Miért szabadult el így a gáz ára Romániában?

Az elmúlt hét egyik legérdekesebb híre volt, hogy a pénzügyminisztérium egy olyan javaslatot tett közzé a honlapján, amely szerint 55 lejben korlátoznák egy MWh belföldi földgázból származó energia árát. A szaktárca a jogszabályjavaslat indoklásában azzal érvelt, hogy a korrekt versenyhelyzet megőrzése, és a földgáz árának ellenőrizetlen emelkedésének meggátolása miatt fontolgatja az intézkedés bevezetését.

A földgáz emelkedő ára már régóta téma. Romániában 2017 áprilisában liberalizálták a gázpiacot, az azóta eltelt időszakban viszont a lakosság és az ipari fogyasztók is egyre többet fizetnek a földgázért. A pénzügyminisztérium részben ezzel is indokolta a tervezetet, azzal érveltek, hogy a liberalizáció óta eltelt időszakban 29,5%-kal emelkedett a földgáz ára, és ez a növekedés 2019 márciusára sem áll meg vélhetően, ekkorra 33,75%-os növekedés prognosztizálható.

A tervezetet a pénzügyminisztérium végül amilyen hirtelen feltette, olyan gyorsan le is vette az oldaláról. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt mondta, hogy azt majd akkor fogják újra elővenni, amikor mindenki „készen áll rá”. Szóval jogszabálytervezet már nincs, de a földgáz emelkedő árával kapcsolatban több kérdés továbbra is nyílt maradt.

Nem csak nálunk magas a földgáz ára

„Nemzetközi összehasonlításban nem magas a romániai belső termelőktől származó földgáz ára, ugyanakkor ha a tavaly márciusi szintekhez hasonlítjuk, akkor viszont számottevő a növekedés” – mondta megkeresésünkre Nagy–Bege Zoltán , az Országos Energiaszabályzó Hatóság alelnöke, akitől azt kérdeztük, hogy a jelenlegi nemzetközi áram mellett mennyiben volt megalapozott a földgáz árának befagyasztását célzó javaslat.

„Tavaly április 1-jéig érvényben volt az a kormányhatározat, amellyel megszabta a kormány a romániai földgáztermelők értékesítési árait, ami a lakossági, illetve a hőenergia-termelő fogyasztókat illeti. Addig a dátumig 60 lej volt ez az ár. Nyilván 60 lejtől 80 lejig, ahol most tartunk, elég számottevő a növekedés” – mutatott rá a szakember, aki hozzátette: ha megnézzük a román árutőzsdei tranzakciókat az elkövetkező időszakra vonatkozóan, akkor további emelkedés várható.

Nagy–Bege Zoltán szerint ahogy az árak drasztikus emelkedésével nehéz vitatkozni, úgy az is egyértelmű, hogy ez az emelkedés a gázpiac liberalizációjával is magyarázható. „Azt viszont érdemes tudni, hogy amikor a liberalizációról döntött a kormány 2016 őszén, és elfogadta az erről szóló sürgősségi kormányrendeletet, akkor az importból származó földgáz, vagyis az orosz földgáz ára még 60 lej alatt volt. Akkor nem csak az orosz gáz volt olcsó, hanem ez volt a nemzetközi piaci ár is, egész Európában olcsó volt a gáz” – magyarázta a szakember, aki szerint ezzel magyarázható az is, hogy az akkori kormánynak 2017 áprilisa megfelelő pillanatnak tűnt ahhoz, hogy a belső termelőktől származó gáz árát a nemzetközi piacok szintjére engedje és liberalizálja a gázpiacot.

A liberalizáció tavaly áprilisban végül meg is történt. Nagy–Bege Zoltán szerint viszont az akkor a lakosságnak jóváhagyott földgázárak 64 lejes szintje már a nyár folyamán sem volt érvényes, mivel már tavaly nyáron 70 lej fölé emelkedtek az árak, ami miatt a hatóság idén januárban jóváhagyta az árak emelkedését, majd áprilisban újra az emelés mellett döntött. Az ANRE alelnöke ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy augusztustól újabb emelés következik.

„A szabályzat azt írja elő, hogy a lakosságnak jóváhagyott földgázárak minden év április 1-től a következő év március 31-ig érvényesek. Amikor mi az április 1-tól érvényes árakat jóváhagytuk, tehát a mai napon is érvényes árakat elfogadtuk, akkor körülbelül 30%-a volt a szükséges gázmennyiségnek leszerződve. Mi ezen információk alapján szabtuk meg a végső felhasználói árakat. Időközben viszont ez a részarány körülbelül 70%-ra növekedett (vagyis a jövő év március végéig szükséges gázmennyiség körülbelül 70%-a van előre leszerződve), és sajnos azt láttuk, hogy 5%-nál is magasabb növekedés van az árakban. Tehát a forgalmazók drágábban vásárolják fel a földgázt, mint ahogy azt mi április 1-jén, az akkor még 30%-ban lekötött szerződések alapján megállapítottuk” – mondta Nagy–Bege, aki azt is hozzátette, hogy nincs kizárva, hogy a szükséges gázmennyiség fennmaradó 30%-a szintén olyan áron lesz leszerződve, amely miatt újra korrigálni kell.

Az ezzel kapcsolatos várakozás ráadásul különösen megalapozott lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a román tőzsdén jelenleg 110-120 lej körül van az importgáz ára. Nagy–Bege Zoltán szerint emiatt sem lehet azt mondani, hogy a kormány múlt héten közzétett tervezete alaptalan lett volna. A szakember szerint ami megkérdőjelezhető, az sokkal inkább a tervezet jogi alapja, vagyis, hogy Románia ilyen módon az árak befagyasztását megléphetné-e egyáltalán.

„A tervezet, amelyet láttunk megjelenni a sajtóban, az a versenytörvényre vonatkozik, vagyis a versenyhivatalnak kell arról véleményt mondania, hogy ennek van-e jogi alapja, a versenytörvény által előírt feltételek teljesülnek-e, vagy esetleg a tervezet nem-e ütközik valamilyen európai jogi direktívával vagy szabályzattal” – mondta Nagy–Bege Zoltán.

Az azzal kapcsolatos felvetésünkre, hogy mennyiben sérülhet a verseny a romániai gázpiacon a vállalatok alacsonyabb száma miatt, a szakértő elmondta: jelenleg két nagytermelő, valamint 5 kisebb termelő van a romániai gázpiacon. „A hét termelő számszerűleg számottevőnek számít, viszont az is tény, hogy a két nagytermelő, az OMV Petrom és a Romgaz az össztermelésnek több, mint 95%-át fedi le, a kistermelők pedig korántsem számítanak meghatározó szereplőnek” – tette hozzá.

A gáztermelő vállalatok az intézkedés-tervezet múlt heti közzétételét követően azzal érveltek, hogy a földgáz árának befagyasztása komoly versenyhátrányt jelentene számukra a nemzetközi versenytársaikkal szemben, illetve visszavetné a romániai gázipar fejlődését. Nagy–Bege Zoltán az ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, hogy vélhetően a vállalatok érvelésének is van alapja. „A részvények tőzsdei értékét is befolyásolta a közzétett javaslat, amelyet miután visszavontak, az érintett cégek tőzsdei értéke helyreállt. Egy ilyen lépés érzékenyen tudja érinteni ezeket a földgáztermelőket, főként ha az árak befagyasztása olyan szinten történik, mint amiről szó volt. Az 55 lej azért eléggé drasztikus beavatkozásnak számítana, ha figyelembe vesszük, hogy most 80 lej körül van a szabadpiaci ár” – hívta fel a figyelmet.

Nagy–Bege Zoltán szerint vélhetően a vállalatok másként álltak volna hozzá ehhez a kérdéshez, ha azt látják, hogy a kormány szándéka komoly, és a jelenlegi árak befagyasztása mellett szeretne dönteni. „Visszadobni Romániát a 3 évvel ezelőtti szintre, lehet, hogy nem egy átgondolt döntés, hiszen az 55 lejes ár további jelentős kérdéseket vetne fel. Azt kell tudni, hogy a Romgaz és az OMV Petrom esetében is vannak olyan szondák, amelyek esetében már nincsenek nagy tartalékok, és így nyilván a termelési költségek is magasabbak. Az 55 lejes befagyasztott ár mellett elképzelhető, hogy ezek a vállalatok szondákat állítanának le, olyanokat, amelyeket megéri 80 lejes ár mellett működtetni, de 55 lejért már nem, hiszen jóval magasabb költségei lennének, mint amekkora termelést tudna generálni. A Romgaz egy tőzsdén jegyzett cég, az OMV Petrom egy nemzetközi cég, mindenképpen kihatással van rájuk egy ilyen bejelentés és a versenyképességük mellett a részvények árában is megjelenik egy ilyen beavatkozás” – mondta az ANRE alelnöke.