Lesz, ahol kenyeret sem tudnak venni az ellátottaknak

• Újra itt az augusztus, és újra nincs pénz a legkiszolgáltatottabbak ellátására.
• Több megyében nem fogják tudni megoldani a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok finanszírozását.
• Ami nem csak azt jelenti, hogy késni fognak a fizetések, hanem lesz, ahol kenyérre sem futja majd.
• A legnagyobb baj az úgynevezett ellátási standardokkal van, amelyet 2015-ben aktualizáltak utoljára.
• Az ország 40 megyéjében összesen 1 milliárd lejre lenne szükség.
• Csép Éva Andrea szerint a parlamenti ülésszak hétfői kezdésével kemény kérdéseket kell feltenni a munkaügyi és szociális ügyekért felelő miniszternek.
• Például, hogy miért éppen a legkiszolgáltatottabb személyektől veszünk el forrásokat?

Még mindig nem oldotta meg a kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságok pénzügyi helyzetét. Pedig az ország több megyei önkormányzata már augusztus első felében jelezte, hogy baj lesz. A kormány költségvetés-kiigazításáról szóló tervezet ugyanis nem nyújtott megoldást a jellemzően megyei tanácsokhoz tartozó szociális intézmények pénzügyi szükségleteire. A minden megyében az egyik legnagyobb alkalmazónak számító szociális ésgyermekvédelmi igazgatóságok pénze elfogyott, és

már nem csak az alkalmazottak fizetésére nincs elegendő forrásuk, hanem a számlákra és élelmiszerre sem futja.

A Maros Megye Tanácsa tegnap közleményben jelentette be, hogy 4,8 millió lejjel egészítette ki a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetését. Az igencsak magas összeg ugyanakkor csak a szeptemberi működési költségekre és az intézménynél dolgozók fizetésére elég. A közlemény kitér arra, hogy ugyan a költségek jelentős részét az állami költségvetésből kellene fedezni, az igazgatóság fenntartási költségeit teljes mértékben a megyei tanács fedezi jelenleg.

A Maros megyei önkormányzatnál abban bíznak, hogy hamarosan lesz állami költségvetés-kiegészítés, amely orvosolja a jelenlegi helyzetet, hiszen „ha az év hátralevő részében sem utal pénzt a kormány a szociális intézményeknek, akkor a megye beruházásokra szánt alapjaiból kell pénzt elvenni ahhoz, hogy biztosítani lehessen a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság működését” – áll a Maros Megyei Tanács közleményében.

A helyzet a Hargita és Kovászna megyében talán még rosszabb,

hiszen a két székely megye költségvetéséből nem tudja teljesen megoldani a gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények működését. A Digi24 hírcsatornának Vass Mária , a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője példaként hozta fel, hogy míg egy nevelő fizetése korábban átlagosan 1 200 és 1 300 lej között alakult, de az 1 500 lejt biztosan nem haladta meg, addig most 2 200 és 2 300 lej körül van a fizetés, ami számottevő többletterhet jelent.

Az intézmény költségvetését a jogszabályok szerint 90%-ig állhatja a kormány, a fennmaradó terhet a megyei önkormányzatok, esetenként a települések kell finanszírozzák. Míg 2016-ban 14 millió lejt tett ki személyi jellegű költségek érték a Kovászna megyei intézménynél, addig az elmúlt évben a bérnövelések miatt a 20 millió lejt kellett a személyzetre fordítaniuk. A problémát viszont nem csak a 2017-es bérnövelések okozzák, hanem az áremelkedések is, például az ilyen intézményeket érzékenyen érintő energiaköltségek növekedése is.

A kritikus helyzetre Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor is felhívta a figyelmet, aki közleményben rámutatott: Kovászna megye önerőből legfennebb októberig tudja biztosítani a gyermekvédelemmel és szociális ellátással foglalkozó intézmény működését.

„Már év elején sejtettük, hogy gond lesz, de azt senki nem látta előre, hogy a bukaresti hatalmat csak a saját politikai ügyei foglalják le és egyáltalán nem foglalkozik azzal, amivel kellene. Országszerte tarthatatlan helyzet alakult ki, mindenhol kínlódnak a pénzhiány miatt. Itt, Kovászna megyében októberig fedve vagyunk, de év végéig saját erőnkből nem tudjuk fizetni azokat a költségeket is, amelyeket a kormánynak kellene biztosítani” – idézi Tamás Sándort a közlemény.

A helyzet Hargita megyében is kritikus, Elekes Zoltán , a helyi gyermekvédelmi hatóság igazgatója azt nyilatkozta a Digi24-nek, hogy amennyiben szeptember 10-én kifizetik az intézménynél dolgozók fizetését, akkor nem marad pénz a további fizetésekre, illetve a munkavállalók társadalmi hozzájárulásainak befizetésére.

A probléma minden megyét érint

A pénzhiány abból is fakad, hogy a munkaügyi minisztérium még mindig a 2015-ben megállapított standardok alapján fizet a szociális szolgáltatások után, azóta viszont az árak emelkedésének és a fizetések növelésének köszönhetően jelentősen nőtt az úgynevezett standard költségek és a valós költségek közötti különbség. Csép Éva Andrea , az RMDSZ parlamenti képviselője megkeresésünkre arra mutatott rá, hogy a munkaügyi tárca évek óta nem a valós költségekkel számol akkor, amikor az intézmények működéséhez szükséges forrásokat osztja szét.

„Évek óta mindig ez az az időszak, amikor a költségvetés-kiegészítést várja minden egyes megyei és helyi önkormányzat. És mindig az történik, hogy a gyermekvédelem az 'árva gyermek'. A tavaly is ugyanebben a periódusban rendkívüli helyzetek voltak, több megyében nem tudtak már fizetést sem adni az alkalmazottak számára. Az idén viszont még összetettebb a helyzet, hiszen a költségvetés megszavazásakor is, és a biztosításakor is, a kormány megvágta a megyei és helyi önkormányzatok költségvetését” – mondta a képviselőház munkaügyi- és szociális bizottságának titkára.

Már a költségvetés tervezésénél figyelembe kellett venni a megemelt béreket, ellenben márciustól emelkedtek az orvosok és egészségügyi asszisztensek fizetései is – mutatott rá Csép Andrea. Azt is hozzátette, hogy a gyermekotthonokat, idősotthonokat és pszichiátriai központokat is magukba foglaló megyei igazgatóságoknál nagyon sok egészségügyben diplomázott alkalmazott dolgozik, az ő béremelésük ugyanakkor nem volt bekalkulálva.

A parlamenti képviselő szerint, bár ezek a béremelések is nagy gondot okoznak, a probléma fő okozója mégis az, hogy a már említett standardokat nem számították újra 2015 óta. A standardok azért fontosak, mert a költségvetés tervezésénél ezek alapján számolják ki, hogy az intézmény az ellátott személytől függően (idős, árva, fogyatékos személy) mennyi pénzt fog kapni. „Ezekbe a standardokba bele vannak számítva az egy ellátottra jutó fizetésekkel, élelmiszerrel, közköltséggel és minden egyéb költséggel kapcsolatos tételek. Ezek 2015 óta nem voltak újraszámolva, és ha csak a minimálbér emelkedését vesszük figyelembe, hogy másról inkább ne is beszéljünk, akkor el lehet képzelni, hogy mekkora hiány alakul ki a költségvetésben a valós igényekhez viszonyítva. Tudni kell, hogy a költségvetési törvény alapján egyszerűen nem lehet a standardok alapján megállapított összegnél nagyobb költségvetést jóváhagyni” – magyarázta a képviselő, aki arról is beszélt, hogy már többször is kérte a szaktárca vezetőjétől a választ arra, hogy miként lehet ebből a helyzetből kimozdulni. „Eljutottunk oda, hogy a minisztérium elkezdett ezeknek a standardoknak az aktualizásán dolgozni” – tette hozzá.

Az ország 40 megyéjében összesen 1 milliárd lejre lenne szükség

egy júniusban közölt jelentés szerint ahhoz, hogy ezek az intézmények akadálymentesen tudjanak működni az év végéig. „Azt is látni kell, amellett, hogy gondok vannak a fizetésekkel, nagyon sok helyen odajutottak, hogy az ellátottaknak kenyeret nem fognak tudni venni” – mondta Csép Andrea, aki szerint azok az önkormányzatok, amelyek tavalyi adózási módosítások miatt mínuszban indították az évet, sok esetben nem fogják tudni kiegészíteni ezt az összeget.

A képviselő arra a kérdésünkre, hogy konkrétan milyen lépésekkel lesz megoldható a kialakult helyzet, elmondta, egyértelmű, hogy nyomást kell gyakorolniuk a szaktárcára és annak vezetőjére. „Minden megyében tudjuk, hogy mi a helyzet. Vannak erről szóló összesítéseink. Meg kell keresni a többi kollégát más megyékből is, hogy közösen ténylegesen egyértelműsítsük a kormány számára, hogy mekkora a baj, hogy ez mennyire fontos. Gazdasági növekedés van, és még sincs pénz az államkasszában. Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért éppen a legkiszolgáltatottabb személyektől veszünk el forrásokat. A mi eszköztárunk, hogy jelezzük az aktuális helyzetet a miniszter felé, és kérjünk azonnali megoldást” – mondta.

„Nem hiszem, hogy értelmes párbeszéddel ezt a helyzetet nem lehetne rendezni. Viszont borzasztóan kényelmetlen az, hogy folyamatosan ezzel a kérdéssel van probléma. Ha egy olyan minisztériumról és miniszterről beszélünk, aki tervez, és tudja, hogy mit akar, és nem csak a kormányprogramot nézi szemellenzővel, akkor tudja, hogy a rendszerben mivel vannak gondok, amikor költségvetésről beszélünk. És tudja azt is, hogy mit kell megfigyelés alatt tartani olyan értelemben, hogy ne legyenek újabb gondok” – mondta Csép Éva Andrea.