Hiába fejlődik a légiközlekedés, a repülőtársaságok hosszabb menetidőt adnak meg, mint 10 éve.
Hiába a technológiai fejlődés, a repülőutak menetideje az elmúlt évtizedben ahelyett hogy csökkent volna, inkább nőtt. A dologban viszont van egy turpisság – mutat rá egy kutatás, amelyet a Wich? Travel végzett.
A fogyasztóvédelemmel foglalkozó szaklap kutatása szerint ebben az évben a légitársaságok által megadott becsült repülési idő átlagosan 35 perccel több, mint 2009-ben volt. A kutatás elvégzéséhez 125 járat megadott menetidejét vizsgálták 2009-ben, és összehasonlították azokat a 2018-as adatokkal. Azt találták, hogy
a vizsgált utak 61%-a tartott tovább idén, mint 2008-ban.
A menetidővel kapcsolatos furcsaságok ráadásul nem csak a sokat kritizált fapados társaságokat érintik, hanem olyan nagyvállalatokat is, mint a British Airways, ahol a menetidő a vizsgált járatok 87%-ánál volt magasabb. A Rayanairnél ez az arány 82%, a Virgin Atlantic esetében 75%, míg az easyJetnél 62%.
Persze ez nem csak a Wich? szaklapnak tűnt fel, a kérdést már korábban is feszegették. A légitársaságok erre válaszként többnyire azt fogalmazták meg, hogy a menetidő növekedése azzal magyarázható, hogy a repülőik valóban alacsonyabb sebesség mellett közlekednek. Mint magyarázták, ezzel az a céljuk, hogy üzemanyagot spóroljanak meg, így pedig még alacsonyabb áron tudják kínálni a repjegyeket és mindenféle egyéb repülőtársaságokhoz köthető szolgáltatásokat.
A Ryanair például, ahol a Which? szerint 11 járatból 9-nél hosszabb ma a menetidő, mint 10 éve volt, azzal védekezik, hogy a menetidő növekedésében semmi trükközés nincs, ők ugyanis minden év végén a valós menetidőkről szóló statisztikáik alapján igazítják újra azt a táblázatukat, amely azt mutatja, hogy mennyi idő alatt jutnak el a gépeik A pontból B-be.
A British Airways a szaklap megkeresésére azt válaszolta, hogy a menetidő azért is növekszik, mert az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest a légtér sokkal zsúfoltabb, ami gátolja a repülőket abban, hogy jobban haladjanak. Egy másik érvük szerint a közel-keleti útvonalaiknál a Malaysia Airlines repülőjének 2014-es Ukrajna feletti lelövése óta sok helyen kiigazításokat végeztek. Ráadásul a légiirányítók is túl elfoglaltakká váltak, valamint a reptéren gurulással töltött idővel is túl optimistán számoltak korábban. A British Airways képviselője szerint mindezeket figyelembe véve teljesen érthető kellene legyen, hogy a menetidő miért növekedett körülbelül 5 perccel.
A Wich? szerint azonban ez akkor sem magyarázza, hogy az általuk vizsgált járatok 20%-ánál a menetidő növekedése meghaladja a 10 percet is. A fogyasztóvédelmi magazin szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy bár a repülőtársaságok ezt sosem vallanák be, azért növelik a menetidőt, mert így kisebb valószínűséggel fordulnak elő három órát meghaladó késések. Az uniós jog szerint ugyanis
a három óránál nagyobb késések esetén a légitársaságok kötelesek kártérítést fizetni az utasnak.
A Wich? kutatásáról a Guardian megkérdezte Keith Mason t, a Cranfield Egyetem légiszállítás-menedzsmentet oktató egyetemi professzorát is. A professzor szerint is valóban az a valószínűbb forgatókönyv, hogy a légitársaságok szándékosan hagynak maguknak nagyobb időkeretet arra, hogy célba érjenek a repülőikkel. Egy esetleges késés ugyanis Mason szerint láncreakciót indíthat el egy légitársaságon belül, ami a nagyobb társaságoknál akár több száz járat késését is eredményezheti, az olcsóbb jegyárakkal dolgozó fapados járatoknál viszont hatalmas veszteséget is eredményezhet.
Hogy jobban megértsük, mitől is rettegnek annyira a légitársasások, azt érdemes tudni, hogy az uniós jog szerint az utasok három kategóriában jogosultak 250, 400 vagy akár 600 eurós kártérítésre a repülők három órát meghaladó késése miatt:
- 250 euró jár az utasnak kártérítésként az 1 500 kilométer alatti járatok esetében (például, ha nem a rossz időjárási viszonyok miatt, hanem a légitársaság hibájából késik a gép Kolozsvár és Bukarest, illetve Kolozsvár és München között, akkor mindkét esetben 250 euró kártérítés jár az utasnak);
- 400 euró jár kártérítésként az 1 500 és 3 500 kilométeres távolságokon (például Kolozsvár-London);
- 600 euró jár kártérítésként a 3 500 kilométer fölötti járatok esetében (ez jellemzően interkontinentális járatokra igaz).
A jogszabály szerint a késés mellett kártérítés jár az utasoknak akkor is, ha törlik a járatot, megsérül a poggyász, vagy műszaki hiba miatt a gép nem tud elindulni.
Szóval több szakértő szerint is a légitársaságok ezeknek a kártérítéseknek a kifizetését szeretnék minden áron elkerülni, így a menetidők növelésével próbálnak maguknak nagyobb játékteret képezni. Sajnos a tanulmány a számunkra sokkal relevánsabb légitársaságok menetidejére nem tér ki, azt viszont ebből a cikkből tudjuk , hogy a legnagyobb Romániában is jelen levő fapados légitársaság, a Wizz Air volt az egyik legkrónikusabban késő társaság tavaly Nagy-Britanniában. Szóval érdemes rájuk is figyelni, és alaposan felkészülni utasjogokból az itt található interjúnk segítségével.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!