Mekkora gazdasági haszna van Kolozsvárnak a BBTE-ből?

Nagyon sokat hangoztatott tény az, hogy Kolozsvár egyik legerősebb gazdasági előnye más romániai nagyvárosokhoz viszonyítva az egyetemekben és az egyetemistákban rejlik. De eddig nem sok olyan tanulmány készült, amely megpróbálta volna számszerűsíteni, hogy az egyetemisták mekkora gazdasági hasznot is jelentenek a városnak. Egy friss, tegnap bemutatott tanulmány viszont most arra világít rá, hogy az egyetemeknek talán sokkal nagyobb pozitív gazdasági hatása van, mint az eddig gondoltuk.

Az Andrei Chircă , a BBTE Politika-, Közigazgatási- és Kommunikációtudományi Karának doktorandusza által készített tanulmány szerint Kolozsvárnak összesen 190 millió eurós közvetlen bevételt hoz évente csak a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, de főként az ott tanuló diákok. A tanulmányból ugyanis az is kiderül, hogy ennek a 190 millió eurós összegnek a 71%-át tulajdonképpen az egyetemisták elköltik a városban. De hogy még mekkora közvetlen pénzbeni haszna származik a városnak az egyetemistákból, annak kiszámításához az egyetemisták közvetlen költekezése mellett Chircă hozzászámolta azt is, hogy:

• mennyit költött a BBTE különböző javak és szolgáltatások megvásárlására;
• mennyit költöttek az egyetem alkalmazottai a városban;
• mennyit költöttek azok a személyek, akik a diákokat látogatták;
• valamint, hogy mekkora kiadásai voltak azoknak a diákoknak, akik csak felvételizni jöttek Kolozsvárra?

A 2015-ös adatokkal számoló tanulmány szerint viszont a BBTE közvetlen költekezései a teljes kiadásainak csupán 24%-át adták, körülbelül 81 millió lejt. A felsőoktatási intézmény 2015-ben 343,3 millió lejt költött, ennek az összegnek a 12%-a a különböző ösztöndíjakra, 28% járulékokra, míg 36%-a tulajdonképpen az egyetem alkalmazottainak költekezéseiként van feltüntetve a tanulmányban. Utóbbi összeg a tanulmány szerzője szerint 124 millió lejre tehető.

De ami talán sokkal izgalmasabb, hogy egy szociológiai kutatásnak köszönhetően azt is megbecsülte Andrei Chircă, hogy mekkora összeget költhettek 2015-ben a BBTE nappali tagozatos hallgatói. Itt, bár releváns lenne a látogatás nélküli tagozatos hallgatók költekezése, valószínűleg ők azért maradtak ki a kutatásból, mert rendkívül nehezen mérhető az, hogy ők egyáltalán mennyit vannak Kolozsváron, és mekkora összeget hagynak itt a városban.

Visszatérve a BBTE 29 754 Kolozsváron tanuló nappali tagozatos hallgatójára, ők a többszörös lineáris regressziós eredményeken alapuló súlyozott átlagok szerint 629,2 millió lejt (141,5 millió eurót) költöttek 2015-ben. A tanulmány szerint egy nappali alapképzésen tanuló diák:

• aki az egyetem bentlakásainak valamelyikében lakik, államilag támogatott helyen tanul, átlagosan 12 793 lejt költ évente;
• míg egy tandíjköteles helyen tanuló, albérletben élő diák 26 897 lejt költ átlagosan évente.

A tanulmányban emellett számszerűsítve van az is, hogy a Kolozsváron tanuló egyetemistákat látogató vendégek, barátok, rokonok 2015-ben körülbelül 33,6 millió lejt, vagyis 7,5 millió euró hagytak Kolozsváron, azaz szinte nem túlzás azt állítani, hogy a turizmus egyik nagyon érdekes ága van kibontakozóban. És az is számottevő adat, hogy azok a fiatalok, akik 2015-ben felvételizni jöttek a városba, a tanulmány becslései szerint 6,6 millió lejt, vagyis majdnem 1,5 millió eurót hagytak itt alig pár nap alatt.

Szóval, ha összeadjuk, hogy Kolozsváron 2015-ben:

• a diákok 601,9 millió lejt;
• a BBTE alkalmazottai 124 millió lejt;
• a BBTE közvetlenül 81 millió lejt;
• az egyetemisták vendégei 33,6 millió lejt;
• a felvételizők 6,6 millió lejt költöttek;

akkor arra az eredményre jutunk, hogy abban az évben a BBTE-nek 847,3 millió lejes (190,6 millió eurós) közvetlen gazdasági hatása volt a városra. És akkor lehet arról is következtetéseket levonni, hogy milyen egyéb pozitív gazdasági hatásokkal jár a felsőoktatás akkor, amikor számos multinacionális vállalat az egyetemisták, és a mély munkaerőpiaci merítési lehetőségek miatt dönt úgy, hogy a városban nyit munkapontot, és végez beruházásokat.

BBTE Infogram

A tanulmányból egy másik nagyon fontos következtetést is le lehet vonni, amire a szerző is felhívja a figyelmet. 2015-ben ugyanis a BBTE 343,3 millió lejt költött a városban, a diákok viszont 1,83-szor többet, 629,2 millió lejt. Míg az egyetem az oktatási minisztériumtól ugyanabban az évben 195,6 millió lejnyi finanszírozást kapott, addig az egyetemisták 3,22-szer többet költöttek a városban. A BBTE által befizetett hozzájárulások pedig 95,5 millió lejt tettek ki, ami a minisztériumtól kapott finanszírozás 48,8%-át tette ki. Ezek a statisztikák mind azt támasztják alá, hogy bár egy egyetem jelenlétének gazdasági haszna felbecsülhetetlen lehet egy városnak, a felsőoktatási intézmények erősen alulfinanszírozottak az állami költségvetés által.