Füstbe ment tudás és technológiai mutatók – így mutat Románia a Globális Innovációs Térképen

Románia 2018-ban a Globális Innovációs Index (Global Innovation Index – GII) által feltérképezett 126 ország közül a 49. helyet foglalja el – derül ki a 2018: Innovációval felvillanyozni a világot című jelentésből, amely a Cornell Egyetem, az INSEAD és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közösen, partnerek bevonásával készített. A Softech szemlézte a kiadványt, és arra kereste a választ, hogy a humán erőforrás és technológiai tudást mérő jó romániai mutatók ellenére miért marad le az ország a globális rangsorban.

A Globális Innovációs Index szerint a világtérkép bevételi adatok alapján több részre is osztható, de az index alapvetően 7 pillér szerint rangsorol minden országot: infrastruktúra, humán erőforrás és kutatás, intézmények, kreatív eredmények, tudás- és technológiai mutatók, valamint üzleti és piaci kifinomultság alapján. Ezen szempontok figyelembe vételével viszonylag nehezen érhető el, hogy olyan közepes bevételű országok, mint amilyen Románia is, felvegyék a versenyt a magasabb jövedelmű gazdaságokkal. Viszont van egy biztató mondat is a tanulmányban, amely szerint „Kína, Malajzia, Bulgária, Horvátország, Thaiföld, Románia és Montenegró a közepes bevételű gazdaságok között a 10 legjobban minősített gazdaság között vannak, ami a három fő mutatót és az innováció hatékonysági arányát illeti”.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy Románia Horvátország, Thaiföld és az Irán mellett a közepes bevételű gazdaságok átlaga fölött áll a tudás- és technológiai mutatók alapján készített rangsorban.

Melyek Románia erősségei az innováció szempontjából?

#1 erősség: tudás és technológiai mutatók A GII 2018 jelentés szerint Románia világviszonylatban a 7. helyen áll tudás-impakt szempontjából és a 16. helyen az információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások exportjának az ország teljes exportjához viszonyított aránya terén. A román gazdaság a 126 vizsgált ország közül 25. helyen áll a nettó csúcstechnológia-export mutató szerint, míg középmagas és csúcstechnológiás feldolgozóipar terén 22. világviszonylatban.

#2 erősség: technológiai infrastruktúra Románia korszerű technológiai infrastruktúrája szoros összefüggésben áll az ország ökológiai fenntarthatósági mutatóival. Az ország világviszonylatban a 6. helyen áll, ami az ökológiai fenntarthatóság biztosítását illeti, és az ISO 14001 környezetvédelmi minősítések GDP-hez viszonyított aránya is helyzeti előnybe hozza.

#3 erősség: kreatív output Románia több kultúra metszéspontján helyezkedik el, és több oldalról is erős befolyások érik. Ezzel magyarázható, hogy a kulturális és kreatív szolgáltatások terén az ország az élvonalban van: Románia teljes exportjához viszonyítva a kulturális és kreatív szolgáltatások exportja a 7. helyet jelenti világviszonylatban. Ráadásul Románia a 38. a mobiltelefonos alkalmazások előállítása terén, ami szintén nem rossz eredmény egy ilyen kis gazdaságtól a közepes bevételű országok közül .

#4 erősség: humán erőforrás Az erős felsőoktatásra alapozva Románia továbbra is remekül teljesít a műszaki tudományok terén diplomázott diákok számát tekintve, világviszonylatban 16. helyet foglalja el. Ez hatalmas növekedési potenciált jelent a reáltudományok (természettudományok, technológia, műszaki tudományokra és matematika) ágazatában, feltéve, hogy az ország nem veszíti el ezeket a jól felkészített koponyákat a nyugat-európai vagy amerikai gazdaságok javára.

#5 erősség: hitelpiac Annak ellenére, hogy előnytelen pozícióban található a piaci kifinomultság terén, Románia értékes pontokat kap a jelentésben a hitelfelvétel könnyűségét értékelő indexnek köszönhetően. Az egykori kommunista blokkba tartozó ország világviszonylatban a 18. a gyorsan és zökkenőmentesen jóváírt üzleti és lakossági hitelek terén.

Közbeékelt következtetésként érdemes megjegyezni, hogy a fenti öt erősség, amelyek Romániára vonatkoztatva kiemelésre kerültek a 2018. évi Globális Innovációs Index mutatói közül, az elkövetkező évtizedben nagy eséllyel a kimagasló innovációs potenciálú gazdaságok közé emelik az országot. Ezt támasztja alá, hogy az olyan szoftverfejlesztő és technológiai innovációs központok, mint az ország második legjelentősebb városának számító Kolozsvár, természetes módon vonzanak olyan jelzőket, mint például „Európa leendő Szilícium-völgye”. Ugyanakkor át kell tekinteni azokat a gyenge pontokat is, amelyek visszatartják Romániát ebben a fejlődési folyamatban.

Románia gyenge pontjai az innováció szempontjából

#1 gyengeség: piaci kifinomultság Sajnos a mikrofinanszírozási hitelek és befektetések terén Románia mutatói nagyon gyengék. A piaci tőkeérték alacsony, rendkívül nehéz a kisebbségi részvényesek érdekeit védeni és az is baj, hogy a kockázatitőke-befektetők nem szentelnek túl sok figyelmet az országnak. Remélhetőleg ezek a tények hamarosan változni fognak, hiszen Románia piaca rendkívül nagy és a kereskedelmi potenciál is magas, a piaci verseny szabad és határozottan növekvő tendenciát mutat.

#2 gyengeség: üzleti kifinomultság Annak ellenére, hogy Románia az 55. helyen található világviszonylatban az üzleti kifinomultságról szóló mutató alapján, magasan képzett dolgozóinak és az új tudás gyors elsajátításának köszönhetően behozhatja lemaradását az innovációs kapcsolódások terén. Klaszterfejlesztések terén Románia mindössze a 107. helyen található a 126 vizsgált gazdaság közül, ami alátámasztja azt is, hogy a vállalatok közötti stratégiai szövetségek alig észrevehetőek.

#3 gyengeség: tudás-teremtés Bár a tudás- és technológiai mutatók jók, Románia mégsem mutat értékelhető érdeklődést a szabadalmaztatás irányába, az ország a jegyzett oltalmi jogok alapján a rangsor alsó harmadába csúszik. Jelentős és logikus előrelépést jelenthetne ezen a téren, ha a romániai vállalatok és feltalálók vállalnák a szabadalmaztatás folyamatát és ezáltal javítanák az általános tendencián.

#4 gyengeség: az oktatási és kutatás-fejlesztés A GDP 2,9%-át, azaz a minimumot fordítja oktatásra Románia – ez az arány kevesebb, mint fele annak, amit például Finnország fordít ugyanerre a célra. Ugyanakkor kutatásra és fejlesztésre csupán a GDP 0,5%-át irányítják nálunk, az EU-ban ez is majdnem a legalacsonyabb arány – 17,24%-a annak, amit Finnország vagy Németország fordít ugyanerre a területre és 16,6%-át annak, amit Svájc.

Milyen következtetést vonhatunk le az elemzésből?

A Globális Innovációs Index mutatói azok számára tartalmaznak releváns információkat, akik szeretnék megérteni, hogy Románia számára mi a hozadéka a technológiai innovációnak, és hogyan lehet kitörni a fejlődő országok valós paradoxonjaiból. A kutatás rámutat a jelentős szellemi tőke, humán tőke és tudás-hasznosítás szembeállására egy kevésbé szervezett, az innovációs folyamatot alig támogató intézményrendszerrel, a hazai befektetők hiányával és a holnapi nap nehézségei miatt aggódó rendszerrel. Az új hálózatok és a kommunikációs lehetőségeknek köszönhetően Románia sikeresen vonzza az üzleti és intézményi partnereket, akiknek bérbe adja kreatív potenciálját és a magasan képzett reálos koponyáit. Ugyanakkor a román startupok és kezdő vállalkozások színtere egyre dinamikusabb és készen áll arra, hogy értékesíthető innovációkat szállítson.

A cikket fordította: Hegyi Réka