Már megint trükköznek a légitársaságok, ezúttal a menetidővel

Hiába a technológiai fejlődés, a repülőutak menetideje az elmúlt évtizedben ahelyett hogy csökkent volna, inkább nőtt. A dologban viszont van egy turpisság – mutat rá egy kutatás, amelyet a Wich? Travel végzett.

A fogyasztóvédelemmel foglalkozó szaklap kutatása szerint ebben az évben a légitársaságok által megadott becsült repülési idő átlagosan 35 perccel több, mint 2009-ben volt. A kutatás elvégzéséhez 125 járat megadott menetidejét vizsgálták 2009-ben, és összehasonlították azokat a 2018-as adatokkal. Azt találták, hogy

a vizsgált utak 61%-a tartott tovább idén, mint 2008-ban.

A menetidővel kapcsolatos furcsaságok ráadásul nem csak a sokat kritizált fapados társaságokat érintik, hanem olyan nagyvállalatokat is, mint a British Airways, ahol a menetidő a vizsgált járatok 87%-ánál volt magasabb. A Rayanairnél ez az arány 82%, a Virgin Atlantic esetében 75%, míg az easyJetnél 62%.

Persze ez nem csak a Wich? szaklapnak tűnt fel, a kérdést már korábban is feszegették. A légitársaságok erre válaszként többnyire azt fogalmazták meg, hogy a menetidő növekedése azzal magyarázható, hogy a repülőik valóban alacsonyabb sebesség mellett közlekednek. Mint magyarázták, ezzel az a céljuk, hogy üzemanyagot spóroljanak meg, így pedig még alacsonyabb áron tudják kínálni a repjegyeket és mindenféle egyéb repülőtársaságokhoz köthető szolgáltatásokat.

A Ryanair például, ahol a Which? szerint 11 járatból 9-nél hosszabb ma a menetidő, mint 10 éve volt, azzal védekezik, hogy a menetidő növekedésében semmi trükközés nincs, ők ugyanis minden év végén a valós menetidőkről szóló statisztikáik alapján igazítják újra azt a táblázatukat, amely azt mutatja, hogy mennyi idő alatt jutnak el a gépeik A pontból B-be.

A British Airways a szaklap megkeresésére azt válaszolta, hogy a menetidő azért is növekszik, mert az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest a légtér sokkal zsúfoltabb, ami gátolja a repülőket abban, hogy jobban haladjanak. Egy másik érvük szerint a közel-keleti útvonalaiknál a Malaysia Airlines repülőjének 2014-es Ukrajna feletti lelövése óta sok helyen kiigazításokat végeztek. Ráadásul a légiirányítók is túl elfoglaltakká váltak, valamint a reptéren gurulással töltött idővel is túl optimistán számoltak korábban. A British Airways képviselője szerint mindezeket figyelembe véve teljesen érthető kellene legyen, hogy a menetidő miért növekedett körülbelül 5 perccel.

A Wich? szerint azonban ez akkor sem magyarázza, hogy az általuk vizsgált járatok 20%-ánál a menetidő növekedése meghaladja a 10 percet is. A fogyasztóvédelmi magazin szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy bár a repülőtársaságok ezt sosem vallanák be, azért növelik a menetidőt, mert így kisebb valószínűséggel fordulnak elő három órát meghaladó késések. Az uniós jog szerint ugyanis

a három óránál nagyobb késések esetén a légitársaságok kötelesek kártérítést fizetni az utasnak.

A Wich? kutatásáról a Guardian megkérdezte Keith Mason t, a Cranfield Egyetem légiszállítás-menedzsmentet oktató egyetemi professzorát is. A professzor szerint is valóban az a valószínűbb forgatókönyv, hogy a légitársaságok szándékosan hagynak maguknak nagyobb időkeretet arra, hogy célba érjenek a repülőikkel. Egy esetleges késés ugyanis Mason szerint láncreakciót indíthat el egy légitársaságon belül, ami a nagyobb társaságoknál akár több száz járat késését is eredményezheti, az olcsóbb jegyárakkal dolgozó fapados járatoknál viszont hatalmas veszteséget is eredményezhet.

Hogy jobban megértsük, mitől is rettegnek annyira a légitársasások, azt érdemes tudni, hogy az uniós jog szerint az utasok három kategóriában jogosultak 250, 400 vagy akár 600 eurós kártérítésre a repülők három órát meghaladó késése miatt:

• 250 euró jár az utasnak kártérítésként az 1 500 kilométer alatti járatok esetében (például, ha nem a rossz időjárási viszonyok miatt, hanem a légitársaság hibájából késik a gép Kolozsvár és Bukarest, illetve Kolozsvár és München között, akkor mindkét esetben 250 euró kártérítés jár az utasnak);
• 400 euró jár kártérítésként az 1 500 és 3 500 kilométeres távolságokon (például Kolozsvár-London);
• 600 euró jár kártérítésként a 3 500 kilométer fölötti járatok esetében (ez jellemzően interkontinentális járatokra igaz).

A jogszabály szerint a késés mellett kártérítés jár az utasoknak akkor is, ha törlik a járatot, megsérül a poggyász, vagy műszaki hiba miatt a gép nem tud elindulni.

Szóval több szakértő szerint is a légitársaságok ezeknek a kártérítéseknek a kifizetését szeretnék minden áron elkerülni, így a menetidők növelésével próbálnak maguknak nagyobb játékteret képezni. Sajnos a tanulmány a számunkra sokkal relevánsabb légitársaságok menetidejére nem tér ki, azt viszont ebből a cikkből tudjuk , hogy a legnagyobb Romániában is jelen levő fapados légitársaság, a Wizz Air volt az egyik legkrónikusabban késő társaság tavaly Nagy-Britanniában. Szóval érdemes rájuk is figyelni, és alaposan felkészülni utasjogokból az itt található interjúnk segítségével.