Van, ahol áll a víz a sorok között. Mi lesz így a székelyföldi pityókával?

„Van egy olyan mondás, hogy ami jó a burgonyának, az jó a burgonyavésznek is. Az igazság az, hogy most már kicsit túl sok az eső. A legnagyobb problémát az okozza, hogy nem igazán lehet a burgonyát kezelni, a sok eső miatt nem lehet rámenni nehézgépekkel a földekre” – foglalta össze röviden a megyéjében tapasztalható helyzetet Könczei Csaba , a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, akitől a Székelyföldön idén várható pityókatermésről érdeklődtünk.

Arról, hogy a székely pityókának rengeteget ártott a sok eső, még a legnagyobb hírműsorokban is beszámoltak . A szakember szerint elsősorban ott ígérkezik nagy kár, ahol az időjárás miatt nem tudtak megfelelő kezelést adni a burgonyának, illetve ott, ahol kevésbé szakszerű beavatkozások történtek. Ahol viszont „kicsit tehetősebbek voltak a gazdák”, szerencsésebbek voltak a vegyszerezési összetevőkkel és az időjárással, ott Könczei szerint jelenleg rendben van a burgonya.

„Ebben a tekintetben jó és rossz hírekről is be lehet számolni, de igazából olyan nagy hányada a krumplival beültetett területeknek, ami körülbelül 12 ezer hektár a megyében, még nem került a vész dominanciája alá. De biztos, hogy nem lesz rekordtermés, véleményem szerint jó, ha a sokéves átlagot elérjük” – mondta Könczei, aki szerint a jelenlegi helyzetben az utolsó 5 éves átlagtermés elérését remélhetjük, ami körülbelül 21 tonna hektáronként.

Könczei szerint előfordultak olyan helyzetek is, amikor az esőzések miatt akár 3 vagy 4 napot is állt a víz a földeken, az alacsonyabban fekvő területek közül sok helyen pedig most is áll a víz a sorok között, itt pedig óhatatlanul rohadással kapcsolatos problémákkal kell szembenézniük a gazdáknak. A szakember szerint viszont szerencsére nem az ilyen szélsőséges esetek az általánosan jellemzőek.

„A kedvezőtlen időjárás eléggé felváltva érintette a térséget. Ha Kézdivásárhely környékén nagyobb mennyiségben esett, akkor kevesebb csapadék lett Sepsiszentgyörgyön. Vagy, ha nagy mennyiségű eső lett Sepsiszentgyörgyön, akkor Kézdivásárhelyen vagy Kovászna környékén voltak szerencsésebbek. Lényegében megyeszinten sok eső lett, de a nagyobb baj az alacsonyabban fekvő területeken, illetve az agyagosabb földeken jelentkezik” – mondta a Kovászna megyei szakember, aki az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt is hozzátette, hogy a következő nagy probléma a tárolásnál fog bekövetkezni, hiszen előfordulhat, hogy a nagy mennyiségű csapadék miatt a burgonya nehezebben fog „elállni” a raktárakban vagy a pincékben.

Hargita megyében talán még nehezebb évük van a gazdáknak

Hargita megyében a helyzet a szakemberek szerint talán a Kovászna megyeinél is rosszabb. Török Jenő , a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, az egyik legnagyobb gondot ott is az okozza a gazdáknak, hogy nem lehet permetezni, mert a sorok között néhol bokáig ér a víz.

„Nagyon nehéz, nagyon körülményes évünk van. Az időjárás rendkívül szélsőséges. Nagy lesz az ingadozás a termésvolumenekben, s bár még jelenleg is folynak a kárfelmérések, az már látszik, hogy akinek sikerült beavatkozni a burgonyavész ellen, és a parcellája nem alacsony fekvésű, vizes helyen van, annak jó burgonyatermése lesz. De a gazdák jelentős hányadának nem sikerült bemenni a sorok közé, így késtek a permetezések” – mondta Török, aki szerint így a betakarítás is nehéznek ígérkezik.

„Már 40 éve dolgozom, de ilyen évben még nem volt részem az időjárás tekintetében. Márciusban szinte tél volt, majd áprilisban és májusban rögtön nyárias lett az idő. Gyakorlatilag nem volt tavasz, kevés csapadék esett és magas volt a hőmérséklet. Majd jött június az átlagnál hűvösebb idővel és jóval több esővel. Június hónap átlagcsapadék-mennyisége 95,6 liter volt négyzetméterenként, ezzel szemben Csíkban lett 216 liter, Udvarhelyen 180 liter és Gyergyóban 304. De ezeken a számokon belül is nagy ingadozások vannak, mert a nyári csapadéknál előfordul, hogy a település egyik felében esik, a másik felében viszont nem” – magyarázta a szakértő, aki szerint a mindennap jelentkező eső és a gyakori reggeli köd hozzájárult a burgonyavész terjedéséhez is.

Török Jenő elmondása szerint arra vártak, hogy javulni fog az időjárás, ennek ellenére bár mennyiség tekintetében nem lett sok csapadék, az esők továbbra is mindennaposak voltak. „Ebben a hónapban is a sokévi átlag felett vagyunk, főként Csíkban és Udvarhelyen. A legnagyobb gondok Alcsíkon vannak, ahol általában a legnagyobb pityókatermések szoktak lenni” – mutatott rá a szakember.

A gyakori esők miatt nem tudnak aratni sem

Az esők miatt az aratással is gond van mindkét megyében. Török elmondása szerint a kombájnok nem tudnak rámenni a földekre, vannak olyan parcellák is, ahol a gabona ledőlt vagy kezd gyomosodni, így pedig elkerülhetetlenül romlik a minősége. „Nem lesz kenyérgabona, csak takarmánygabona. A búzaszemek elkezdtek kicsírázni a kalászban” – mondta a Hargita megyei szakember, aki azt is hozzátette viszont, hogy a kukoricából és cukorrépából jó termésre van kilátás.

Könczei Csaba is arról számolt be, hogy mostanában csak kisebb kockázat felvállalása mellett tudtak csépelni a Kovászna megyei gazdák is, ugyanis a kombájnok elássák magukat a mezőn a lágy földek miatt. „Július 18.-a után alig tudtunk aratni. Csak kockázatok árán. A megyében őszi gabonával bevetett termőterületek 55%-át tudtuk learatni, a minőség addig elfogadható volt, a terméshozam talán a sokéves átlagnál kicsit jobban is alakult. Ami viszont még megmaradt, és úgymond a lábán van, azzal problémák lesznek, ugyanis elkezdett kicsírázni a kalászban” – mutatott rá Könczei a Hargita megyében szintén tapasztalt problémára.

Hozzátette, kevés az olyan gabonafajta, amely jól vészelheti át a jelenlegi esős periódust, ezért várakozásai szerint a gabonatermés átlag alatti lesz, mennyiségileg talán nem, de minőségileg biztosan.