Nálunk gyerekcipőben jár a sharing economy, a nyugatiak jól keresnek vele

Románia az utolsó helyen szerepel az Európai Unióban a közösségi gazdaság működésének hatékonyságát illetően. A javak megosztásán alapuló gazdasági ágazat legnépszerűbb platformjai, mint a Bla Bla Car vagy az Airbnb, felhasználók tekintetében nálunk bőven alulmaradnak a nyugati országokhoz képest. Az Eurostat kimutatása szerint a sharing economy-n alapuló új platformok Romániában nagyon gyakran még csírájukban elhalnak, annak ellenére, hogy az egyik fő gazdasági ágazatot a jövőben sokan ebben látják.

A statisztika szerint Romániában a lakosság csupán 6 százaléka bérelt szállást magánszemélytől és csak 5% használt valamilyen erre vonatkozó weboldalt vagy alkalmazást. Az EU többi országában ez az arány 17% illetve 14%. A sort Csehország és Ciprus zárja, őket követi Románia.

Még rosszabbul állunk, ami a személyszállítást illeti. 2017-ben Románia utolsó előtti volt az EU-s országok közül, ami a magánszemélyektől a különböző közösségi gazdaságban működő platformokon keresztül a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét illeti. Ahogy azt az alábbi ábra is mutatja, ebben a mutatóban a legjobban az Egyesült Királyság és Észtország szerepel.

Romániában a közösségi gazdaság nehézkés fejlődése azzzal is magyarázható, hogy törvényhozás szintjén is akadályozzák ezek működését. Az elmúlt években is több esetben voltak próbálkozások arra vonatkozóan, hogy szabályozzák a sharing economy platformjait, elsősorban az autómegosztásra vonatkozóan. Ennek alapján törvénybeütközőnek minősítettek minden olyan személyszállítással kapcsolatos tevékenységet, amely a taxis szolgáltatáshoz hasonló. A stoppos törvényként elhíresült módosításnak végül nem lettek gyakorlati következményei az autómegosztás tekintetében, ugyanis ezek betartása és ellenörzése nehezen kivitelezhető az olyan platformok esetében, mint például a BlaBlaCar.

Bukarestben néhány napja Gabriela Firea főpolgármester bejelentette, hogy a taxis cégek csak akkor működhetnek legálisan, ha rendelkeznek diszpécserszolgálattal, ami teljesen ellehetetleníti minden olyan online felület működését is, amely eddig törvényes keretek között elérhető volt, mint például a bukaresti Star taxi, az Uber és a Taxify.

Romániában az utitárskereső platformok közül a legnépszerűbb továbbra is az Uber. A startup.ro szerint a Bukarestben élő millenáris generáció tagjai 42% százaléka használta már az Ubert, elsősorban az ismerősök és barátok tanácsára. Elsődleges indokként azt nevezték meg a felhasználók legelőnyösebb funkcióként az internetes platformban, hogy a kiválasztott útszakaszon megtekinthető, hogy mennyire zsúfolt a forgalom és mennyi a fuvardíj.

A turizmus ágazatban továbbra is az Airbnb a leghasználtabb platform, amelyen keresztül a felhasználók ingatlanjaikat adhatják bérbe egy bizonyos összegért.

Az ING által készített felmérésből az európai összlakosságot tekintve az derül ki, hogy a 35 év alatti fiatalok bíznak leginkább a közösségi gazdaságban. A felmérés szerint Törökországban, Németországban és Lengyelországban a legnagyobb a hajlandóság a javak pénzkeresési lehetőségként való megosztására. Romániában a legnagyobb azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik nem tudtak érdemi választ adni arra a kérdésre, hogy élnek-e a közösségi gazdaság által nyújtott lehetőségekkel.

A felmérés szerint a legnagyobb arányban pénzkeresési lehetőségként az ingatlanok megosztása szerepel, ezt követi a sporteszközök, gyerekholmik, a kerékpár és az autómegosztás. A nyugati országokban a megosztott tárgyakért cserébe 1 és 500 euró közti bevételre tettek szert a legtöbben, azok aránya akik 500 és 1000 euró közti összegre tettek szert, valamivel alacsonyabb. Nagy arányban voltak azonban olyan, a közösségi gazdaságban érdekelt személyek is, akik 5000 és 50000 ezer eurót kerestek egy év leforgása alatt.