Elkészült a legjobb üzleti potenciállal rendelkező romániai városok listája

Idén már hatodik alkalommal tette közzé a Forbes Románia azt a ranglistát, amely az ország legjobb üzleti potenciállal rendelkező városait helyezi sorrendbe. Az előző évhez viszonyítva több helyen is változott a lista, ami a készítők szerint azért is bolydult fel kicsit, mert soha korábban nem használtak fel ennyi adatot a Forbes Best Cities összeállítás elkészítéséhez.

A listára a megyeszékhelyek kerülhetnek fel, az elemzés elkészítése során viszont nem csupán a megyeszékhelyek üzleti jelentőségét veszik alapul, hanem a megyék gazdasági statisztikáit is. A lista a bruttó hazai össztermék, az átlagbér, a közvetlen külföldi beruházások, a munkanélküliségi ráta, az aktív vállalatok száma, a cégek által elért átlagos nettó profit, a modernizált út-, illetve vasútszakaszok, a lakások, illetve az oktatási intézmények száma alapján készült.

A lista elkészítésének, ahogy az előző években, úgy idén is az a célja, hogy azonosítsa azokat a diszkrepanciákat a városok között, amelyek magyarázni tudják egyik vagy másik sikerét a befektetőkért és nagyvállalatokért folytatott harcban, az EU-s források jobb felhasználásában, és ami az előző kettőhöz szorosan kapcsolódik, az életszínvonal növelésében. Alább a főváros mellett a jelentős magyar lakossággal rendelkező, listán szereplő városokat mutatjuk be:

1. Bukarest

A lista idei első helyén az előző évhez hasonlóan a főváros foglal helyet. A szerzők viszont felhívják a figyelmet, hogy bár Bukarest méretéből és múltbeli jelentőségéből adódóan jókora előnnyel indul a többi városhoz viszonyítva, de ez az előny korántsem lesz elég a sikerhez a jövőben.

Még akkor sem, ha a bukaresti üzletemberek tudják jól, hogy az ígéreteket nem feltétlen tartják be arrafelé. Főleg, ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti. A Forbes szerint a politikai szféra jó néhány projekttel adós maradt, az ország legnagyobb repülőterének, a bukaresti Henri Coandă repülőtérnek a bővítésére például már régóta éve szükség lenne, a repteret működtető társaság viszont nem sieti el a dolgot, nemrég bejelentette, hogy 2022-ben lát hozzá az új terminál építéséhez.

A reptér mellett a várva várt, a repülőteret a belvárossal összekötő metróbővítésről is egyre aggasztóbb hírek érkeznek. Az Európai Bizottság azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket a főváros vezetőségének, hogy miért van szükség 1,3 milliárd euróra a metróvonal megépítéséhez – mert szerintük ez sok –, és az előzetes elképzelésekkel ellentétben az új metróvonal miért az északi pályaudvarra, és nem a városközpontba vezet majd. Az építkezések jövő évben kezdődhetnek és jó esetben négy évig tartanak. Közben viszont úgy tűnik, hogy egy másik, a főváros számára rendkívül fontos infrastrukturális projekt egyenesbe jöhet hamarosan: még idén nekiláthatnak Bukarest északi körgyűrűjének azon részéhez, amely az A2-es autópályát végre összeköti a a DN2-es nemzeti úttal. Mondani sem kell, itt is nagyon sokáig állt a projekt.

És ez csak néhány projekt a legfontosabbak közül. A Forbes viszont Bukarestről szóló cikkében felteszi a kérdést, hogy a megannyi blokkolt infrastrukturális beruházás és be nem tartott ígéret ellenére hány olyan nagyvállalatról lehet hallani, amely csalódottságában elhagyta volna a fővárost? Persze előfordultak ilyen történetek is, de a vállalatok többsége a terjeszkedésben gondolkodik. Az Amazon éppen 13 500 négyzetméteres új irodát vett bérbe. Az IBM és az ING Tech Románia is jelentős létszámbővítést jelentett be. Az igény rendkívül nagy a szolgáltatószektor részéről az irodahelyiségek iránt, van olyan elemzés, amely szerint Bukarestben a jelenleg 2,5 millió négyzetméteresre becsült irodapiac mindössze két év alatt el fogja érni a 3 millió négyzetmétert. Ilyen növekedés mellett azon sincs miért csodálkozni, hogy a Szabad Sajtó terének környéke az ország egyik ingatlanfejlesztési központjává változott.

2. Temesvár

A sorozatban második éve második Temesvár egyik legfontosabb előnye, hogy két európai közlekedési folyosó közvetlen közelében helyezkedik el. A város gazdasági helyzetére várhatóan rendkívül jó hatással lesz, ha majd teljes egészében elkészül az A1-es autópálya, amely a nagylaki határátkelőn át nem csak Európával, hanem másik irányban a Piteşti-Nagyszeben szakasz elkészülte után Bukaresttel is közvetlenül összekötheti a várost.

Infrastruktúra szempontjából a város fejlődésére várhatóan a temesvári repülőtérnek is nagy hatása lesz. Az elmúlt évben 47%-kal emelkedett az utasforgalom és elérte az 1,7 milliót, ami Románia harmadik legjelentősebb légikikötőjévé teszi a temesvárit. A növekedés elsősorban a fapados járatok térnyerésének köszönhető, így a drágább szolgáltatások terén jelentős bővülésre mutatkozik potenciál.

A város további előnye, hogy a sugár irányú, körgyűrűkkel konszolidált városszövetnek köszönhetően az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank elemzése szerint olyan jelentős, jelenleg elhagyatott régi gyártelepeket vagy területeket lehet azonosítani, ahol a becslések szerint 80 ezer személynek otthont adó lakótelepeket, illetve 40 ezer személynek munkahelyet adó ipari parkokat lehet építeni a jövőben.

A város és tágabb környéke ugyanakkor már jelenleg is jól áll ipari parkok tekintetében, amelyekben olyan nagy hozzáadott értékkel dolgozó vállalatok foglalnak helyet, mint az autóiparban igencsak nagy névnek számító Continental Automotive Products, a Hella Románia, az autóalkatrészeket gyártó Delphi Packard Románia, a TRW Automotive Safety Systems vagy a Valeo Lighting Injection. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a helyi vállalatok eltűntek volna a süllyesztőben, elég csak a rékási borpincészetet, mint sikertörténetet megemlíteni. A vállalatok jó teljesítménye mellett így már csak részletkérdés, hogy Temes megyében a munkanélküliségi ráta a második legalacsonyabb az országban. Csak Ilfov megye áll jobban ebben a tekintetben.

3. Kolozsvár

Kolozsvár harmadik, de továbbra is az egyik leginnovatívabb város az országban. Jelenleg 18 Smart City projektet futtat az önkormányzat, így tulajdonképpen az okosváros kezdeményezések szintjén is dobogós helyet foglal el. A köztereken elérhető ingyen wifi és a mobilos alkalmazáson követhető parkolóhelyek mellett az elmúlt év legjelentősebb projektje vélhetően az országos premierként Kolozsváron először meghirdetett részvételi költségvetés volt, amely részeként lehetősége volt a lakóknak nem csak megvalósítandó fejlesztésekről vagy beruházásokról dönteni, hanem ezzel kapcsolatos javaslatokat is benyújtani.

Kolozsvár erősségeit már unalmas felsorolni is: az egyik legfejlettebb felsőoktatási intézményrendszernek, az ipari parkoknak, a szépen fejlődő szolgáltatásszektornak és a Románia nyugati határához viszonylag közeli elhelyezkedésnek köszönhetően a várost akkor is méltán lehet Erdély fővárosának nevezni, ha már elcsépeltnek hangzik.

A legfontosabb helyben működő vállalatok közül elég a MOL Románia, a Banca Transilvania, a Nokia helyét átvevő De'Longhi vagy az Emerson nevét megemlíteni, valamint a három különböző helyszínen elhelyezkedő Tetarom ipari parkokat, amelyek csak ebben az évben két újabb épülettel bővülnek. A Tetarom parkokat egyébként ezelőtt 16 évvel kezdték el megvalósítani, jelenleg 10 200 személy dolgozik bennük. Az önkormányzat 10 millió eurós beruházásokat és fejlesztéseket tervez végrehajtani a rajtuk.

Részben ezzel is magyarázható, hogy az országos belső migráció tekintetében Kolozsvár a legnépszerűbb célponttá vált az elmúlt években. Ahogyan az is biztató, hogy a neves Milken Intézet szerint az Európai Unió egészét vizsgálva a Kolozsvárt is magába foglaló Észak-Nyugat-Románia fejlesztési régióban mérték a leggyorsabb fejlődést a high-tech szolgáltatások területén. Ebben pedig minden bizonnyal Kolozsvárnak van a legnagyobb szerepe.

A városban emellett a turizmus is egyre nagyobb lendületet kap. Csak az elmúlt évben 24%-kal növekedett a városba érkező turisták száma (beleértve az üzleti célú látogatásokat is). A Forbes elemzői szerint ez nagymértékben köszönhető az olyan nagy fesztiváloknak is, mint az Electric Castle vagy az Untold. A turizmus növekedésével viszont lehet, hogy a 46 kolozsvári szálloda által kínált 2 130 szoba már a jövőben kevésnek bizonyul.

4. Brassó

Brassó negyedik helyében még úgy sincs semmi meglepő, hogy a város repülőtere valószínűleg még pár évig épülni fog, és a városnak egyelőre kilátástalanok az azzal kapcsolatos esélyei is, hogy egyhamar autópálya érjen a közelébe. Az okos éjszakai közvilágítás, a közlekedés, valamint a közszállítás 21. századi elvárásoknak megfelelő monitorizálása csak néhány olyan példa, amely a város elmúlt időszakban tapasztalható fejlődését mutatja.

Valószínűleg abban Brassó szász múltjának is szerepe volt, hogy az elmúlt években számos olyan, többségében német műszaki ipari termékeket gyártó vállalat jelent meg a városban, amelyeknek köszönhetően az egész megye egyre jobb perspektívákat tud kínálni. A Colliers elemzése szerint Brassóban mára a modern ipari létesítmények területe az egyik legmagasabb az országban, eléri a 170 ezer négyzetmétert. A város vezetősége szerint viszont kulcsfontosságú, hogy megoldást találjanak az őket is sújtó szakemberhiányra. Már zajlanak is duális képzéssel kapcsolatos programok, amelyek részeként a szakiskolákban és felsőoktatási intézményekben tanuló diákok vállalatoknál valós körülmények között szerezhetnek szakmai tudást.

5. Arad

Ha Temesvárról azt írtuk, hogy előnyös számára a határhoz és a fő közlekedési folyósokhoz való közeli elhelyezkedés, akkor ez Arad esetében hatványozottan igaz. Arad 5., kifejezetten előkelő helyét azonban nem csak a nyugati országrész legnagyobb vasúti vámtelepe, vagy az európai közlekedési infrastruktúrához való könnyű hozzáférés magyarázza, hanem számos olyan vállalat is, amely Arad környékén tette le székhelyét.

Arad megye legnagyobb üzleti forgalmát továbbra is az autóipari termékeket gyártó japán Takata helyi leányvállalata bonyolította, de sokáig lehetne sorolni a műszaki cikkeket gyártó helyi vállalatokat is. Az elmúlt években Arad rendkívül népszerűvé vált a kiskereskedelmi vállalatok számára is, a Carrefour, a H&M, a Deichmann és a C&A is ott nyitott nagy logisztikai központokat.

7. Gyulafehérvár

Gyulafehérvár a Smart City projektek abszolút bajnoka Romániában. Annyi kezdeményezést futtatnak, mint amennyit a Gyulafehérvárt követő hat romániai város együttvéve. Mindezt úgy, hogy az önkormányzat nem is igazán költ ezeknek a projekteknek a megvalósítására, hanem jellemzően vállalatokkal való együttműködések révén dolgoznak azon a célon, hogy Gyulafehérvár legyen Románia digitális fővárosa.

A Smart City projektek közül több is Gyulafehérvár turisztikai potenciálját szeretné kihasználni. Dolgoznak például azon, hogy virtuális túrán lehessen részt venni a gyulafehérvári várban, 3D-s felvételt készítenek a városról és elektromos biciklik bérlését is lehetővé tennék, persze nem csak a turisták számára.

Az innovációkban gondolkodó városvezetés és a város szerencsés elhelyezkedése miatt egyre több ipari vállalat is megjelent Fehér megyében. A Star Assembly például Mercedes autókhoz gyárt sebességváltókat, és az elmúlt évben sikerült 12-szer túlteljesíteni a 2016-os üzleti forgalmukat. És ha autóalkatrészek, akkor nem lehet megkerülni a Bosch Rexroth nevét sem, amely 2017-ben 1 milliárd lejt meghaladó üzleti forgalmat bonyolított.

8. Nagyvárad

Nagyvárad nem siet sehová, lassan, de biztosan évről-évre előkelőbb helyen van a ranglistán – írja a Forbes. Ez részben a számos beruházásnak és fejlesztésnek köszönhető, részben annak, hogy Nagyvárad Románia második legokosabb városa, legalábbis a Vegacomp Consulting által elvégzett elemzés szerint, amely ugye Gyulafehérvárt hozza ki abszolút győztesnek ebben a tekintetben. A nagyváradiak még egy második helyre büszkék lehetnek, a helyi önkormányzat ugyanis a kolozsvári után második romániai városként tette lehetővé a lakók számára, hogy a költségvetés egy részének felhasználásáról szavazással döntsenek.

A városvezetés emellett az üzleti szféra támogatásában is rendkívül proaktív volt az elmúlt időszakban. 2008-ban tették le az alapjait annak a projektnek, amely részeként három ipari parkot építettek, amelyek eddig 76 vállalatot csábított a város mellé. Ezek becslések szerint eddig 289 millió eurót fektettek be és mintegy 6 200 új munkahelyet hoztak létre. Úgy, hogy az említett ipari parkok még teljes egészében el sem készültek, kettő esetében is infrastrukturális beruházásokra van még szükség. Ez viszont nem tartja vissza a befektetőket: nemrég egy három vállalatból álló csoportosulásról lehetett olvasni, amely majdnem 100 millió euró beruházással 1 500 munkahelyet hozna létre az ipari parkokban.

Ráadásul Nagyvárad önkormányzata talált egy olyan projektet is a nagy egyesülés 100. évfordulójára – talán országos premierként –, amely valószínűleg mindenki által felvállalható és támogatható. Azt tűzték ki célul, hogy 2019. december 1-ig a város 100 beruházást és fejlesztést szeretne elvégezni, amelyből 20-at a participatív költségvetés részeként megvalósuló, egyenként 200 ezer eurós beruházásokból akarnak megvalósítani.

14. Zilah

Szilágy megye legnagyobb vállalata továbbra is a Silcotub Zalău nevű acélcsöveket gyártó cég. A Tenaris csoport tulajdonában levő vállalat annak ellenére is megőrizte első helyét megyei szinten, hogy üzleti forgalma 28%-kal csökkent 1,2 milliárd lejre.

A megyére egyébként egyre inkább jellemzővé válik, hogy az üzleti életet inkább a multinacionális vállalatok dominálják. A legfrissebb elérhető adatok szerint a második legnagyobb vállalata a megyének a Silvania Worsted Spinnig (226,8 millió lejes üzleti forgalom), míg harmadik a Hanna Instruments (129 millió lej).

16. Marosvásárhely

Marosvásárhely számára valószínűleg nem túl pozitív, hogy csupán a 16. helyén szerepel ennek a listának. A Forbes szerkesztői nem is igazán elemzik a város gazdasági kilátásait, akárcsak Zilah esetében mindössze Maros megye legfontosabb vállalatait sorolják fel. Például az IRUM nevű traktorgyárat, a Palas Com nevű kereskedelmi vállalatot, a Siceran nevű építkezési céget, valamint a Renania nevű munkavédelmi eszközöket áruló vállalatot. Persze az olyan nagyvállalatok mellett, mint az E.ON Energie România, a Delgaz Grid vagy az Azomureș.

Az pedig majd a jövőre nézve egy izgalmas kérdés lesz, hogy majd ha elkészül a marosvásárhelyi repülőtér kifutópályája, és a várost Kolozsvárral összekötő autópálya, akkor tud-e előkelőbb helyre kerülni a város a Forbes ranglistáján.

20. Csíkszereda

A Forbes szerkesztői Csíkszereda 20. helyét sajnos inkább csak a számokkal magyarázzák. Például a Borszéki ásványvizet palackozó Romaqua jó pénzügyi teljesítményével, amely a legutóbbi elérhető adatok szerint 74,8 millió lejes nyereséget tudott felmutatni 693,3 millió lejes üzleti forgalom mellett. (A Romaqua jelentősége is jól mutatja, hogy ez a lista bár a városokat rangsorolja, a megyék gazdasági szerepe is kiemelten megjelenik a sorrend összeállításakor.)

A Forbes kiemeli az M. Tabac dohányipari vállalat szerepetét, amely az üzleti forgalom tekintetében a második legfontosabb Hargita megyei vállalat (364,9 millió lejjel, +18% az előző évhez viszonyítva), valamint a Bíró József tulajdonában levő Amigo & Intercost (338,8 millió lej, +16,6%) nevű kereskedelmi céget, amely a harmadik legmagasabb üzleti forgalmat tudja felmutatni Hargita megyében.