Százezernél is több munkaadót fenyeget börtön egy jogszabály-tervezet miatt? Ugyan már!
2017. december 15. – 15:43
frissítve
Egy tervezet szerint akár hat év börtönnel is sújthatóak azok a munkaadók, akik visszatartják, de nem fizetik be az adó- és járulékterheket. Dr. Kádár Hunort arról kérdeztük, hogy kell-e aggódniuk a jóhiszeműen eljáró cégeknek?
Heves indulatokat váltott ki a romániai üzleti szféra és a román gazdasági sajtó részéről is az a pénzügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott tervezet, amely szerint azon személyek, beleértve a munkaadókat is, akik a különböző adókat és járulékokat visszatartják, és azokat a befizetési határidő lejárta után 30 napon belül szándékosan nem fizetik be az adóhatóságnak, bűncselekményt követnek el, és akár egytől hat évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatóak.
Dr. Kádár Hunor büntetőjogászt arról kérdeztük, hogy mennyiben jogosak azok a kritikák, amelyek szerint a tervezet nem teljesen világos, és gyakorlatilag mindent bűncselekménynek minősít. A szakértő tisztázta azt is, hogyan érinti a jogszabály a jóhiszemű, de nehéz pénzügyi helyzetben levő munkaadókat, illetve mi történik jövőre azzal a 157 ezernél is több vállalattal, akinek elmaradt adó- vagy járuléktartozása van?
A 2015-ig érvényben levő 241/2005-ös törvényt korábban alkotmányellenesnek nyilvánították. Az ezt módosító tervezetet viszont – főként a gazdasági sajtóban – számos kritika éri. Miért volt szükség a módosításokra, és mennyire megalapozottak a kritikák, amelyekkel a tervezetet illetik?
Dr. Kádár Hunor: – Ahogy én észrevettem, ez a kormány bármilyen tervezetet kiad, azokat mindenképpen kritika éri, attól függetlenül, hogy azok a kritikák megalapozottak vagy sem. A törvénycikk, amelyről beszélünk, a 2005. évi 241-es törvény 6. paragrafusa 2005 és 2015 között bűncselekmény volt. Az alkotmányellenességi kifogás szerzői arra hivatkoztak, hogy az illető cikkben foglalt kifejezés, pontosabban az, hogy azok az adók és illetékek, amelyek tekintetében ez a visszatartási kötelezettség létezik, nem felel meg a törvényesség elvének, mivel nem világos. A büntetőjog egyik alapszabálya az, hogy minden jogszabálynak teljesítenie kell a törvényesség elvét, ami azt feltételezi, hogy bárki számára, aki olvassa azt a jogszabályt, teljesen egyértelmű kell legyen, hogy melyek azok a magatartások, amelyeket szankcionál a törvény.
Amit az Alkotmánybíróság a törvényesség elvének megsértése mellett kifogásolt, az abban állt, hogy korábban ezeket a típusú adókat és illetékeket közigazgatási jellegű normák szabályozták. Vagyis nem maga a törvény, vagy egy kormányrendelet, vagy sürgősségi kormányrendelet szabályozta, hanem ezeknél alacsonyabb jogerővel bíró közigazgatási jellegű jogszabályok, amelyek lehettek az adóhivatal vezetőjének a rendeletei, különböző jellegű iránymutatások, vagy mindenféle más közigazgatási adójogi szabályozások. Az elfogadhatatlan, hogy a büntetőjogi norma tartalmának egy része ne a büntetőtörvények meghozatalához alkotmányilag megengedett jogszabály formájában öltsön testet. Ami ugye azt jelentené, hogy egy törvény, egy kormányrendelet, vagy egy sürgősségi kormányrendeletben lennének ezek foglalva.
Tehát ilyen szempontból az Alkotmánybírósági határozat gyakorlatilag két érvre is hivatkozik: az egyik az, hogy nem világos a törvény, a másik az, hogy a büntetőjogi norma egyik eleme közigazgatási jellegű jogszabályokban van definiálva. Ez az új sürgősségi kormányrendelet gyakorlatilag ennek a követelménynek próbál megfelelni, amelynek szerintem nagyrészt sikerült is megfelelni. A jogszabály-tervezet végén található egy melléklet, és ott a jogalkotó egyértelműen előírja, hogy melyek azok az adók és járulékok, amelyek esetén fennállhat a bűncselekmény.
Neves román gazdasági lapokban is megjelenő cikkek és véleményanyagok szerint ez a sürgősségi rendelet túl tágan értelmezi a bűncselekmény elkövetésének kérdését és szintén felmerül, hogy nem elég világos.
– Ilyen szempontból én nem látok semmilyen jellegű problémát. Szerintem ez a tervezet világosan fogalmaz. Az előző, az valóban nem volt egyértelmű, de ennél világosabban ezt nem nagyon lehet definiálni. Itt maga a jogi norma szövegében utal egyértelműen arra, hogy azok az adók és illetékek, amelyekre ez a visszatartási kötelezettség vonatkozik, azok a mellékletben szerepelnek. Ahol ugye szerepel az adók és illetékek elnevezése és szerepel az utalás arra az adójogi vagy egyéb törvényre, amely ezeket szabályozza. Vagyis ez nagyon egyértelműen definiálja azokat az adókötelezettségeket, amelyek esetében fennáll a visszatartás kötelezettsége. Nyilván a jogalkotó olyan adó és járulékokat nyilváníthat ilyen jellegűnek, amilyet akar. Ez teljesen tőle függ.
Én ezeket a kritikákat megalapozatlannak tartom, legalábbis az alkotmánybírósági határozatban szerelő kifogások tükrében, mert szerintem minden észrevételnek eleget tesznek, amely szerepelt az alkotmánybírósági határozatban. Most már nem áll fenn sem az, hogy nem világos, sem az, hogy egy másik nem törvényi erejű jogszabályban lennének szabályozva ezek a fajta adók és illetékek. Egyértelmű, hogy azért csináltak egy mellékletet az illető törvényhez, hogy egy helyen legyen az adók és illetékek típusa, illetve maga a büntetőjogi norma.
Mi a helyzet a jóhiszeműen eljáró, viszont pénzügyi gondokkal küzdő munkaadókkal, akik azért nem tudják befizetni az adó- és járulékokat, mert egyszerűen nincs amiből?
– Az eddig sem számított bűncselekménynek. A probléma akkor volt, amikor visszatartotta az alkalmazottól az összeget – függetlenül attól, hogy az most személyi jövedelemadó, vagy különböző járulék –, ez megjelent a könyvelésben, viszont nem fizette be az adóhivatalnak, hanem elköltötte egyéb célra. Ezért is szerepel most a 6. törvénycikkben egy második bekezdés, amely szerint akkor is bűncselekmény áll fenn, ha munkáltató egyébre költi el ezt a pénzt. Ez arra vonatkozik, hogy voltak olyan esetek, amikor a munkaadó visszatartotta az adott összeget, viszont más adósságokat fizetett ki belőle.
A gyakorlatban ugyanakkor volt olyan eset, amikor igazolni lehetett, hogy a munkáltató azért nem fizette be ezt az összeget, mert effektív nem volt amiből. Vagyis ez a sürgősségi kormányrendelet a jóhiszemű munkáltatót nem érinti semmilyen szempontból, ilyen téren a régi jogszabály is ugyanígy hangzott, illetve a régi jogszabállyal kapcsolatban is ugyanez volt a bírósági gyakorlat. Vagyis, ha a munkáltató nem tartotta vissza az összeget, mert nem volt amit visszatartson – vagyis nem volt annyi bevétele, hogy ki tudja fizetni az alkalmazottait –, akkor az nem volt bűncselekmény, hiszen az rosszhiszeműséget, szándékosságot feltételez.
A pénzügyminisztérium adatai szerint Romániában 157 ezernél is több munkaadó van, akik elmaradt adó- vagy járulékbefizetésekkel rendelkeznek. Itt felvetődik, hogy a tervezet alapján esetükben is fennáll a bűncselekmény elkövetésének kérdése?
– Ez a cselekmény nem minősül bűncselekménynek 2015 júliusa óta. Ha életbe lép ez a sürgősségi kormányrendelet, akkor nem lehet visszaható hatálya. Mert ez egy kedvezőtlen büntető törvény, és egy olyan cselekményt minősít bűncselekménynek, amely előtte, 2015 júliusa óta nem minősült bűncselekménynek.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!