„Ebben a környezetben fejlődni nem, csak túlélni lehet”

Tízből kilenc romániai üzletember ellene van annak, hogy a gazdaság növekedési modellje elsősorban a fogyasztásra építkezzen. A hazai üzletemberek 45%-a számít a következő 12 hónapban arra, hogy romlani fog a hazai gazdaság teljesítménye – derül ki az EY Románia és a DoingBusiness.ro által jegyzett felmérésből.

A felmérés egyértelműen rámutat, hogy idén az előző évekhez viszonyítva jelentősen romlott a hazai vállalkozói szféra optimizmusa. A felmérésben megkérdezett vállalkozók elsősorban azon félelmüknek adtak hangot, hogy számos kockázatot hordoz magában a tény, hogy elsősorban a fogyasztás hajtja a román gazdaságot, de az inflációs nyomástól való félelem, valamint az adóügyi és szabályozási bizonytalanság is erős aggodalomra ad okot számukra.

A barométer egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett vállalatvezetők a közpolitkákban látják a legnagyobb akadályát a hazai üzleti szféra és saját vállalataik fejlődésének. A megkérdezettek 80%-a jelentette ki, hogy a legnagyobb fejtörést az adóügyi bizonytalanság, és a jogszabályi környezet állandó változása okozza. A vállalatvezetők 69%-a mondta azt, hogy a politikai instabilitás és a közpolitikák tekintetében a vízió teljes hiánya a legnagyobb probléma, és talán nem meglepő módon a válaszadók 46%-a a bürokráciát jelölte meg megkerülhetetlen akadályként.

A megkérdezett üzletemberek döntő többsége, 85%-a mondta azt, hogy a kormány elmúlt évben hozott, őket érintő intézkedései jelentősen befolyásolták a fejlesztési terveiket, a beruházásokat, és nem közvetlen módon az alkalmazottak számának növekedését. Mindössze a megkérdezettek 13%-a mondta azt, hogy nem volt rájuk semmilyen hatással a kormányzat által okozott bizonytalanság, és mindössze 2%-uk ismerte be azt, hogy nem tudják felmérni a vállalatukra kifejtett hatást.

A hazai üzletemberek véleményét feldolgozó tanulmány emellett arra is kitér, hogy a globális üzleti hangulat változásához viszonyítva a romániai üzleti hangulat hangsúlyosabban mozdult el a negatív irányba.A szerzők szerint az optimizmus csökkenése elsősorban a piaci instabilitással és az állami beruházások elmaradásával magyarázható.

Szinte mindenik megkérdezett vállalatvezető arra mutatott rá, hogy egy fenntarthatóságra építő országstratégiára volna szüksége Romániának. Olyan közpolitikák kidolgozására hívták fel a figyelmet, amely figyelembe veszi a gazdaság strukturális jellemzőit annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megfelelő gazdasági fundamentumok nélküli iparágak esetleges túltámogatása. Azt is kritikus fontosságúnak nevezték, hogy a közszállítás szintjén az autópályák fejlesztését „végre valós prioritássá kellene tenni”. A tanulmány arra is rámutat, hogy a vállalatvezetők Románia demográfiai helyzetének romlása miatt is aggódnak, valós veszélynek tartják, hogy

a társadalom elöregedése a valódi felzárkózás egyik legfontosabb akadálya lehet.

A tanulmányból emellett az is kiderül, hogy mi foglalkoztatja leginkább a nagy, 10 millió eurónál magasabb árbevételt elérő vállalatokat. A megkérdezett vezérigazgatók szerint a gazdaság jelenlegi bővülése mellett az organikus növekedés, illetve a meglévő tevékenységekbe való beruházás, illetve azok fejlesztése képezik a legfontosabb stratégiai prioritást, de emellett a forgótőkemenedzsment javítását, illetve a digitális átalakulást is a legfontosabb területeknek nevezték.

A tanulmány készítői arra is rákérdeztek a vállalatok vezetőitől, hogy miként követik a technológiai újításokat, valamint az innovatív megoldásokkal előálló startupok tevékenységét a piacon. Bár ez a szempont a hazai vállalatok újító szemlélete, valamint az innováció szempontjából is rendkívül fontos, a megkérdezett vállalatvezetők majdnem kétharmada válaszolta azt, hogy mindössze a sajtóból informálódik ezekről a témákról, és még harmaduk sem jelentette ki azt, hogy saját dedikált csapattal rendelkeznek erre a célra.

Az EY 458 vállalkozót, illetve vállalatvezetőt kérdezett meg a román gazdaság számos szektorából. A megkérdezett vállalatvezetők 8%-a irányít 100 millió eurós árbevételnél nagyobb céget. A válaszadók 9%-a 50 és 100 millió euró közötti vállalatot igazgat, 34%-kuk 10 és 50 milliós üzleti forgalommal rendelkező céget, 44%-kuk 1 és 10 millió közötti, 5%-kuk 1 millió eurós forgalom alatti vállalatot vezet.

A teljes tanulmány itt olvasható .