Megkötötték a legnagyobb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, mégis lassulhat a világgazdaság

Július 18-án kötötte meg Japán és az Európai Unió a két gazdasági közösségre vonatkozó szabadkereskedelmi egyezményt . Az EU és Japán a világ össztermékének 30%-át állítja elő, a kereskedelmi egyezmény pedig mindkét fél számára jelentős előnyökkel bír. Az egyezség azért is jelentőségteljes, mert az elmúlt időszakban az Egyesült Államok egyre inkább a belső piacának védelmére fókuszál, ezért az Európai Unió és az USA közt egyre inkább kiéleződnek a gazdasági ellentétek.

Ebből a tényből kiindulva az EU kénytelen más alternatívákat találni, a 127 millió lakosú ország, amely a világ egyik vezető gazdasága, ideális partnernek bizonyul. Japán és az EU összlakossága megközelíti a 600 milliót, a mezőgazdasági és a gépjárműgyártás terén pedig mindkét fél számára előnyös kereskedelem alakítható ki. Japán az Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, Japán számára pedig az EU a harmadik.

A kereskedelmi egyezmény tárgyalásai 2013 óta zajlanak, a múltheti megállapodás értelmében született megegyezést az EU parlament év végéig fogja ratifikálni. Az eljárási folyamatot gyorsíthatja az is, hogy ebben a kérdésben a nemzeti parlamenteknek nincs döntési joguk, ugyanis az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek jelentős része az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A kereskedelmi egyezmény eltörli az Unió országaiból származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó védővámot, aminek következtében jelentősen növekedik majd a marha- és a sertéshús exportja, emellett pedig 200 jellegzetes terméktípus, mint a pezsgő (Champagne) vagy a Pármai sonka ugyanabban az oltalomban részesül, mint az Európai Unióban. A közbeszerzések és a szolgáltatások piacának megnyitása mellett védelemben részesítik az unió olyan gazdasági ágazatát, mint például az autóipar.

A szabadkereskedelmi egyezmény egyben szimbolikus jelentőségű is, ugyanis az amerikai gazdasági érdekeket védő Donald Trump kivonta az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerség megállapodásból, valamint egyre inkább ellenzi az EU és az Egyesült Államok közt tervezett szabad kereskedelmi egyezményt. Június végén Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos kilátásba helyezte, hogy az EU válaszintézkedéseket készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok védővámok bevezetésével sújtanák a gépjárművek és autóalkatrészek importját.

Az egyezség ugyanakkor Románia számára is kedvező lehet. A belügyminisztérium adatai szerint a Japán és Románia közt lebonyolított kereskedelem elérte az 541 millió dollár értéket, emellett pedig 70 japán cég működik Romániában, amelyek több tízezer munkahelyet jelentenek.

Az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió közti védővámok bevezetése világszinten lassíthatja a gazdasági fejlődést.

Az Egyesült Államok nem csak az unióval, hanem Kínával szemben is egyre drasztikusabban lép fel a védővámok bevezetésének tekintetében. Az Oxford Economics gazdasági-pénzügyi elemzőház számításai szerint a világgazdasági szintű hazai össztermék 0,3%-át érintették a világ vezető gazdaságait jelentő országok védővámokra vonatkozó intézkedései, ami globális szinten 60 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalmat érintettek. A továbbiakban ugyanakkor, ha mindegyik ország érvényesíti az általa kilátásba helyezett büntetővámokat, ez a globális GDP 4%-át fogja érinteni, ami 800 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalmat tesz ki.

Amennyiben az Egyesült Államok és Kína közt egyre inkább mélyülő gazdasági érdekellentét tovább éleződik, és az EU-val szemben is érvénybe lépnek a védővámok, ez 0,2 százalékponttal lassítaná a világgazdaság kereskedelmi ütemét 2019-2020-ban, Kínában és Amerikában pedig ennek kétszerese lenne a gazdaság ütemének lassulása.