A körgyűrű önmagában nem fogja megoldani a problémákat Nistor Dániel kolozsvári városi tanácsos szerint, akivel a városrendezési tervről és annak módosításairól is beszélgettünk.
Változik Kolozsvár Általános Városrendezési Tervének írott része. A 2014-ben elfogadott dokumentumról ugyan sokat lehet vitatkozni, de több tekintetben is jelentős előrelépést hozhat a rendszerváltást követő bő két és fél évtizedes káosz után. Nistor Dániel , kolozsvári városi tanácsos szerint a szabályozás pozitív hozadékait egyelőre azért nem lehet érezni Kolozsvár utcáin sétálva, mert még mindig nagyon sok az olyan építkezés, amelyre az engedélyeket még a 2014 előtti szabályzat szerint adták ki.
Nistor szerint ugyanakkor jó az irány a káosz rendbetétele felé, az igazán látványos eredményekhez azonban beruházásokra, mentalitásváltásra és kisajátításokra is szükség lesz. A városi tanácsossal többek között a kolozsvári közlekedés megújulásáról, körgyűrűről és egy Kisbácsot Nemeszsukkal összekötő helyi vasútról szóló elképzelésről is beszélgettünk.
Miért van szükség az általános városrendezési tervre? Milyen problémákat oldhat meg?
Nistor Dániel: – Azt gondolom, hogy ami a forradalom utáni 25 évben Kolozsváron urbanisztikai szempontból történt, az nagyon rossz volt. Nem akarok a kezdetekig visszamenni, de talán az egyik legrosszabb periódust jelentette a városszövet szempontjából az a két és fél évtized. A 89-es forradalom utáni káosz kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a közhangulat általában szabályellenes volt. Leegyszerűsítve mondhatjuk úgy is, hogy talán azt gondolták az emberek, hogy mindent szabad. Akkoriban nehezen fogadták el, hogy bár van egy telkük, de nem tehetnek rajta azt, amit éppen akarnak. A városvezetés felelőssége is nyilvánvaló, de sokkal inkább egy össztársadalmi jelenségről beszélhetünk.
Bár egy átlagos lakos, aki Kolozsvár utcáin sétál ezt még nem érzékelheti, mégis úgy gondolom, hogy egy új időszak vette kezdetét urbanisztikai szempontból a városban azzal, hogy 2014-ben elfogadták az általános városrendezési tervet (PUG). Egy ilyen szabályzat megalkotása komplex feladat, én személy szerint jónak tartom, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy már konkrétabban lehet tudni, hogy hol mit szabad, és mit nem. Lehetetlen olyan szabályzatot készíteni, amivel mindenki egyetértsen, amikor konkrét szabályokkal próbálunk véget vetni az uralkodó káosznak, akkor sajnos elkerülhetetlen, hogy a helyzetnek legyenek vesztesei és nyertesei is. Ennek az új szabályzatnak az a szomorú története, hogy vannak, akik rosszul jártak. És ezt ki kell mondani. Viszont, ha a város szemszögéből nézzük, akkor ez a szabályozás nagyon pozitív előrelépés.
Ennek a fejetlenségnek köszönhetően megtörtént az, hogy bizonyos helyeken házakat építettek, most pedig a tulajdonosoknak szembe kell nézniük azzal a jelenséggel, hogy a környékükön tömbházak fognak épülni. Ennek most az általános városrendezési terv véget vet: konkrétan megvan, hogy hová épülhetnek tömbházak, és hová házak. Egy rosszabbik eset, amikor valaki teljesen jó szándékkal vett egy telket, amelyen az új általános városrendezési terv éppen egy utat vezet át. Hadd ne mondjam, hogy a tulajdonos most milyen helyzetben van, ha éppen kölcsönből vásárolta a telket. Több esetben is ilyen, eléggé lehetetlen helyzet alakult ki. De ez azért történhetett meg, mert káosz volt korábban. Most le van fektetve ez a szabály, és remélhetőleg nem fog már olyan nagy mértékben változni, hogy akik jelenleg vásárolnak ingatlant, azok megjárják mondjuk tíz év múlva.
Pozitívnak tartja az általános városrendezési tervet. Miért van szükség a módosítására, és melyek lesznek a legfontosabb változások?
– A legfontosabb elképzelések már 2014-ben le lettek fektetve, azokat tulajdonképpen nem is módosítjuk. Nem változik a tervrajz. Az írott részt módosítjuk, az változik, hogy hol mit szabad és apróbb részletek. Kolozsvár nagyváros, egy ilyen általános városrendezési tervet megírni nagy feladat, ezért természetes, hogy vannak benne hibák is. A tervet már 2014 óta alkalmazzák, és lassan négy éve ütközött a városvezetés kisebb problémákba. Ezeket a hibákat próbáljuk most kiküszöbölni.
A tervnek köszönhetően megoldódhatnak a közlekedéssel kapcsolatos problémák is?
– Kolozsvárnak gondja van a közlekedéssel, méghozzá elsősorban a fő útvonalakkal. Nagyon fontos, hogy elkészüljön a körgyűrű, ami jelenleg a megvalósíthatósági tanulmánynál tart. Ennek el kell készülnie idén, amit majd a kisajátítások követnek a körgyűrű nyomvonalán. A körgyűrűt 2024-ig kell befejezni, de érdekes, hogy hallottam olyan tanulmányról, amely szerint, ha majd el is készülünk vele és nem jön gazdasági válság, vagyis a város fejlődése ebben az ütemben folytatódik, akkor a körgyűrű telítettsége már 2028-ra eléri a 95%-ot. Ez is azt mutatja, hogy a körgyűrű elkészítése korántsem elég. Éppen ezért a városban is szélesíteni kell utakat és felmerült egy olyan ötlet is, hogy be lehetne vonni a vasutat a közlekedésbe HÉV (Helyi Érdekeltségű Vasút) formájában. Ugyan ez van egyelőre a legkezdetlegesebb formában, de nagyon jó ötletnek tartom.
Mit lehet tudni az utak szélesítéséről? Az általános városrendezési tervben milyen ezt érintő módosítások szerepelnek?
– Az általános városrendezési terv szintjén megvan az arra vonatkozó elképzelés, hogy hol lesznek a fő útvonalak. A cél az, hogy amikor valaki el szeretne jutni A pontból B pontba, akkor az út nagy részét tudja megtenni egy fő útvonalon, amelyen össze vannak hangolva a jelzőlámpák, kevés az útkereszteződés és a közlekedésben előnyt élvez. Csak akkor térjen le a mellékutakra, amikor közeledik a B ponthoz. Ez nagyon hiányzik Kolozsváron. Terv ennek a megvalósításáról létezik, de nagyon sok kisajátítást von maga után. Ugyan kis lépésekben jelenleg is folyamatban vannak ilyen kiszélesítésre vonatkozó projektek, például a Porcelán-híd kiszélesítése, de azt fontosnak tartom kiemelni, hogy az utak kiszélesítése nagyon el fog húzódni, a körgyűrű és remélhetőleg a HÉV is jóval előtte elkészülhet.
Jelenleg a városrendezési terv tiltja azon épületek esetében a beavatkozást, amelyek olyan helyre esnek, ahol a jövőben a terv alapján közterület lesz. Sok ilyen épület van, amelyeknél nem lehet beavatkozni. Most viszont egy olyan fontos módosító javaslat került be a szabályzatba, amely szerint ezt a tilalmat részlegesen feloldjuk. Ez azért fontos módosítás, mert ha mi tiltjuk a beavatkozást, akkor ellehetetlenítjük a karbantartását ezeknek az épületeknek. Ez a városképnek sem jó, illetve a tulajdonos sem tudja megfelelően gyakorolni a tulajdonjogát. Ezért megengedjük, hogy felújítsák vagy funkciót váltsanak az érintett épületek. Két dolgot tiltani fogunk továbbra is: nem lehet az épületek tömegét növelni, illetve élettartamukat sem.
Bár említette, hogy a távoli jövőben kerülhet rájuk sor, de várhatóan milyen menete lesz a kisajátításoknak?
– Pontosan azért kell részlegesen feloldjuk az ezen területeken való építkezési tilalmakat, mivel úgy látom, hogy a közeljövőben nem lesznek nagy számban kisajátítások. Valószínűleg a körgyűrű nyomvonalán történnek majd az első nagyobb kisajátítások. Ezen az útvonalon viszont nem igazán vannak épületek. A tulajdonosokat természetesen kártéríteni fogják ezért, de ennek menetéről nem tudok részletesen beszélni, hiszen ez már nem urbanisztika, hanem egy másik terület. A jogszabály szerint a kisajátítás pillanatában kell felértékelni az épületeket, és az ellenértékét a város ki kell, hogy fizesse.
Meg kell jegyezzem, hogy véget ért az a szerencsétlen gyakorlat, amikor a városvezetés abban az esetben adott építkezési engedélyeket az érintett ingatlanokra, ha a tulajdonos vállalta, hogy a kisajátítandó területrészt ingyen és bérmentesen átadja a városnak. Gyakorlatilag egy bírósági döntés következtében lett vége ennek a jelenségnek.
Beszélt a vasút bevonásáról a helyi tömegközlekedésbe. Mit lehet tudni jelenleg erről a projektről?
– A HÉV-et nagyon jó elképzelésnek tartom. Az eredeti ötlet szerint Nemeszsukot Kisbáccsal lehetne összekötni a meglévő vasúti infrastruktúra használatával, amelyhez együttműködésre van szükség a vasúttársasággal. Ez azért is lenne egy jó projekt, mert egy létező infrastruktúráról beszélünk, sínek és megállók is vannak. Össze kellene hangolni a járatokat, bizonyos helyeken valószínűleg további megállókat kellene építeni, és sínek bővítésére is szükség lehet. Információim szerint a projekt várható kezdeti veszteségessége miatt sem a Román Vasúttársaság (CFR) sem a kolozsvári közszállítási vállalat (CTP) nem igazán nyitott ennek a működtetésére. Most tehát ott tartunk, hogy a városvezetés a lehetséges működtetői struktúrán gondolkodik.
A HÉV egyébként jobb ötlet, mint a metró. Kolozsvár kicsit kicsi a metróhoz, és elsősorban a nyugati-keleti-tengely mentén kellene megoldani a közlekedést, ahol már adott lenne a vasúti infrastruktúra. Ezt a projektet majdnem olyan fontosnak tartom, mint a körgyűrű megépítését, és idővel akár Szászfenest is be lehetne kötni.
Kisbácsból átszelve a várost Nemeszsukra akár 20 perc alatt is oda lehetne érni HÉV-vel. Persze ezt a helyi érdekeltségű vasutat is össze kell majd hangolni a jelenlegi tömegközlekedési hálózattal, hogy amennyiben szükséges, az utasok tudjanak átszállni autóbuszra, vagy legyen bicikliparkolóhely, ahonnan be tudnak biciklizni a célponthoz. Ezek a finom dolgok a tömegközlekedésben, amelyek ugyanakkor kulcsfontosságúak.
Ezek azok a projektek – a körgyűrű, a HÉV –, amelyek szükségesek a központ tehermentesítéséhez Kolozsváron?
– Ha a központot autómentessé szeretnénk tenni, az elsősorban infrastrukturális befektetésektől függ. El kell készülnie a körgyűrűnek, a fő áthaladó autós nyomvonal északról kellene megkerülje a belvárost, vagyis központi útszélesítésekre lenne szükség, meg kell épülniük a belvárost körülvevő parkolóházaknak, és sokat segítene a HÉV is.
Azt szeretnénk, hogy csak konkrét cél miatt jöjjenek be a belvárosba az emberek autóval. Ennek érdekében már tettünk lépéseket, jelentősen felemeltük a központban a parkolási díjakat, közben pedig folyamatban vannak az előkészületek a parkolóházakkal kapcsolatban. Az elképzelés az, hogyha valaki a belvárosban dolgozik, akkor ne jöjjön be az autójával a belvárosba, inkább parkoljon például a sportcsarnoknál, üljön fel a buszra vagy sétáljon be a Sétatéren át. Ez legfennebb 15 perc, ami azt gondolom, hogy 8 órás munkaidő esetében vállalható. Fontos, hogy amennyiben valakinek konkrét elintéznivalója van a belvárosban, legyen lehetősége fél órát parkolni. Ők előnyt élveznek azokkal szemben, akik egész nap foglalnák a parkolóhelyeket.
Hol lesznek ezek a stratégiai fontosságú parkolóhelyek?
– Lesz például parkolóhely a Heltai téren (Cipariu), ami a belvárosban tanító tanároknak lehet jó hír. Lesz egy parkoló a rákkutató intézet környékén, akik abból az irányból érkeznek a városközpont felé, ott hagyhatják az autót, és lesétálhatnak. Lesz egy nagy parkolóhely a Kőkert utca (Haşdeu), vagyis a bentlakások környékén. A stadionnál már elkészültek parkolóhelyek. És valószínűleg lesz egy parkoló a Petőfi utcában, amely azonban inkább célforgalomnak készül. Ott nem azt szeretnénk, hogy azok parkoljanak, akik nyolc órán át dolgoznak, hanem inkább azok, akik a temetőbe látogatnak el. Viszont a Petőfi utcában a református egyház építené meg a parkolóházat, így amennyiben elkészülne, a rendeltetéséről az egyházvezetés döntene.
Milyen további lépéseket tesz az általános városrendezési terv a központ autómentesítésének irányába?
– Lesznek bizonyos helyek, ahol nem fogjuk ösztönözni, hogy a lakók autókat tartsanak. Jó példa erre a belváros, ahol ezzel a céllal módosítanánk az általános városrendezési tervet úgy, hogy egy belvárosi épület építésénél már ne legyen kötelező parkolóhelyet is létesíteni. Úgy érezzük, hogy elérkezett az a pillanat, amikor egy további lépést tehetünk a belváros autómentesítése érdekében. Igaz, ez azért egy apró lépés. Azért is meg kell hozni ezt a döntést, mert a most engedélyeztetési fázisban levő belvárosi ingatlanok elkészültére már lesznek megfelelő infrastrukturális fejlesztések is: parkolóházak a közelben vagy fejlett közszállítás.
Elegendőek lesznek ezek az infrastrukturális beruházások ahhoz, hogy ezen elképzelések mentén közlekedjenek az emberek?
– Ha közlekedésről beszélünk, akkor általában két dolgot lehet kiemelni: fontosak az infrastrukturális fejlesztések is, amit a városvezetésnek meg kell oldani, de ugyanígy nagyon fontos a mentalitás is. A városlakóknak meg kell érteniük, hogy nem lehet mindenhova elmenni autóval. Nagyon sok előnye van annak, ha valaki nagyvárosban él, viszont vannak ilyen hátrányai is. Egy kis faluban nyilván megteheti az ember azt, hogy elmegy egészen a polgármesteri hivatal kapujáig és ott hagyja előtte az autót. Egy nagyvárosban ezt viszont nem lehet megtenni.
Ez egy nagyon összetett kérdés, egyrészt a városlakóknál el kell érni, hogy használják a közszállítást, de ahhoz nyilván nekünk is fejlődnünk kell. Ezért is mondtam, hogy nagyon jó döntés lenne a HÉV, amelyet valószínűleg nagyon sokan használnának és komoly tehermentesítést jelenthetne a város közlekedésének szempontjából. Nagyon jó döntés volt, hogy a közszállítást végző járműveknek külön sávokat létesítettek, amelyek felgyorsították a folyamatot, és amelyeknek köszönhetően valószínűleg többen használják most ezeket a járműveket. Vásárolt a város buszokat és elektromos buszokat, ami azért fontos, mert el kell érni, hogy egyetlen órában se legyen túlzsúfolt a tömegközlekedés. Ami azért rendkívül nagy kihívás. Kolozsvár az egyik legvonzóbb város az országban. Ez egy nagyon kecsegtető helyzet, viszont vannak árnyoldalai is. Sűrűsödik a lakosság, még inkább besűrűsödik a város.
Hogyan lehet ezt a sűrűsödést kezelni?
– Ha valaki például Mérában szeretne lakni, akkor legyen minden adott, hogy lakhasson Mérában, és legyenek meg azok a feltételek, hogy könnyen megközelíthesse a várost, a gyermekét nyugodtan elküldhesse autóbusszal vagy akár a HÉV-vel iskolába.El kell kezdeni fejleszteni a környező településeket, a vidéket, és megoldani a közlekedést Kolozsvár és ezek között a települések között. A városvezetés tett is már ilyen lépéseket azzal, hogy metropoliszi övezetre is kiterjesztette a közszállítást. A döntés, amelyért az akkori RMDSZ-frakció és Horváth Anna még alpolgármesterként sokat tett, kicsit tehermentesítette a várost, és ugyanígy ezt szolgálná például a körgyűrű is, majd ha elkészül.
Sokaknak fáj az, hogy ilyen sok építkezés történik Kolozsváron. Bizonyos helyeken az építkezéseket nem engedjük, mert vannak olyan helyzetek, ahol egyértelműen erre van szükség. De nem lehet mindenhol blokkolni, mert ha mi most hirtelen minden építkezésnek az útjába állunk, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Nem azért építkeznek ugyanis mindenfelé a befektetők, mert ezt a város ösztönözné. Azért építenek, mert az emberek részéről van erre kereslet.
A város természetesen ezekbe a folyamatokba bele tud szólni, tudja például fékezni is a folyamatokat. Amennyiben viszont fékezi az építkezéseket, nagyon félő az, hogy még jobban megemelkednek a lakásárak. Már így is megfigyelhető egyfajta dzsentrifikáció, nagyon nehéz Kolozsváron megélni, és bizonyos réteg kiszorul a városból, mert nem tudja megengedni a lakásárakat, vagy éppen a lakbért magának. Azzal viszont, ha mi fékezzük az ingatlanbefektetéseket, csak azt érnénk el, hogy még jobban megemelkednek a bérek, még jobban megemelkednek a lakásárak. Meg kell találni egyfajta egyensúlyt.
A módosításoknál úgy tűnik fontos vitatéma lesz az is, hogy törölnék azt a kitételt az általános városrendezési tervből, amely gyakorlatilag garantálná a központ lakóövezeti jellegét. Ön ha jól tudom, nem ért egyet ezzel a módosítással. Miért?
– Van egy javaslat, amely szerint törölnék azt a részt, hogy 30-tól 70%-ig bizonyos épületekben kötelező módon jelen kell maradnia a lakófunkciónak. Őszintén szólva egy általam szakemberekkel szervezett szakmai beszélgetésen sem igazán értettük meg, hogy mi volt ennek a hátterében. Abban egyetértettünk, hogy védeni kell a belvárosban a lakófunkciót. Beszéltem ezzel kapcsolatban a főépítésszel is. Arra a következtetésre jutottam, hogy a központ egy annyira specifikus terület, hogy annak szabályozására egy külön zonális városrendezési terv szükséges, amely azonban egy jelenleg is folyó per miatt egyelőre még nem valósulhat meg. A per lezárulta után fontos, hogy ez a terv sürgősen elkészüljön.
Ez azért is nagyon fontos lenne véleményem szerint, mert elég komoly veszélyekkel jár az, ha egy belvárosban megszűnik a lakófunkció. Képzeljük csak el, ha jönne egy komoly gazdasági válság, akkor rendkívül visszaesne a szállást igénylő személyek száma, illetve ugyanígy a vendéglátóegységek iránti igény is. Egy ilyen helyzetet mindenképpen el kellene kerülni. Számos nyugati ország nagyvárosába, ha az évnek abban az időszakában látogatunk el, amikor nem igazán vannak turisták, joggal lehet az az érzésünk, hogy a belváros leginkább egy szellemvároshoz hasonlít. Ez Kolozsvár esetében nem áll fenn, hiszen ha meg is szűnik a lakófunkció, akkor ott vannak a közintézmények, számos iroda vagy az üzletek. Nagyon sok funkció megjelenik Kolozsvár belvárosában, de a lakófunkció rendkívül fontos, és védeni kell.
De fontos azt is látni, hogy jelenleg nagyon elterjedőben van a sharing economy, ami egyébként egy nagyon jó dolog, és ha nem is pont ebben a formában, de vélhetően meg fog maradni. Előfordulhat, hogy bár mi urbanisztikai szempontból szabályozzuk azt, hogy maradjanak lakások a belvárosban, de már most az a tendencia, hogy ezeknek a lakásoknak a jelentős részét kiadják turisztikai célra. És ez egy érdekes helyzetet teremt, hiszen ezek a lakások urbanisztikai szempontból lakások, viszont szociális szempontból nem lakásként működnek, hiszen megosztják a tulajdonosok turistákkal vagy átutazókkal. Tehát azt látom, hogy nem tudjuk teljesen kivédeni éppen ezen okok miatt.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!