Miben más Románia idei költségvetése, mint az 1929-es?

A NATO nélkül mérhetetlenül többet kellene költenie a román államnak, de egy elöregedő társadalom még egy saját hadsereg fenntartásánál is költségesebb – erről ír Barbu Mateescu szociológus saját blogjában . A szociológus azt próbálta összehasonlítani az elérhető adatok alapján, hogy miben más Románia költségvetése 2018-ban az 1929-es állami költségvetéshez viszonyítva. Úgy találta, hogy akárcsak 1929-ben, úgy 2018-ban is a román állam minden 8 lej bevételre nagyságrendileg 9 lejt költött, a költségvetés hiánya így akkoriban is közel azonos volt, mint napjainkban.Az viszont jelentősen változott, hogy melyek a legfontosabb költségvetési tételek, vagyis, hogy az állami költségvetésből mire megy el a legtöbb pénz.

• Míg 1929-ben a költségvetés 21%-a ment el a hadsereg fenntartására, Románia kiadásainak 17%-át a külső adósság rendezésére fordította, míg az oktatás volt a harmadik legjelentősebb költségvetési tétel, a maga 13%-ával.
• Addig 2018-ban a nyugdíjak az állam költségvetésének 22%-át viszik, az egészségügyre 12,6%-nyi, a szociális jellegű kiadásokra 12%-nyi állami forrás jut.

Védelem 21,3% akkor, 4,2% most

Ha a legnagyobb tételeket hasonlítjuk, akkor az egyik legnagyobb tanulság, hogy elképesztően sok pénzbe kerül a NATO-n kívül maradni. Még ha ebbe kétségtelenül az első világháború, valamint az azt követő geopolitikai helyzet is nagy szerepet játszott, 1929-ben egészen magas összeget, a költségvetés 21,3%-át költötte az ország védelemre. Ez az arány ma nagyságrendileg 4,2%. A védelmi költségvetésről szóló adatok másik kiemelhető tanulsága Mateescu szerint, hogy egy sorozás alapú hadsereg fenntartása nagyságrendekkel kerülhet többé, mint a fizetéses katonai szolgálat.

Ráadásul Mateescu szerint azt is érdemes kiemelni, hogy mivel a második világháború idejére az országnak rendkívül gyenge volt a védelmi színvonala, így feltételezhetően jó sok pénzt tudtak elszivattyúzni is a hadseregtől.

Oktatás 13% akkor, 8% most

Arányaiban oktatásra is jóval kevesebbet költünk majd idén, mint 1929-ben. Ennek viszont a demográfiai változások az egyik fő oka, 1929-ben ugyanis a romániai társadalom átlagéletkora jóval alacsonyabb volt, mint napjainkban, így jóval több gyerek is járt iskolába. Mateescu szerint nagyjából háromszor annyi 6 éves volt akkor, mint napjainkban. Ez a statisztika viszont akkor igazán lesújtó, ha abba gondolunk bele, hogy az oktatásra ma fordított költségvetés az intézmények épületének korszerűsítésére, esetleg építésére is vonatkozik, míg az 1929-es adatok már nem.

Rendfenntartó erők (rendőrség, csendőrség) 5,15% akkor, 4,5% most

Arányaiban közel ugyanakkora összeg megy el a rendfenntartó intézmények működtetésére, mint a két világháború között. Érdekes viszont, hogy akkor a belügyminisztérium legnagyobb költségtétele, ahogy az az alábbi korabeli infografikából is kiderül, a csendőrség volt.

Mezőgazdaság 4,1% akkor, 7,8% most

Románia arányaiban több pénzt költ a mezőgazdaságra, mint a két világháború közötti időszakban. Mateescu nem kommentálja ezeket a számokat, de hogy ez mennyiben pozitív azt is figyelembe véve, hogy akkoriban a mezőgazdaság súlya az összgazdaságon belül sokkal jelentősebb volt, talán megérne egy külön elemzést. (Amelynek valószínűleg az lenne a végkövetkeztetése, hogy a mezőgazdaságra úgy költünk jelenleg a költségvetésből sokat, hogy igazából az kevés, és a probléma inkább az, hogy a mezőgazdaság szerepe még mindig túlságosan is jelentős az összgazdaságon belül.)

Egyházakra és kultúrára 3,6% akkor, 1,1% most

A papok fizetésére elköltött összeg arányaiban megfelel a mai szintnek, de Mateescu megjegyzi, hogy kultúrára akkor sem igazán költöttek sokat. A költségvetési tétel (a 3,6%) mindössze 10%-a ment oda.

Igazságszolgáltatás 3,1% akkor, 1,65% most

A költségvetési keretből jóval kevesebb megy az igazságszolgáltatás fenntartására.

Egészségügy 3,1% akkor, 12,6% most

Mateescu szerint a demográfia alakulásának, a társadalom elöregedésének is megvan a maga szerepe abban, hogy egészségügyre jelentősen többet kell költeni most, mint 1929-ben. S bár mindenkinek megvan a véleménye arról, hogy milyen is a romániai egészségügy, a költségvetés 12,6%-a megy erre a célra, ami azért nem kevés.

Nyugdíjak 8% akkor, 22% most

Az viszont, hogy a nyugdíjak aránya milyen jelentős mértékben növekedett, egyértelműen a demográfiai változások számlájára írható.

Infrastruktúra és építkezések 2,95% akkor, 4% most

1929-ben az erre a költségtételre elköltött összegek jelentős része ment a tengeri és a folyami hajós közlekedés támogatására, míg utakra és hidakra az infrastruktúrára szánt költségvetés (a 2,95%) mindössze 8%-a ment.

Szociális védőháló 0% akkor, 12,2% most

Tulajdonképpen 1929-ben semennyit nem költött Románia gyerekeknek szánt juttatásokra, gyermeknevelési hozzájárulásokra, munkanélküli segélyre, hátrányos helyzetű személyek megsegítésére és olyasmikről szó sem lehetett, mint például a fűtéstámogatás. Arról, hogy a román állam 2017-ben mennyit költött szociális támogatásokra, arról a Ziarul Financiar csinált jól átlátható ábrát.

Milyen volt 1929-ben Románia gazdasága?

Az 1929-es nagy gazdasági világválság jelentős késéssel, valamikor az év vége fele, az 1930-as év elején kezdett begyűrűzni Romániába. Szóval a fentebb szemlézett állami költségvetés még nem egy válságban járó ország éves büdzséje, viszont egy jelentős adóssághegyet görgető állam rajzolódik ki belőle. A gazdasági kilátások azonban nem voltak rosszak, Románia bár az első világháború alatt jelentősen gyengült gazdaságilag, a nagy válságot megelőző években viszont nagyon jó ütemben fejlődött.

Barbu Mateescu bejegyzését itt , a 2018-as költségvetést itt , az 1929-es költségvetésről még több érdekességet itt találtok.