lelkesednek a kormány ötletéért. Ezzel kapcsolatban Mădălina Racovițan, a KPMG munkatársa fogalmazott meg ellenvetéseket többször is, legutóbb a Ziarul Financiar hasábjain. Racovițan szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lesznek olyan esetek, amelyekben a munkaadó a leendő alkalmazottak kiválasztásánál negatív diszkriminációban fogja részesíteni az egyetemi diplomával rendelkezőket, ami még rosszabbá fogja tenni a friss diplomások amúgy sem túl rózsás elhelyezkedési esélyeit. Racovițan szerint az ilyen formájú állami beavatkozás rosszat fog tenni a munkaerőpiacnak, ezért az állam a minimálbér kétszíntű meghatározása helyett nagyobb figyelmet kellene fordítson a vállalatoknak nyújtott, a frissen alkalmazott személyek után járó adózási és egyéb kedvezményekre.
Címoldali fotó: România Liberă
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!