Van olyan iskola, amely már márciusban pénz nélkül marad

A kormány és az oktatási minisztérium döntései miatt lehetetlen helyzetbe kerülnek a tanintézmények. Hargita megyében például azzal számolnak, hogy akár 1 600 tanügyben dolgozó személyt, főleg a kisegítő személyzet tagjait kell elbocsátaniuk az óvodáknak és iskoláknak. Főleg ott nagy a baj, ahol a tanulók létszáma nem túl magas, és mindezért elsősorban az úgynevezett fejkvótás finanszírozási rendszer a felelős. De számos egyéb bukaresti döntés is egészen abszurd helyzeteket eredményezett, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége ezért általános sztrájkra készül. „A fejkvótával baj van. Nem lehet csupán fejkvóta alapján meghatározni a tanintézmények költségvetését, hiszen a tantestületek össszetétele nem egyforma. Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora létszámú osztályok vannak, mekkora területen foglal helyet egy intézmény, és az sem, hogy milyen arányban oszlanak meg a magyar és a román anyanyelvű diákok az adott oktatási intézményben” – mondta megkeresésünkre Kocs Ilona , a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének udvarhelyszéki elnöke, aki szerint a fejkvóta mellett valamilyen korrekciós eszközre is szükség lenne, ellenkező esetben elehetetlenítik az oktatási intézmények működését.Kocs szerint az sem egy elhanyagolható szempont, hogy rendkívül sok tanügyi alkalmazottnak gondot jelent, hogy az eddig a hónap ötödik vagy hatodik napján kapott fizetéséből a hónap elején banki törlesztőrészleteket kell fizetniük, január óta viszont a fizetéseket hónap közepén kézbesítik. „Ezeket a döntéseket elő kellett volna készíteni, a tanügyi alkalmazottak fizetési felszólításokat kapnak bankoktól” – mondta az érdekvédelmi képviselő.Ahogy az is rendkívül bosszantó, hogy a bérkiszámításhoz nemrégiben használatba bocsátott számítógépes program súlyos hiányosságokkal működik. „Ebbe a programba kell bevezetni, hogy az adott tanügyi alkalmazottnak mekkora régisége van, milyen végzettséggel rendelkezik. Vannak olyan esetek viszont, hogy az alkalmazottnak van plusz órája, vagy másfél normája, és nem engedi ezeket bevezetni. Komoly hiányosságai vannak a rendszernek, amiket javítani kellene” – mondta Kocs, aki szerint kellett volna hagyni kikristályosodni ezeket a módosításokat, és csak azt követően dönteni a bevezetésükről.

És úgy tűnik, hogy azoknak a lépéseknek is az új rendszer bevezetése mutatott rá igazán a hátulütőire, amelyek szerint a társadalombiztosítási járulékok átkerültek az alkalmazott terhére, a részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazott járulékkötelezettségét pedig a minimálbérnek megfelelően számítják ki.„Olyan lehetetlen helyzet állt elő, amivel tele is van a sajtó, hogy a negyed normás takarítónőnek -40 lejes fizetés jön ki. Gyakorlatilag még neki kellene bevinnie 40 lejt, hogy ne legyen tartozása. A munkaügyi miniszter azt mondta, hogy ezt módosítani fogják. Viszont már annyi ígéretet kaptunk és annyiszor nem tartották be ezeket, hogy nem kell csodálkozni, ha kétkedve fogadjuk ezeket” – mondta Kocs Ilona, aki felhívta a figyelmet, hogy a tanügyi alkalmazottaknak ígért 25%-os fizetésemelésből is csak 4% lett, illetve ha figyelembe vesszük, hogy a különböző pótlékokat is eltörölték, akkor még annyi sem.Kocs kiemelte, hogy a tanügyi alkalmazottak részéről szintén nagy felháborodást váltott ki, hogy különböző pótlékokat egyik napról a másikra szüntettek meg. „Az oktatási intézményeknél számítógépen dolgozó alkalmazottak, mint például az informatikus, vagy akár az informatikatanár is pótlékot kapott, a takarítónők pedig azért kaptak plusz juttatást, mert porban dolgoztak, ami az egészségükre káros lehet, az éjjeliőr pedig azért, mert éjszaka volt szolgálatban. Ezeket nagyjából mind elvették” – magyarázta.Arra is kitért, hogy Hargita megyében van olyan oktatási intézmény, amelynek a tanulók létszáma alapján meghatározott költségvetése az éves kiadásoknak csak a 40%-ára elég. „Ez az jelenti, hogy márciustól gyakorlatilag már nincsen pénzük semmire” – mondta. Hozzátette, nagyon szigorú utasításokat kaptak az oktatási intézmények arra vonatkozóan, hogy alkalmazkodniuk kell a költségvetéshez.Ebben a helyzetben viszont leépítésekre lesz szükség. Kocs Ilona szerint viszont ezzel az intézmények nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. „Egyes számítások szerint Hargita megyében 1 600 embert kellene leépíteni. Az egyenlő az oktatás csődjével” – mondta.

Általános sztrájk lehet, de először kisebb megmozdulásokra kell számítani

„Folyamatosan felhívjuk a figyelmet a problémákra, és hiába mondjuk, ha valamivel nem értünk egyet, mégis nagyon gyakran a sajtóban olyan nyilatkozatok jelennek meg a kormány vagy szakminisztérium képviselőitől, hogy ők egyeztettek a szakszervezetekkel. Ebből így mindenki azt a téves következtetést vonja le, hogy a szakszervezetek beleegyeztek a módosításokba” – hívta fel a figyelmet Kocs Ilona. Az udvarhelyszéki szakszervezeti tömb elnöke szerint a botrány közvetlen az ünnepek előtt kezdett igazán kibontakozni, azóta viszont a vakációk miatt kissé nehézkes tartani a kapcsolatot a tanügyi alkalmazottakkal, és kikérni a konkrét véleményüket arról, hogy hogyan vélekednek a kialakult helyzetről. Az országos szövetségnek viszont az elképzelése az lenne, hogy először egy tüntetést szerveznének a fővárosban, amit egy két órás vagy egynapos figyelmeztető sztrájk követne, és csak utána jelentenének be általános, meghatározatlan időre szóló sztrájkot.Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben valóban munkabeszüntetésre kerül majd sor, hogyan fogják a diákok behozni a lemaradást, Kocs Ilona elmondta, erre az eshetőségre az is elképzelhető forgatókönyv, hogy majd a szombati napokon tartják meg az elmaradt órákat.