Költségvetés: négyszer annyi pénz megy jövőre fizetésekre, mint beruházásokra és fejlesztésekre

Ha minden a tervek szerint halad, december 21-én fogadhatja el a parlament Románia 2018-as költségvetését. Arról márbeszámoltunk, hogy a kormány szerdán szavazta meg a jövő évi büdzsé tervezetét, amely a számok – és a kormány közleménye alapján is – az egészségügyet, az oktatást és az infrastrukturális beruházásokat tekinti prioritásnak.

A költségvetés felépítésénél a pénzügyminisztérium szakértői 5,5%-os gazdasági növekedést vettek alapul a jövő évre, és 2 614 lejes havi bruttó átlagbér mellett számoltak. Az euró átlagárfolyama a szakértők szerint a jövő évre 4,55 lej lesz.

A költségvetés bevételi oldalát 287,5 milliárd lejre becsülik (31,7%-a a GDP-nek). A pénzügyminisztériumnál jelentős, 12%-os bevételnövekedésre számítanak 2017-es adatokhoz viszonyítva. A kiadások összege pedig a költségvetés összeállítói szerint el fogja érni a 314,5 milliárd lejt (vagyis a GDP 34,6%-át), ami 12%-os növekedés az előző évhez viszonyítva. A tervezett költségvetési hiány pedig 2,96%-os lesz a pénzügyminisztérium szerint. Ezeket az adatokat foglaltuk össze az alábbi ábrán:

Ki kap többet, ki kevesebbet?

Ha a különböző minisztériumuk 2018-as költségvetését vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a legfontosabb szaktárcák közül – a munkaügyi és a környezetvédelmi minisztériumok kivételével – szinte mindenik büdzséje jelentősen nő a következő évben. Az egészségügy költségvetése (ha beleértjük az országos egészségügyi pénztár büdzséjét is) 17%-kal, az oktatásé 16%-kal (ha a tanügyi alkalmazottak elmaradt bérének visszafizetésére előirányzott összeget nézzük, akkor 240%-kal), a mezőgazdaság 23%-kal számíthat több pénzre jövőtől a parlamentnek továbbított költségvetési törvénytervezet szerint. Alább a legfontosabb minisztériumok 2018-as költségvetését foglaltuk össze, valamint annak változását 2017-hez viszonyítva:

A fejlesztési, valamint a szállítási minisztérium költségvetéséhez a táblázatban szereplő adatok mellett a pénzügyminisztérium jelentős összegeket irányzott elő kötelezettségvállalási előirányzat címen: előbbi minisztérium 38,3 milliárd, utóbbi 30,9 milliárd lejt költhet így jövőre.

Jelentős összeg jutna beruházásokra, de csak várjuk ki a végét

A költségvetés tervezete szerint jövőre 38,5 milliárd lejt fordítana a kormány beruházásokra. Ez az összeg ugyanakkor tartalmazza azokat az európai forrásokat is, amelyeknek a lehívásával a kormány jövőre számol. Ennek megfelelően a tervek szerint 21 milliárd lej származna az állami költségvetésből, 17,5 milliárd lej pedig EU-s forrásokból, ami szakértők szerint nagy optimizmusra vall, figyelembe véve az EU-s források lehívásának akadozását.

Ahogy arra Wall-street.ro is rámutat, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a 2017-es költségvetésben a kormány 34,4 milliárd lejes keretet szánt a beruházásoknak (beleértve az EU-s forrásokból erre a célta fordítandó összegeket is), amelyből végül 14,7 milliárd lejt költött el mindössze és 12 milliárdot a költségvetés kiigazítás során más célra rendelt, akkor világosnak tűnik, hogy a beruházásokra előirányzott jelentősebb összeg azért önmagában nem jelent jó hírt az infrastrukturális és egyéb fejlesztések beindulásáért szurkolók számára.

A költségvetéssel kapcsolatban érdekes adat az is, hogy a közalkalmazotti bértörvény elfogadását követően jövőre 10 milliárd lejjel nő a közalkalmazottak állami bérköltsége, és el fogja érni a 81 milliárd lejt, vagyis még a legoptimistább forgatókönyv szerint is négyszer több pénz fog az államkasszából fizetésekre menni, mint beruházásokra.

A jegybank kormányzó-helyettese szerint jobb volna kicsit visszafogottnak lenni

A 2,97%-os GDP-arányos államháztartási hiány miatt Liviu Voinea , a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzó-helyettese még a kormány szerdai döntését megelőzően bírálta a kabinetet. Voinea szerint a csaknem 3%-ot elérő hiánynál jóval alacsonyabbra lenne szükség, hiszen az ország gazdaságának növekedési üteme megalapozatlan. Kijelentette, hogy az erőn felüli gazdasági növekedés miatt ajánlatos lenne tartalékolni és csökkenteni az államháztartási hiányt, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDP-bővülés csak rövid távon teszi lehetővé plusz kiadások vállalását, mert a kiadások hosszú távon állandósulnak, miközben a többletbevételek ideiglenesek.

Voinea félelmei és a kormány által elfogadott költségvetéssel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a kabinet szerdán több kiadáscsökkentő intézkedést is megszavazott. Létszámstoppot vezettek be például a közszférában jövő év végéig, amelynek részeként a közintézmények a 2 az 1-hez szabályt követve két felszabaduló helyre csak egy új alkalmazottat vehetnek fel. Valószínűleg ennél sokkal fontosabb korlátozás lesz, és a közintézmények számára is jelentős fejtörést fog okozni, hogy az állami intézményeknek 10%-kal kell majd csökkenteniük a fenntartásukra, különböző javak és szolgáltatások beszerzésére szánt pénzkeretet.

A bevételeknél nagyon optimistán számol a költségvetés

A Költségvetési Tanács is véleményezte a 2018-as állami büdzsét. A tervezetről közzétett előzetes véleményezésükben úgy fogalmaznak , hogy költségvetés összeállítói nagy valószínűséggel túl magas éves áfa-bevételre számítanak, és arra is felhívják a figyelmet, hogy a gazdasági folyamatok előrejelzésében a kormány túlságosan is optimista. „Túl azon, hogy a költségvetés felépítésénél a kedvezőtlen konjunkturális folyamatok esetleges előfordulását kevésbé vették figyelembe, nagy valószínűséggel megközelítőleg 3-4 milliárd lejjel értékelték felül a 2018-as áfabevételre szóló előrejelzéseket” – áll a jelentésben.

A Költségvetési Tanács rámutat, hogy az áfabevételeknél az idei év második felében elfogadott kiigazításokat is figyelembe véve 16,3%-os növekedésére építkezik a kormány által szerdán elfogadott költségvetés, ami körülbelül 8,6 milliárd lejes emelkedésnek felel meg.

A költségvetési tanács jelentésében rámutat, hogy az áfabevételekkel kapcsolatos várakozások túl magas szintje azért is jelent kockázatot a jövőre nézve, mert a kormány nemrégiben elfogadta azt az adótörvénykönyvet módosító jogszabályt, amelynek részeként 2018-tól 16%-ról 10%-ra csökken a jövedelemadó kulcsa. Az intézkedés hatásaként keletkező kiesést az állami bevételekben tovább súlyosbíthatja, ha az áfából sem folyik be a büdzsébe a kormány által előrejelzett összeg – mutat rá a jelentés.

Az árfolyam változásáról mintha nem vettek volna tudomást

Érdekes részlet az is, ahogy arra a Wall-street.ro is felhívja a figyelmet, hogy a pénzügyminisztériumnál a költségvetés felépítésénél 4,55 lej/eurós árfolyammal számoltak, miközben számos elemző arra figyelmeztet, hogy az euró árfolyama a következő évben akár a 4,70 lejt is elérheti. Korábban még a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu is azon véleményének adott hangot, hogy a lej értéke egy tartós leértékelődési trendet mutat amiatt, mert a kormány fogyasztás serkentő intézkedései hozzájárultak az import növekedéséhez és a kereskedelmi hiány (export-import) növekedéséhez.

A gazdasági portálnál azért is értetlenkednek a 4,55 lejes euróárfolyam miatt, mert ahogy írjak, „a jegybank szakértői már számos alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi mérleg hiányának növekedése miatt a lej folyamatos leértékelődési nyomásnak van kitéve. Az importért valutában kell fizetni, és amennyiben nem nő az export vagy nem hívunk le elégséges európai támogatást, a lej értéke csökken” – írja a Wall-street.ro a BNR szakértőire hivatkozva.

A romániai banki és pénzügyi elemzőket tömörítő egyesület (AAFBR) elnöke is, Iancu Guda a Wall-Street.ro-nak adott interjúban azon véleményének adott hangot, hogy jövőre 4,60 lej fölötti euró árfolyamra számít, amely akár a 4,70 lejt is elérheti. „Amíg strukturális kereskedelmi hiányunk megmarad, a lejt érintő leértékelődési nyomás is jelentkezni fog. Bevallom, nem lepődnék meg akkor, ha az árfolyam elérné a 4,70 lejt. Számomra sokkal inkább az lenne a meglepetés, ha 4,50 lej/eurós árfolyamot látnánk jövőre” – nyilatkozta Guda.

A pénzügyi elemzőket tömörítő másik szervezet, a CFA Románia elnöke, Adrian Codirlașu a Profesioniștii în Banking című műsorban nyilatkozott úgy, hogy egy, a szervezeten belüli gyorsfelmérés eredménye az volt, hogy az elemzők szerint az euró árfolyama a következő évben el fogja érni a 4,70 lejt.

Codirlașu egyébként az interjúban pesszimista képet fest az ország 2018-as kilátásairól. Vélekedése szerint a bérnövelő intézkedések következtében jelentősen növekedő kiadások miatt a kormány továbbra is nagyon nehezen fog tudni beruházásokra költeni. Bár a kormány azt ígéri, hogy 2018 a beruházások éve lesz, a bruttó hazai összterméknek jövőre már a 8,9%-át kitevő közalkalmazotti bérteher és a bevételeket igencsak optimistán kezelő költségvetés mellett félő, hogy jövőre szintén akadozni fog a beruházások megvalósulása – véli a szakértő.