A hitelfelvétel korlátozására készül a jegybank?

Frissítés: Liviu Voinea, a jegybank kormányzóhelyettese egy pénteki sajtótájékoztatón cáfolta, hogy a cikkben említett kiszivárgott dokumentum a jegybanktól származna. Elmondta, ha a jegybanknak mondanivalója van, akkor azt direkt módon megteszi, bemutatja a javaslatokat, illetve vitát kezdeményez a kérdésben.

Azt viszont Voinea elismerte, hogy a témában készülnek elemzések. „Már egy éve készül a lakosság eladósodottságáról, illetve annak fenntarthatóságáról szóló tanulmányunk. Néhány hónapja erről szóló bemutatót is tartottak a makropduenciális bizottságban” – mondta Voinea, aki azt is hozzátette, hogy nem szeretne számokat vagy tervezeteket kommentálni, viszont a jegybank célja nem a hitelezés korlátozása, hanem fenntarthatóságának biztosítása.

*

Először a Wall-Street.ro adott hírt róla, hogy a birtokába került tervezet szerint a Román Nemzeti Bank (BNR) annak lehetőségét vizsgálja, hogy szigorítsa a jelzálog és a fogyasztási hitelek felvételét. A szigorítás a lej és a külföldi valutában felvett hiteleket is érintené, és elsősorban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyeknek tenné nehezebbé a hitelfelvételt.

A dokumentum szerint konkrétan azt szabályoznak, hogy egy személy havi jövedelmének legfennebb hány százalékát fordíthatja a felvett hitel törlesztőrészleteinek fizetésére. Tulajdonképpen azt akarnák megakadályozni, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek túl nagy adósságterhet vállaljanak magukra.

A szigorítás a Wall-Street cikke szerint véget vethet annak a bankpiaci gyakorlatnak, amely részeként a bankok nagyon gyakran akár 60-70%-os, úgynevezett eladósodottsági szintig is adtak jelzáloghiteleket, és még azt sem tették elérhetővé a hiteleseknek, hogy a hitelfelvételt követően néhány évig fix kamatláb mellett törlesszék a hitelt az adósok.

Az úgynevezett eladósodottsági mutató, vagy akár hitelkitettség az a százalékos érték, amely megmutatja, hogy a havi keresetnek mekkora részét költi az egyén, illetve háztartás a meglévő hitelnek vagy hiteleknek a havi törlesztőrészleteire. A bankok a mutató kiszámításánál az igazolható havi jövedelmet és a törlesztőrészletek nagyságát veszik figyelembe.

Milyen korlátokat vezetne be a jegybank?

A Wall-Street birtokába jutott, a 2012/17-es szabályzatot módosító tervezet szerint a lejben felvett fix kamatlábú ingatlanhitelek esetében 50%-os lenne az eladósodottsági szint felső határa, míg a külföldi pénznemben felvett hasonló hitelek esetében ez az arány 35% lenne. A jegybank vélhetően azért szabna meg alacsonyabb eladósodottsági korlátot a külföldi valutában felvett hitelek számára, hogy a hitelesek kevésbé legyenek kitettek az árfolyamkockázatokkal szemben.

A tervezet a bankpiacon jellemzőbb, változó kamatlábbal felvett jelzáloghitelekről külön rendelkezne. A jegybank szerint a lejben felvett változó kamatozású jelzáloghiteleknél 40%-os, míg a külföldi valutában felvett változó kamatozású hiteleknél 30%-os korlát lenne indokolt. Legalábbis a kiszivárgott javaslat szerint.

A fogyasztási hiteleknél még szigorúbb feltételeket szabna a jegybank. Ennél a hiteltípusnál a hitelfelvevők jellemzően inkább változó kamatláb mellett vesznek fel viszonylag rövid, legfennebb 5 év futamidejű kölcsönöket. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a kereslet a fogyasztási hitelek iránt, valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a jegybank szigorúbb korlátokat szeretne. A dokumentum szerint a lejben felvett fogyasztási hiteleknél 25%, a külföldi valutában felvett hitelek esetében pedig 15% lenne a korlát.

A szabályozást módosító tervezet szerint a jegybank tenne egy engedményt azokkal a potenciális hitelfelvevőkkel szemben, akik első lakásukat vásárolnák a felvett jelzáloghitelből. Esetükben az eladósodottsági korlát 5 százalékponttal lenne magasabb, mint a fenti táblázatban bemutatott eladósodottsági korlátok. A jegybank vélhetően azért tenné ezt az engedményt, hogy az első lakásukat vásárló alacsonyabb jövedelmű személyeket ne hozza olyan helyzetbe, amelyben szinte lehetetlen válik számukra a lakásvásárlás.

Miért fékezné a jegybank a hitelfelvételeket?

Már az elmúlt évben voltak jelei annak , hogy a jegybank a jelzáloghitelezés korlátozásának lehetőségeit elemezheti. 2017 őszén a pénzügyi stabilitást ellenőrző makroprudenciális bizottság jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a jelzáloghiteleknél sorozatban hatodik negyedéve lépte át az elmúlt egy évben lakáshitelt felvevő személyek eladósodottsági szintje a riasztási küszöböt. Az akkor közzétett jelentés szerint az elmúlt egy évben lakáshitelt felvevő személyek egyharmadánál haladta meg az eladósodottság aránya az 55%-ot.

A 2007-es éveket megelőző modellhez hasonló korlátozás azt jelentheti, hogy sokkal kevesebb hiteligénylő kaphat a jövőben jóváhagyást hitelkérelem esetén. 2017 szeptemberi adatok szerint az új fogyasztási hitelek esetében az adósok eladósodottságára számolt medián 26% volt. Így a mostani 25%-os korlátozás gyakorlatilag azt jelentheti, hogy a fogyasztási hitelt nemrég felvevő személyek fele nem kaphatott volna hitelt a tervezett módosítások szerint. A módosítások bevezetésének dátumaként a dokumentum július 1-jét jelöli meg.

A tervezet szintén rosszul érintheti a lakáshitelben gondolkodó személyeket. A jegybank által közzétett adatok szerint az újonnan felvett jelzáloghitelek esetében számolt eladósodottsági ráta mediánja 36% volt, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi magasabb, és ugyanennyi alacsonyabb eladósodottsági ráta melletti hitelt „adtak el” a bankok a lakásvásárlóknak.

A Capital gazdasági lap azt emeli ki a tervezettel kapcsolatban, hogy elsősorban azon személyek számára jelenthet majd jelentős korlátot, akik további hitellel vagy hitelekkel rendelkeznek, és most újabb hitel felvételében gondolkodnak.

A korlátozások bevezetésében valószínűleg nagy szerepe van a Nemzetközi Valutaalap egyik friss jelentésének, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánszemélyek eladósodottsága Romániában túl gyors ütemben növekszik. A jegybank ugyanakkor azért is szigoríthat, mert az elmúlt időszakban a kamatok növekedésével drágulni kezdtek a hitelek, ami a változó kamatláb mellett felvett kölcsönök törlesztőrészleteit jelentősen növelheti.

A korlátozásoknak viszont vannak komoly hátulütői

Számos szakember már hangot adott azon véleményének, hogy a hitelek korlátozása fájdalmas lesz az amúgy is lassuló növekedést mutató román gazdaság számára. A tervezet ellenzői többnyire azt emelik ki, hogy a hitelezés korlátozásának azonnali hatásaként csökkenni fog a fogyasztás, és az építkezési szektort is rosszul fogja érinteni, hiszen a nehezebben hozzáférhető ingatlanhitelek gondot jelenthetnek az építkezések munkálatainak finanszírozásánál.

További gyakori ellenérv a kiszivárgott intézkedéssel kapcsolatban, hogy a lakáshitellel rendelkezőknek a jelzáloghitelekre jellemző magas eladósodottsági ráta miatt gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egyéb hiteleket vegyenek fel.

Sajtóinformációk szerint a jegybank egyeztetésre fogja hívni a bankszektor képviselőit a következő időszakban. Amennyiben júliustól tényleg bevezetik a korlátozásokat, a hitelintézeteknek 30 napjuk lesz alkalmazni az új előírásokat. Vannak olyan értesülések is, amelyek szerint a jegybank még pénteken, az igazgatótanács jóváhagyását követően dönteni fog a tervezetről.