Lehet, hogy nem lesz majd olyan egyszerű lakáshitelt felvenni júliustól.
Frissítés: Liviu Voinea, a jegybank kormányzóhelyettese egy pénteki sajtótájékoztatón cáfolta, hogy a cikkben említett kiszivárgott dokumentum a jegybanktól származna. Elmondta, ha a jegybanknak mondanivalója van, akkor azt direkt módon megteszi, bemutatja a javaslatokat, illetve vitát kezdeményez a kérdésben.
Azt viszont Voinea elismerte, hogy a témában készülnek elemzések. „Már egy éve készül a lakosság eladósodottságáról, illetve annak fenntarthatóságáról szóló tanulmányunk. Néhány hónapja erről szóló bemutatót is tartottak a makropduenciális bizottságban” – mondta Voinea, aki azt is hozzátette, hogy nem szeretne számokat vagy tervezeteket kommentálni, viszont a jegybank célja nem a hitelezés korlátozása, hanem fenntarthatóságának biztosítása.
*
Először a Wall-Street.ro adott hírt róla, hogy a birtokába került tervezet szerint a Román Nemzeti Bank (BNR) annak lehetőségét vizsgálja, hogy szigorítsa a jelzálog és a fogyasztási hitelek felvételét. A szigorítás a lej és a külföldi valutában felvett hiteleket is érintené, és elsősorban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyeknek tenné nehezebbé a hitelfelvételt.
A dokumentum szerint konkrétan azt szabályoznak, hogy egy személy havi jövedelmének legfennebb hány százalékát fordíthatja a felvett hitel törlesztőrészleteinek fizetésére. Tulajdonképpen azt akarnák megakadályozni, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek túl nagy adósságterhet vállaljanak magukra.
A szigorítás a Wall-Street cikke szerint véget vethet annak a bankpiaci gyakorlatnak, amely részeként a bankok nagyon gyakran akár 60-70%-os, úgynevezett eladósodottsági szintig is adtak jelzáloghiteleket, és még azt sem tették elérhetővé a hiteleseknek, hogy a hitelfelvételt követően néhány évig fix kamatláb mellett törlesszék a hitelt az adósok.
Az úgynevezett eladósodottsági mutató, vagy akár hitelkitettség az a százalékos érték, amely megmutatja, hogy a havi keresetnek mekkora részét költi az egyén, illetve háztartás a meglévő hitelnek vagy hiteleknek a havi törlesztőrészleteire. A bankok a mutató kiszámításánál az igazolható havi jövedelmet és a törlesztőrészletek nagyságát veszik figyelembe.
Milyen korlátokat vezetne be a jegybank?
A Wall-Street birtokába jutott, a 2012/17-es szabályzatot módosító tervezet szerint a lejben felvett fix kamatlábú ingatlanhitelek esetében 50%-os lenne az eladósodottsági szint felső határa, míg a külföldi pénznemben felvett hasonló hitelek esetében ez az arány 35% lenne. A jegybank vélhetően azért szabna meg alacsonyabb eladósodottsági korlátot a külföldi valutában felvett hitelek számára, hogy a hitelesek kevésbé legyenek kitettek az árfolyamkockázatokkal szemben.
A tervezet a bankpiacon jellemzőbb, változó kamatlábbal felvett jelzáloghitelekről külön rendelkezne. A jegybank szerint a lejben felvett változó kamatozású jelzáloghiteleknél 40%-os, míg a külföldi valutában felvett változó kamatozású hiteleknél 30%-os korlát lenne indokolt. Legalábbis a kiszivárgott javaslat szerint.
A fogyasztási hiteleknél még szigorúbb feltételeket szabna a jegybank. Ennél a hiteltípusnál a hitelfelvevők jellemzően inkább változó kamatláb mellett vesznek fel viszonylag rövid, legfennebb 5 év futamidejű kölcsönöket. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a kereslet a fogyasztási hitelek iránt, valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a jegybank szigorúbb korlátokat szeretne. A dokumentum szerint a lejben felvett fogyasztási hiteleknél 25%, a külföldi valutában felvett hitelek esetében pedig 15% lenne a korlát.
A szabályozást módosító tervezet szerint a jegybank tenne egy engedményt azokkal a potenciális hitelfelvevőkkel szemben, akik első lakásukat vásárolnák a felvett jelzáloghitelből. Esetükben az eladósodottsági korlát 5 százalékponttal lenne magasabb, mint a fenti táblázatban bemutatott eladósodottsági korlátok. A jegybank vélhetően azért tenné ezt az engedményt, hogy az első lakásukat vásárló alacsonyabb jövedelmű személyeket ne hozza olyan helyzetbe, amelyben szinte lehetetlen válik számukra a lakásvásárlás.
Miért fékezné a jegybank a hitelfelvételeket?
Már az elmúlt évben voltak jelei annak , hogy a jegybank a jelzáloghitelezés korlátozásának lehetőségeit elemezheti. 2017 őszén a pénzügyi stabilitást ellenőrző makroprudenciális bizottság jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a jelzáloghiteleknél sorozatban hatodik negyedéve lépte át az elmúlt egy évben lakáshitelt felvevő személyek eladósodottsági szintje a riasztási küszöböt. Az akkor közzétett jelentés szerint az elmúlt egy évben lakáshitelt felvevő személyek egyharmadánál haladta meg az eladósodottság aránya az 55%-ot.
A 2007-es éveket megelőző modellhez hasonló korlátozás azt jelentheti, hogy sokkal kevesebb hiteligénylő kaphat a jövőben jóváhagyást hitelkérelem esetén. 2017 szeptemberi adatok szerint az új fogyasztási hitelek esetében az adósok eladósodottságára számolt medián 26% volt. Így a mostani 25%-os korlátozás gyakorlatilag azt jelentheti, hogy a fogyasztási hitelt nemrég felvevő személyek fele nem kaphatott volna hitelt a tervezett módosítások szerint. A módosítások bevezetésének dátumaként a dokumentum július 1-jét jelöli meg.
A tervezet szintén rosszul érintheti a lakáshitelben gondolkodó személyeket. A jegybank által közzétett adatok szerint az újonnan felvett jelzáloghitelek esetében számolt eladósodottsági ráta mediánja 36% volt, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi magasabb, és ugyanennyi alacsonyabb eladósodottsági ráta melletti hitelt „adtak el” a bankok a lakásvásárlóknak.
A Capital gazdasági lap azt emeli ki a tervezettel kapcsolatban, hogy elsősorban azon személyek számára jelenthet majd jelentős korlátot, akik további hitellel vagy hitelekkel rendelkeznek, és most újabb hitel felvételében gondolkodnak.
A korlátozások bevezetésében valószínűleg nagy szerepe van a Nemzetközi Valutaalap egyik friss jelentésének, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánszemélyek eladósodottsága Romániában túl gyors ütemben növekszik. A jegybank ugyanakkor azért is szigoríthat, mert az elmúlt időszakban a kamatok növekedésével drágulni kezdtek a hitelek, ami a változó kamatláb mellett felvett kölcsönök törlesztőrészleteit jelentősen növelheti.
A korlátozásoknak viszont vannak komoly hátulütői
Számos szakember már hangot adott azon véleményének, hogy a hitelek korlátozása fájdalmas lesz az amúgy is lassuló növekedést mutató román gazdaság számára. A tervezet ellenzői többnyire azt emelik ki, hogy a hitelezés korlátozásának azonnali hatásaként csökkenni fog a fogyasztás, és az építkezési szektort is rosszul fogja érinteni, hiszen a nehezebben hozzáférhető ingatlanhitelek gondot jelenthetnek az építkezések munkálatainak finanszírozásánál.
További gyakori ellenérv a kiszivárgott intézkedéssel kapcsolatban, hogy a lakáshitellel rendelkezőknek a jelzáloghitelekre jellemző magas eladósodottsági ráta miatt gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egyéb hiteleket vegyenek fel.
Sajtóinformációk szerint a jegybank egyeztetésre fogja hívni a bankszektor képviselőit a következő időszakban. Amennyiben júliustól tényleg bevezetik a korlátozásokat, a hitelintézeteknek 30 napjuk lesz alkalmazni az új előírásokat. Vannak olyan értesülések is, amelyek szerint a jegybank még pénteken, az igazgatótanács jóváhagyását követően dönteni fog a tervezetről.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!