Egymást verik le a régiós országok a beruházásokért folytatott harcban

Magyarország után a lengyelek is bevetik a nagyvállalatok odacsábítását célzó „csodafegyvert”, és 9 százalékosra csökkentik a társaságokra kivetett nyereségadót. A Ziarul Financiar elemzése szerint a 9%-os nyereségadó nem csak az Európai Unió, hanem a világ egyik legalacsonyabb ilyen adókulcsa is, ami még intenzívebbé teheti a külföldi befektetőkért folytatott versenyt a régió országai között. Ez pedig nekünk nem túl jó hír.

A Hankook gumiabroncsgyár, a szintetikus anyagokat gyártó Toray Indistries, a dél-koreai Shinheung akkumulátorgyártó vagy a japán GS Yuasa, illetve a Suzuki – csak néhány nagy név azon vállalatok közül, amelyek csak az elmúlt hónapokban jelentették be, hogy új gyárakba vagy, ami talán még jobb, kutatás-fejlesztési részlegekbe fektetnek jelentős összegeket Magyarországon. A külföldi vállalatok megnövekedett befektetési kedvét a Ziarul Financiar szerint nehéz nem összefüggésbe hozni azzal a lépéssel, amely részeként Magyarország az elmúlt évben az üzleti forgalom nagysága szerint meghatározott 10-19%-os társasági adókulcsot 9%-ra csökkentette.

S bár Lengyelország sem igazán panaszkodhat arra, hogy az elmúlt években a befektetők messze elkerülték volna, a varsói kormány úgy tűnik, ennél is többet akar. A lengyel PAP hírügynökség szerint a lengyel kormány szándéka az, hogy a jelenlegi 15%-ról 9%-ra csökkenti a kis- és közepes vállalatokra kivetett adókulcsot. (Magyarországon minden vállalat, nem csak a KKV-ra vonatkozik a 9%-os társasági adókulcs. Most viszont egyre több elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar adócsökkentés először szintén a közepes vállalatokra vonatkozott, később vezették be a nagyvállalatok esetében is, és nem lenne meglepő, ha ezt a példát a lengyelek is követnék.)

A lengyeleknél ugyanakkor a történet teljességéhez hozzátartozik, hogy az új kormány egy igencsak ambíciózus költekezési program részeként csökkentené a kis- és közepes vállalatok adóterhét. A Mateusz Marawiecki vezette lengyel kabinet intézkedéscsomagja a vállalatok mellett a nyugdíjasokat és a gyermekes családokat kívánja majd támogatni, de olyan további döntéseket is meghoznának, mint a kisvállalatok társadalmi hozzájárulásának csökkentése.

Nem csupán a vállalatok, hanem már a tőke is vándorol Közép-Kelet-Európa fele

Az elmúlt évben Lengyelországban rekordszámú, 355 közvetlen külföldi beruházással kapcsolatos projekt volt. Ilyen nagy beruházási kedvre a 2008-as gazdasági válságot megelőző években sem volt példa. Azonban nem csupán a nyugatinál olcsóbb munkaerő, valamint az alacsonyabb adók az egyetlen oka annak, hogy Magyarország, Lengyelország, vagy éppen Csehország ennyire a beruházni vágyó cégek kedvelt célpontjai lettek. A Ziarul Financiar szerzői szerint mindhárom ország viszonylag fejlett infrastruktúrával is rendelkezik, ami még inkább leegyszerűsíti a cégek döntési folyamatát az új beruházásaik helyszínéről.

Az „illiberális” politikai vezetők által irányított közép-kelet-európai országok egyre inkább kedvelt célpontjaivá váltak a feltörekvő pénzügyi piacokra specializálódott befektetőknek is – írja a Bloomberg . A gazdasági hírügynökség szerint erre az a fő magyarázat, hogy a világkereskedelemben bekövetkezett viharos állapotok, az országokra kiszabott szankciók és a mindenféle geopolitikai konfliktusok miatt egyre több befektető fúj visszavonulót az eddig közkedvelt Törökországból és Oroszországból, és fektetnek inkább magyar vagy lengyel kötvényekbe, amelyek egyébként is túlteljesítették a „versenytársaikat”.

Ennek pedig a beruházások mellett, ha közvetett módon is, de szintén az életszínvonal növekedésére van hatása. A kötvényekre (az országok államadósságára) megmutatkozó nagyobb kereslet következtében ugyanis olcsóbb újabb nemzetközi hitelekkel finanszírozni a lejáró adósságokat.

Az pedig, hogy úgy Lengyelország, mint Magyarország kormánya sem igazán tesz azért, hogy a demokráciáért és a jogállamiságért való félelmeket valamelyest csillapítsa, látszólag egyáltalán nem zavarja sem a befektetőket, sem a beruházókat. Lengyelországban a LS C&S egy jelentős beruházás részeként optikai kábelgyárat épít Lengyelországban, a Xylem olyan üzemet épít, amelynek 50 kis lengyel vállalat lesz a beszállítója. De ezek némiképp eltörpülnek ahhoz képest, hogy a dél-koreai Hankook abroncsgyártó a magyarországi Rácalmáson nagyságrendileg 290 millió eurós bővítést hajt végre, a repülőgép- és a járműipar piacvezető beszállítójának, az Arconicnak a székesfehérvári leányvállalata 137 millió dollár értékű beruházást jelentett be. És ez csak egy rövid márciusi áttekintő volt.

Nem biztos, hogy a kialakult versenyhelyzet Románia malmára hajtja majd a vizet

Az pedig egy nagyon jó kérdés, hogy ebből a folyamatból az infrastrukturális fejlesztésekkel nagyon nehezen boldoguló Románia miként fog kijönni. A vállalatokra kivetett adóteher tekintetében viszonylag bonyolult az összehasonlítás a többi regionális országhoz. Nálunk az 1 millió euró alatti forgalommal rendelkező vállalatok az árbevételtől és az alkalmazottak számától függően 1-3% közötti, üzleti forgalomra kivetett adókulcs alapján adóznak. A nagy, 1 millió eurós éves forgalmat meghaladó vállalatok pedig 16%-os nyereségadót fizetnek.

Így talán nem túlzó az a következtetés, hogy egy közép-kelet-európai beruházáson gondolkodó nagyvállalat – persze nagyon sok egyéb szempont vizsgálata mellett – úgy fogja találni, hogy inkább a 9%-os nyereségadót fizetné. Persze az egy másik jó kérdés, hogy Romániának részt kellene-e vennie ebben a versenyben, amikor Magyarország és Lengyelország lépését az Európai Bizottságnál, és a nyugat-európai tagállamoknál sem igazán nézik jó szemmel.