Ezek voltak 2017 legjei a Pénzcsinálók szerint

Az év pénzügyi zsenijei: a PSD-ALDE kormány

Csökkennek az adók, mégis emelkednek a fizetések, a nyugdíjak, az ösztöndíjak, a gyermeknevelési támogatás, sőt még azt is megengedhetjük magunknak, hogy ingyen utazzanak az egyetemisták a vonatokon. Körülbelül ilyen hangulatban telt az év eleje, amikor feltűrt ingújjal munkához látott az új kormány. Hamar rá kellett jönni, hogy az intézkedések mögött nem érdemes keresni azokat a pénzügyi forrásokat, amiből azok megvalósulnak, és a nemzetközi hitelezők is lehetnének kicsit figyelmesebbek, mielőtt félresikerült adatokat közölnek a román gazdaságról.

Az év legirigyeltebbjei: a Capital listáján szereplő erdélyi magyarok

Minden évben összefoglaljuk a Capital gazdasági lap Románia 300 leggazdagabb emberét felsorakoztató listájának magyarjait(és a lista éllovasati is), és ti minden évben nagyon sokan elolvassátok. Az idei listán egyébként nincs különösebb meglepetés, a leggazdagabb romániai magyar 2017-ben is, és valószínűleg még jó pár évig, Teszári Zoltán nagyváradi üzletember.

Az év teljesítménye: Európa szegény emberéből növekedési éllovas

Persze a növekedési számokat illetően az elmúlt években sem álltunk rosszul. Viszont 2017 kétségtelenül a gazdaság teljesítményéről szóló megdöbbentően jó(?) adatokról is szólt, ami még a nemzetközi gazdasági sajtó figyelmét is egyre gyakrabban keltette fel. De hiába ír a brit sajtó a román gazdaságban rejlő rendkívüli potenciálról, végül ők is arra a következtetésre jutnak, amire egyébként a hazai szakemberek is figyelmeztetnek, hogy a gazdaság jelenlegi növekedési üteme fenntarthatatlan lesz a következő években.

Az év kiegyezése: a Heineken és a Csíki Sör

Idén már diplomáciai üggyé fajult a csíkszentsimoni sörgyár és a Heineken közötti nézeteltérés, miután még a magyar kormány is beszállt a vitába. Azt nehéz eldönteni, hogy a történet csúcspontja akkor volt-e, amikor a Lázár János és Semjén Zsolt be akarta tiltani a holland gyártó által használt vörös csillagot, vagy akkor, amikor Lázár János Csíkszentsimonba látogatott. Ilyen körülmények között nem okozott meglepetést, hogy a Heineken végül megegyezett a Csíki Sör gyártójával, amely így aztán kénytelen volt újabb ellenségek után nézni.

Az év emelése: a közalkalmazottak bére

Lehet, hogy nem feltétlen az ígéreteknek megfelelően hajtják végre az emeléseket, és több esetben is a fizetések látványosabb emelkedése inkább 2018-ban indul be, de az idei év nagy nyertesei egyértelműen a közalkalmazottak. A bértábla előírásai szerint egy kezdő rezidens orvos fizetése 5 ezer lej fölé emelkedik jövőre, egy kezdő líceumi tanár pedig 3 500 lejt is hazavihet 2020-ra. S bár a járulékteher is emelkedett, így talán már megéri itthon ezeket a pályákat választani.

Az év legnagyobb őrülete: a Bitcoin

Január 1.: 997 dollár egy Bitcoin. December 22.: 13 327 dollár, úgy, hogy csütörtökön még 18 ezer dollár fölött is járt.

Szóval lehet dícsérni a technológiátis, de a Bitcoin az év befektetése is volt, még ha hatalmas lufinak is tartják sokan.

Az év száma: 15,4

Ennyi kilométer autópályát bocsátottak használatba idén. De ugyanúgy kioszthatnánk az év be nem tartott ígérete díjat is, hiszen 90 kilométer autópályát ígértek még év elején. Egyébként Lugos-Déva autópályán átadott 15,4 kilométeres szakasszal sem volt minden rendben, a szállítási minisztérium és az építtető miatt hosszas huzavona alakult ki az elvégzett munkálat minőségével kapcsolatban.

Az év késése: kirúgják a CFR vezérigazgatót, mert egy órát késett a szállítási miniszter járata

Felix Stroe szállítási miniszter Dévára szeretett volna eljutni a Konstanca és Arad között közlekedő régióközi járattal. A vonat egy órát késett, ami a miniszter szerint megengedhetetlen, hiszen az említett szakaszt jelentős beruházásból újították fel. Stroe hamar megtalálta a felelőst is, Marius Chiper t, a CFR vezérigazgatóját, akit még aznap délután ki is rúgtak.

Az év eltűnt aprósága: Dragnea 10 milliárdja

Miről beszél a PSD elnöke? – tették fel a kérdést sokan még január első napjainak egyik esti tévéműsora közben, amikor a Liviu Dragnea elmondta, hogy 10 milliárd lej hiányzik a költségvetésből, ezért pedig felelősségre fogják vonni Dacian Cioloș korábbi miniszterelnököt és Anca Dragu pénzügyminisztert. Egy nap sajtón keresztül történő üzengetés után aztán Dragnea pontosított, elmondta, hogy 10 milliárd lejjel volt kevesebb Románia 2016-os éves adóbevétele annál, mint amivel a PSD számolt a költségvetése összeállításánál. Azóta már tudjuk viszont azt is, hogy hiába volt jelentősen kevesebb az államháztatás bevétele a vártnál, a kormány azért még elfogadott egy erősen optimista számokkal dolgozó költségvetést.

Az év gordiuszi csomója: az alkalmazottak terhére kerülnek a járulékok

Már a PSD hírhedt kormányprogramjában is szerepelt az intézkedés, hogy januártól teljes egészében az alkalmazottak terhére kerülnek a munkára kivetett járulékok. Egyszerű, mint az egyszeregy, a kormány mégsem értette, hogy mit nem értenek ezen az emberek, hogy a közalkalmazottak miért érzik magukat becsapva amiatt, hogy az intézkedés miatt mégsem növekszik a nettó fizetésük, és hogy a magánszférában dolgozók miért aggodalmaskodnak azon, hogy a vállalatok mégsem fogják megemelni a fizetésüket annyival, hogy fedje a járulékok növekedésének hatását.

Az év csak ezt ne húzzák a nyakunkba adója: a háztartásokra kivetett adó

Tart-e ott a romániai társadalom, hogy egy olyan családokra kivetett globális adó jelentette kihívással megbirkózzon, amely a háztartások minden jövedelmét adókötelessé tenné, számos szociális jellegű kiadást pedig leírhatóvá tenne? A kormánypártok sokáig úgy gondolták, hogy igen, és hónapokig borzolták a kedélyeket azzal, hogy már 2018-tól pénzügyi háztartások létrehozására kényszerítik a lakosságot. Hogy végül az átállás miatti egy éves adóbevétel-kiesés, vagy a józan ész állította le a kormányt, nem lehet tudni.

Az év legmegosztóbb adója: a megosztott áfafizetés

Mivel a vállalatokat amúgy sem nyomorítja a bürokrácia, a pénzügyminisztériumnál gondoltak egy nagyot, és az áfabegyűjtés hatékonyabbá tétele érdekében kidolgoztak egy tervezetet, amely szerint az áfaköteles vállalatok az áfát külön banki vagy kincstári számlán kell kezeljék. A tervezetet a kormány el is fogadta, a bankok már el is kezdték promózni az erre a célra létrehozott szolgáltatásaikat, végül egy szakbizottsági módosításnak hála csak a fizetésképtelen és rossz áfafizető cégeket fogja érinteni az intézkedés, vagyis remélhetőleg.