Így birkóznak meg a bevételkieséssel az erdélyi önkormányzatok

A személyi jövedelamadó 16%-ról 10%-ra csökkentése kellemetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat, amelyeknek jóval kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk 2018-ban. 2017-ben a városok a munkavállalóik által befizetett 16%-os jövedelemadó 41,7%-át kapták vissza a központi költségvetésből, 2018-ban pedig ugyan picit nő a visszaosztás aránya, 43,3%-ra, de jóval kisebb összeget osztanak szét.

Bár az RMDSZ javasolta, hogy a jövedelemadó maradjon 100 százalékban az önkormányzatoknál, a parlament leszavazta ezt. Az úgynevezett kormányzati kompenzációt pedig úgy számolták ki, hogy az elsősorban az eddig is túlköltekező önkormányzatokon segít.

A kormány ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a nagy fejlesztések alapjából juttat majd pénzt az önkormányzatoknak, de ezzel nehéz előre tervezni, így rövid távon az valószínűsíthető, hogy drasztikusan csökkenni fog a helyi beruházások mértéke.

Csíkszereda a lehető legrosszabb végére került

ennek a történetnek. „Jó katolikusként úgynevezett unortodox településfejlesztési politikát folytattunk, azaz folyamatosan próbáltunk a saját kereteink közt fejlődni és fejleszteni, nem voltunk túlköltekezők, a mai napig nincs egyetlen hitelünk sem. Amint látszik, ez a kormányzati kompenzációs intézkedés alapvetően – vagy kizárólag – azokat próbálja mégis helyzetben tartani, akik kevésbé felelősen gazdálkodtak az elmúlt években. Így nálunk a becsült jövedelemkiesés 15-16 millió lej, és a parlamentben elfogadott változat alapján még kompenzációban sem fog részesülni a város. Ez tételesen azt jelenti, hogy mi a költségvetésünk egyhetedének inthetünk búcsút január elsejétől, és nem egy évre, hanem örökre” – magyarázta el lapunknak Ráduly Róbert Kálmán.

Csíkszereda polgármestere elmondta: minden fórumon, ahol lehetett, felszólalt az ügyben, beszélt a magyar ajkú vezetőkkel, ugyanakkor a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül is erőteljes lobbimunkát folytattak, de be kell látniuk, hogy a kormányzati intézkedések nagy veszteseinek sorába kerültek, olyan városokkal, akik hasonlóan sokat veszítenek, mint Konstanca, Brassó, Szeben vagy Kolozsvár.

Abban a pillanatban, amikor felmerült, hogy ilyen jelentős jövedelemkiesés éri a várost, létrehoztak egy válságkezelő munkacsoportot, amelynek az volt a feladata, hogy bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedéseket azonosítson, és próbálja felbecsülni ezek hatását. „Ez a bizottság elvégezte a munkáját. Hogy egy nagy klasszikus témára is kitérjek, amikor nekifogtunk a kulturális intézmények finanszírozásának karcsúsításába, akkor ez a lépés nem volt még ebben a formában bejelentve. Ezt követően olyan szintre került a történet, hogy már nem az a kérdés, hogy hogyan karcsúsíthatunk például a Csíki Játékszín esetében, hanem hogy egyáltalán fenntarthatjuk-e az intézményt. De próbáljuk a lehető legjobbat kihozni az adott körülményekből” – mondta Ráduly.

Az általuk hozott intézkedések közül kiemelte, hogy bár a minimálbér 1450-ről 1900 lejre növekszik, és ez bérnövekedést jelentett volna nettóban, de az önkormányzat már 2-3 héttel ezelőtt döntött arról, hogy a nettó béreket befagyasztja, tehát a bértömeget nem növeli 2018-ban 2017-hez képest. A polgármester nagyjából ugyanezt szeretné elérni az összes önkormányzat alárendeltségébe tartozó cég esetében is, hogy ezáltal se terheljék sem a város költségvetését, sem az intézményekét többletkiadásokkal. „Nagyon komolyan átnézték a kollégák, hogy mit hogyan lehet visszafogni, karcsúsítani, és, bár nem lesz könnyű, úgy néz ki, hogy költségvetést sikerül nagy erőfeszítések árán összefércelni” – mondta Ráduly Róbert. A város költségvetését december 28-án szavazzák meg.

„Nem adjuk fel. A legkönnyebb az lenne, hogy egy jót káromkodunk – ez amúgy is jellemző rám, ugye – és továbbállunk. Ez ellenben nem jellemző rám, hanem szitkozódva, mérgelődve megyünk előre. De tény, hogy a kormányt egy percig sem dicsérjük, mert az, hogy ebbe a helyzetbe kerültünk, egyértelműen és kizárólag a PSD-kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájának a következménye” – vélekedik Csíkszereda polgármestere.

Sepsiszentgyörgy valamivel szerencsésebb helyzetben van,

mint Csíkszereda, ők „csupán” 7 millió lejes mínusszal számolnak. Csíkszeredának nagyon sok pénz volt a tartalékalapjában abban a pillanatban, amihez viszonyítják, Sepsiszentgyörgynek nem volt akkor; ebből a szempontból Csíkszeredát valóban kedvezőtlenebbül érinti ez a döntés, mint Sepsiszentgyörgyöt – magyarázza Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ez a bevételkiesés elsősorban azt jelenti, hogy kevesebb beruházást tudnak megvalósítani, mint tervezték, és nyilván a kiadásaikat is próbálják csökkenteni ott, ahol lehet.

Kérdésünkre, hogy az önkormányzathoz tartozó intézmények esetében lesznek-e megszorítások, Antal Árpád elmondta: „Mi úgy szoktuk a költségvetést összerakni, hogy először az intézmények működését biztosítjuk, majd megnézzük, hogy a saját apparátusunk költségein hol tudunk spórolni, utána pedig a beruházásokat csökkentjük, amilyen szinten lehet. Az a baj, hogy ha 15%-ot elveszel egy intézménytől, akkor valamennyi pénzt ugyan megspórolsz, de azt az intézményt megölöd. És ha egy intézményt megölsz, akkor azt szinte lehetetlen újjáéleszteni. Hiába mondom az alárendelt intézményeknek, hogy 15%-kal csökkentsék a költségeiket, egyszerűen nem tudják megoldani. Életszerűtlen dolgokat hiába kérünk, mert annak nem lesz semmi jó vége.”

Antal Árpád szerint „vannak néha nehezebb évek, amikor kevesebb a beruházás, ezt a lakosságnak is meg kell értenie, és mi is megértjük, mert nincs más választásunk. De az intézmények fennmaradása és a tervezhetőség szempontjából fontos, hogy tudjanak működni”.

A polgármester elmondta: amikor a miniszterelnökkel és a PSD elnökével tárgyaltak, azt az ígéretet kapták, hogy a nagy országos fejlesztési programból, a PNDL-ből adnak az önkormányzatoknak, amiből az elmaradt beruházások egy részét kompenzálni lehet. Ezért szerinte a jövő év közepén vagy ősszel lehet majd felmérni, hogy ténylegesen, nettóban mennyit veszítettek. „Elmondtam, és fenntartom, hogy nem az a jó megoldás, hogy önkormányzatoktól elveszünk pénzeket, és utána osztogatunk, hanem ott kellene hagyni a pénzt az önkormányzatoknál, hogy mindenki úgy gazdálkodjon, ahogy tud. De nyilván politikai érdekekről szól ez a történet. Egyrészt választási ígéretekről, amelyeket akarnak a PSD-sek teljesíteni – bár arról nem volt szó, hogy a mi pénzünkből fogják teljesíteni ezeket a választási ígéreteket. Másrészt nyilván a politikai hatalmukat azzal tudják bebetonozni, ha osztogatnak, és főleg a kisebb, gyengébb önkormányzatok ki vannak a kormánynak szolgáltatva. Láthattuk, hogy bár a Megyei Jogú Városok Szövetségénél volt egy konszenzus arról, hogy ez nem jó, és ezzel a szociáldemokrata polgármesterek is egyetértettek, végül csak átment a költségvetési tervezet úgy, ahogy a kormány elképzelte, nem sikerült a parlamentben ezt megakadályozni” – nyilatkozta Antal Árpád.

Kolozsvár szintén a nagy vesztesek közé került:

a kormány által összeállított jövő évi országos költségvetés tervezete szerint a város 2018-ban 28 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint idén.

Az önkormányzat nem a polgáraival pótoltatná ezt a kiesést. A december 19-i tanácsülésen eldöntöttük, hogy a helyi adókat és illetékeket nem emeljük, sőt, a szolgáltatóink tarifáit sem emeljük – számolt be Oláh Emese. Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere elmondta: csak a központi területeken nő egy elhanyagolható összeggel a parkolási díj, a központi utcákban 30 perc parkolás továbbra is 2 lejbe kerül, egy óra 4 lej helyett 5 lejbe fog kerülni, a 2 órás parkolás ára pedig 8 lejről 10-re emelkedik.

„Pályázati lehetőségeket keresünk, hiszen ez lenne a legfontosabb, hogy pályázatokból fedezzük a befektetéseket, de valószínű, hogy a saját befektetéseinket kell visszavágnunk, csak a szükséges munkálatokat fogjuk elvégezni” – mondja az alpolgármester.

A városvezetés a polgármesteri hivatal költségeit is próbálja redukálni. Ez a beszerzésekre vonatkozik, de elbocsátások nem lesznek, a fizetéseket pedig nem is tudnák csökkenteni, mert megvan a törvényes keret arra, hogy hogyan kell kiszámolni a béreket.

Közel tíz év után 2017 volt az első év, amikor az önkormányzat tudott alkalmazottainak prémiumot nyújtani, de 2018-ban ez nyilván nem lesz lehetséges, mivel nem lesz erre költségvetési tétel, tette még hozzá Oláh Emese.

Kolozsvár nem számol központi keretből származó fejlesztési pénzekkel, amíg konkrét döntés nem születik ezzel kapcsolatosan. Az alpolgármester emlékeztetett: a körgyűrű megépítéséhez szükséges előtanulmányokat is a városnak kellett finanszíroznia, partnerségben az érintett önkormányzatokkal, Gyaluval, Szászfenessel, Apahidával.

Székelyudvarhelynek 9 millió eurós kiesést jelent

az intézkedés, tudtuk meg a polgármesteri hivataltól. A városvezetés elsősorban a befektetéseknél spórolna, és nem tervezi a helyi adók növelését.

Kézdivásárhelyen ennél drámaibb a helyzet:

a Székely Hírmondó beszámolója szerint az egy héttel ezelőtti tanácsülésen a helyi adók 10%-os növeléséről döntöttek. Ez mintegy 70 ezer lej plusz bevételhez juttatja a várost, csakhogy ez messze nem elég a jövedelemadó csökkentése miatt keletkezett óriási lyuk betömésére. A város idén 14 millió lejt kapott a jövedelemadó visszaosztásakor, jövőre ez 6 millió lejjel csökken. Az pedig már szinte vicc kategóriába illik, hogy a város mindössze 7 ezer lejt kapott költségvetése kiegyensúlyozására. Bokor Tibor polgármester szerint a kormány meggondolatlan intézkedései miatt veszélybe kerülhetnek azok az esetleges nyertes pályázatok is, amelyekhez önrésszel kell majd hozzájárulni.