Ezentúl nem csak négyévente kérik ki a székelyudvarhelyiek véleményét

Székelyudvarhelyen ezentúl a lakosok, a városban dolgozó és tanuló személyek is beleszólhatnak abba, hogy mire költse az önkormányzat a költségvetésének egy részét. Június első felében ugyanis székelyföldi premierként útjának indították Székelyudvarhely első részvételi költségvetését: javasolni és megszavazni is lehet projekteket a szoljbele.urdvarhely.ro oldalon.

A célra 600 ezer lejt, a város költségvetésének 1%-át különítették el. Hat témakörben lehet ennek az összegnek az elköltésére javaslatok beküldeni, az elbíráló bizottság által jóváhagyott projektek közül pedig szavazással dönteni. A témakörönként legtöbb szavazatot kapó projekteket a helyi önkormányzat vállalása szerint 2019-ben valósítanák meg.

„A városlakók egy része szeret beleszólni a város irányításába, legyen szó útjavításról vagy új játszóterek kialakításáról. De ez sokszor megmarad a közösségi média csoportjaiban való beszélgetések szintjén. A Szólj bele! program azonban keretet és szabályzatot biztosít minden olyan városlakónak, aki úgy gondolja, hogy van egy olyan ötlete, amelyet ha az önkormányzat megvalósít, akkor nemcsak ő, hanem a tágabb közössége is nyerni fog” – mondta megkeresésünkre Jakab Attila , Székelyudvarhely városmenedzsere.

A városmenedzser szerint Székelyudvarhelyen nem idegenek az ilyen kezdeményezések, hiszen civil szervezetek is indítottak már olyan kampányt, amelyben a legtöbb szavazatot kapott lakossági ötletet közösen megvalósították. A különbség Jakab szerint most csak annyi, hogy ezentúl az önkormányzat és a városvezetés rendszeresen megkérdezi a városlakókat arról, hogy mi foglalkoztatja őket, és mit változtatnának meg a városban.

Mi is az, hogy részvételi költségvetés?

A részvételi költségvetésnek több formája is létezik, de lényegében egy olyan döntéshozatali mechanizmus, amiben az állampolgárok döntenek közpénzek felhasználásáról. Gyakorlatilag arra használhatja egy önkormányzat ezt a mechanizmust, hogy lehetővé tegye az adófizetők bevonását a döntési folyamatokba. Egyre több városban fontolják meg az ilyen kezdeményezések alkalmazását, hiszen jó kivitelezés esetén számos előnye és hozadéka lehet.

• A részvételi költségvetés egyfajta iskolaként is működik, tájékozott állampolgárokat nevelhet, akik megtanulhatják a törvényhozás működését, nehézségeit.
• Egyfajta korrupciót monitorozó szereppel is ellátja a lakosságot, akik még inkább magukénak kezdik érezni az önkormányzat megvalósításait, ezáltal jobban is követik a közigazgatás működését.
• Számos bizonyíték van arra is, hogy a részvételi költségvetés hatására növekszik az adózási kedv is. A lakosok ugyanis azt érzik, hogy a befizetett adó hozzájárul a közösség fejlődéséhez.
• Nagyon sok példa van arra is, hogy a lakosok kevésbé voltak hajlandóak kölcsönből megszavazni bizonyos fejlesztéseket, mint a politikusok, ezért bizonyos tekintetben akár tudatosabb költekezést is kényszeríthet ki az önkormányzat részéről.
• Ráadásul a pénzügyi nehézségek idején még a szükséges megszorításokat is jobban elfogadják a lakosok, ha sikerül aktív kapcsolatot kialakítania az önkormányzatnak az adófizetőkkel.
• Persze számos más előnye lehet, ezekről ebben a kiadványban lehet sokat olvasni .

Székelyföldön most először próbálják ki

Székelyudvarhelyen összesen 6 kategóriában lehet projekteket leadni. A részvételi költségvetésre szánt keretből sétányok, járdák, vagy sétálóhelyek (1), közlekedési lehetőségek (2), zöldövezetek és játszóterek (3), közterületi berendezések (4), oktatási és kulturális infrastruktúra (5), valamint a digitális várossal (6) kapcsolatos ötletek kaphatnak finanszírozást. Minden kategóriából a legtöbb szavazatot begyűjtő ötlet legfennebb 100 ezer lejt kaphat a megvalósításra.

„Ez nem elég nagy összeg infrastrukturális beruházásokra, de nem is az volt a cél. Olyan kis projektek, javaslatok valósulhatnak meg a kezdeményezés által, amelyek élhetőbbé, szerethetőbbé teszik a várost. Van például javaslat arra, hogy mozgáskorlátozott gyerekek számára is elérhető játékelemekkel szereljük fel a játszótereket” – mondta Jakab Attila, Székelyudvarhely városmenedzsere arra a kérdésünkre válaszolva, hogy 100 ezer lej milyen típusú projektek megvalósítására lehet elég.

Milyen programokat javasoltak eddig a székelyudvarhelyiek?

A hat kategória közül eddig mindenikhez érkezett már javaslat a székelyudvarhelyi önkormányzat által már június 9-én elérhetővé tett platformra, igaz a javaslatot beküldő személyek nevei igen gyakran ismétlődnek. Van olyan terv, amely az oktatási és kulturális infrastruktúra kategóriában lett benyújtva, és egy ifjúsági központ létrehozását célozza. A javaslatot benyújtó városlakó szerint akár a Kossuth udvar átalakításával és jobb kihasználásával, akár a Haáz Rezső Múzeum udvarán is létre lehetne hozni a közösségi teret.

Van városlakó, aki projektjével a sportolási lehetőségek körének bővítésére szeretné felhívni a polgármesteri hivatal figyelmét. Ennek részeként egy olyan gumírozott futópályát javasol, amely a város központi parkjában, a Nagy Küküllő partján a terelőútig húzódva épülhetne meg, a jövőben pedig akár a város forgalmasabb részeire is tovább terjedhetne.

A futópálya ötletét benyújtó városlakónak van egy másik feltöltött projektje is, amely az autósok és a gyalogosok helyzetét könnyítené meg, illetve tenné biztonságosabbá a gyalogátjárókon való átkelést a rosszabb látási viszonyok közepette is. A projektet beküldő városlakó szerint, főként a város főbb útvonalain, van néhány „szinte közveszélyesnek számító gyalogátkelőhely”. Ezeket szerinte holland mintára, a részvételi költségvetésből származó forrásból egy olyan rendszerrel kellene felszerelni, amely mozgásra felkapcsolódó, intelligens, napenergiát használó lámpatesteket foglal magába, és éjszaka beláthatóvá tenné a gyalogátkelőhely teljes területét.

Olyan szociálisabb jellegű javaslat is került ugyanakkor benyújtásra, amely amellett, hogy egy fontos ügyet segítene, még a jövőben várhatóan felmerülő komoly problémákat is megoldhat a helyi vállalkozások számára. A városlakó egy olyan webes és mobil alkalmazás létrehozását javasolja, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy az üzletek és vendéglátóhelyek a szavatosságukat hamarosan elvesztő élelmiszereket időben tudják azoknak az egyesületeknek és intézményeknek átadni, amelyek rászorulókat segítenek. A javaslatot benyújtó személy azzal is érvel a projekt megvalósítása mellett, hogy jövőre életbe lép az a jogszabály, amely a vállalkozások számára adójóváírást tesz lehetővé az így felkínált élelmiszerre. A projekt melletti további érv lehet, hogy vélhetően nem kell 100 ezer lej a megvalósításához.

Mi kell, hogy egy projektet jóváhagyjanak?

„Az elbíráló bizottság elsősorban a projektek megvalósíthatóságát veszi figyelembe, és hogy mennyire közérdekű a beküldött javaslat. Ugyanakkor van pár kritérium, amelynek meg kell, hogy feleljen a feltöltött projekt: így nem lehet kereskedelmi tevékenység, nem lehet etnikai vagy politikai jellegű javaslat, nem lehet átfedésben a város által lebonyolított programokkal. Fontos szempont az is, hogy a megvalósítást követően ne legyen jelentős működési és fenntartási költsége, és ne legyen ellentétes a város által elindított projektekkel sem” – mondta Jakab.

A platformra egyelőre kevés javaslat érkezett, de Jakab Attila optimista, szerinte a városlakóknak rá kell még hangolódniuk arra, hogy nemcsak négyévente kérik ki a véleményüket. A városmenedzser abban bízik, hogy a következő három hétben még érkeznek érdekes javaslatok. „Már az eddigi példák is azt mutatják, hogy kreatív, ötletes gondolatok születnek, ha a közösség tagjai nyitott szemmel járnak és ráhangolódnak a közügyekre” – mondta Jakab.

A székelyudvarhelyiek még augusztus 20-ig tölthetnek fel projekteket , augusztus 21. és szeptember 15. között zajlik a projektjavaslatok technikai és jogi értelmezése, valamint elemzése, majd szeptember 16-tól október végéig tart az az időszak, amikor a projektekről szavazhatnak a városlakók.