Olyan rosszak az adóbegyűjtési számok, hogy abba belebukott az ANAF teljes vezetősége

Ahogy arról már beszámoltunk, az adó- és pénzügyi hatóságnál (ANAF) gyakorlatilag a teljes vezetőség állásába került, hogy az intézmény a begyűjtött adóbevételek tekintetében rendkívül rosszul teljesített az év első hónapjaiban. Miközben az állami költségvetés szerint Románia adóbevételeinek 2018 egészét tekintve 14%-kal kellene növekedni, addig az első két hónapban az adóbevételek mértéke mindössze 3,8%-kal emelkedett a Ziarul Financiar szerint. Az eredmény pedig a pénzügyi tárca szerint veszélyezteti az egész éves tervek teljesülését.

Viorica Dăncilă miniszterelnök az elmúlt hét végén mindössze egy nappal a korábbi pénzügyminiszter, Ionuț Mișa ANAF elnökké való kinevezését követően úgy döntött, hogy leváltja az ANAF addigi legfontosabb vezetőit is. A Hivatalos Közlönyben közzétett döntések értelmében az ANAF három alelnökének, Daniel Mihai Tudor nak, Daniel Florin Anghel nek és Nicolae Pietrăreanu nak is mennie kellett. De felmentették állásából több regionális igazgatóság vezetőjét is.

Az ANAF új alelnöki funkcióit Ion Petruș , Alexandru Drăghici és a Teleorman megyei adóhatóság eddigi elnöke, Andrei Nistor Șerban fogják betölteni.

Ráijeszthettek az első két hónap statisztikái a pénzügyminisztériumra

A kormány és a pénzügyminisztérium részéről a kisebb ijedtséget, és az ANAF vezetőségének drasztikus leváltását tulajdonképpen az idézhette elő, hogy míg az első két hónapban az általános konszolidált állami költségvetés bevételei 21%-kal növekedtek, addig az állami bevételek szempontjából legfontosabb forrásnak számító adóbevételek tekintetében mindössze 3,8%-os volt a növekedés.

És miközben az állami bevételek eléggé a várakozásokon alul alakulnak egyelőre – azért persze azt is meg kell jegyezni, hogy az év első hónapjai rendszerint nem szoktak túlságosan erősek lenni adóbegyűjtés szempontjából –, addig az államháztartás kiadásai közel 40%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

Ebben a kontextusban pedig, a várakozáson aluli adóbevételek és a kiadások rendkívüli növekedése miatt a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak az év elejéhez képest szokatlanul magas államháztartási hiányt kell kezelnie. A Ziarul Financiar szerint az év elején Románia 5,9 milliárd lejes költségvetési hiányt halmozott fel, ami a GDP 0,6%-ának felel meg. A helyzetet kissé leegyszerűsítve mondhatnánk, hogy egy negyedévre szóló költségvetési hiányt hozott össze az ország, mindössze két hónap alatt

A lap elemzése szerint a helyzet csak abban az esetben lesz kezelhető, ha az ország 2018-ban 35 milliárd lejjel több államháztartási bevételt tud gyűjteni, mint 2017-ben. A baj viszont az, hogy az év első két hónapjában a legfontosabb bevételi forrásoknak számító adóbevételek mindössze 800 millióval tudtak növekedni, miközben a várakozások szerint 3 milliárd euróval kellett volna emelkedniük.

A Profit.ro elemzése is arra hívja fel a figyelmet, hogy a költségvetés bevételi oldalán a gyenge évkezdetet követően nagy kihívásokkal néznek szembe a hatóságok. Miközben a költségvetési kiadások az első két hónapban 40%-kal emelkedtek – amiben a legnagyobb részben egyébként a tavaly júliusi nyugdíjemelések most megjelenő hatását lehet felfedezni –, addig a költségvetési bevételek mindössze 21,3%-kal bővültek.

A Profit.ro arra mutat rá, hogy a bevételek terén társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek 28,3%-kal, a nem adó jellegű bevételek 23,7%-kal emelkedtek. Az ingatlanadók területén 18,7%-os volt a bevételek emelkedése. A legjelentősebb bevételi forrás, az általános forgalmi adó (áfa) tekintetében viszont mindössze 7,8%-os volt a növekedés, ami azért is számít gyengének, mert az elmúlt időszakban a fogyasztás erőteljesen növekedik Romániában, a kiskereskedelmi forgalom tekintetében pedig rendre kétszámjegyű növekedésekről számolnak be a statisztikusok.

Az első két hónap állami kiadásokról szóló statisztikáiban ráadásul még nem jelennek meg az egészségügyben és a tanügyben dolgozók fizetésének emelkedése, ami még jelentősebben növelni fogja az állami kiadások bővülését. Ráadásul júliusban újabb emelkedés lesz a nyugdíjpont értékében is, amely a jelenlegi 1 000 lejről 10%-kal emelkedik 1 100 lejre. Így pedig érthető az is, hogy a kormány és a pénzügyminisztérium sürgősen megreformálná az adóhatóság működését a jobb adóbegyűjtés érdekében.

Rászállnak a nagyvállalatokra?

Így pedig az lesz a következő pár hónap legfontosabb kérdése, hogy az új ANAF-vezetőség hogyan fogja majd kezelni a rájuk nehezedő nyomást. Ionuț Mișa, az adóhatóság új elnöke múlt heti nyilatkozatából azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézmény elsősorban a nagy adófizetőkre fog majd koncentrálni. Mișa szerint ugyanis az nem normális, hogy míg Romániában a nagy adófizetők adják a vállalatok összesített üzleti forgalmának 70%-át, addig mindössze a vállalatoktól származó adóbevételek 43%-át fizetik be.

„Dolgozni fogunk a nagy adófizetők hozzájárulásának növekedésén. Jelenleg Romániában az adók és járulékok 43%-át fizetik a nagy adófizetők, míg Németországban, Franciaországban vagy Nagy-Britanniában ez a szám 65 és 75% között mozog” – mondta Ionuț Mișa, az ANAF új elnöke.

A ZF szerint Romániában 4 500 nagyvállalatot tartanak számon nagy adófizetőként. Az üzleti forgalommal kapcsolatos adatok szerint ez a 4 500 vállalat adja a teljes Romániában realizált üzleti forgalom 70%-át, míg a kis- és közepes vállalatok (KKV-k) az összes árbevétel körülbelül 30%-át teszik ki. Utóbbiak mégis az összes adó és járulék 57%-át fizetik be az adóhatóságnak.