Tánczos: az önkormányzatoknál az óriási bevételkiesés biztos, a megoldás egyelőre bizonytalan

Komoly bevételkiesést okozhat a megyék, a városok és a falvak költségvetése számára jövőtől, hogy 16-ról 10%-ra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa. A helyi önkormányzatoknak ugyanis az adótípusból származó visszaosztás az egyik fő bevételi forrásuk, helyi szintre a befizetett jövedelemadó 71,5%-a kerül vissza: 41,75%-a a városok, illetve falvak, 11,25%-a a megyei önkormányzat, 18,5%-a pedig a közpénzügyi hivatalok költségvetésébe.

Az adóreform Székelyudvarhely esetében akár 9 millió lejes bevételkiesést is jelenthet, Csíkszeredában pedig 15 millió lejes bevételcsökkenéssel is számolnak. A csíkszeredai városházán még azzal kapcsolatos döntés is született, hogy válságstábot hoznak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy megoldást találjon a felmerülő hiányra.

Tánczos Barna , az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője megkeresésünkre kiemelte, bár a személyi jövedelemadóból befolyó összegekkel kapcsolatban az önkormányzatok problémáját közvetve az adókulcs csökkenése okozza ugyan, de a megoldást nem az adótörvénykönyv módosítása jelentheti. A visszaosztási kulcsokat ugyanis a helyi közpénzügyek törvénye szabályozza. „Ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani az önkormányzatok bevételét, ahhoz a helyi közpénzügyek törvényét kell módosítanunk” – mondta Tánczos.

A szenátor emlékeztetett, három héttel ezelőtt a szenátus visszautasította az RMDSZ-nek az erre a törvényre vonatkozó módosító indítványát. „Épp azt javasoltuk, hogy a visszaosztási kulcsokat emeljük, akkor még nem számítva arra, hogy a 16%-os személyi jövedelemadókulcsot csökkenti a kormány” – mondta Tánczos. A szenátus által visszautasított törvénytervezet ugyanakkor jelenleg a képviselőház asztalán van, és a szenátor szerint minden lehetőség adott arra, hogy még az állami költségvetési törvény parlamentbe küldése előtt döntsön róla a képviselőház.

Az RMDSZ a tervezettel azt javasolja, hogy 60, 15, és 25%-os visszaosztási kulcsokkal a személyi jövedelemadóból befolyó összegek teljes mértékben helyben maradjanak. A 60% jelentené a helyi önkormányzatokhoz való közvetlen visszaosztást, a 15% jelentené a megyei önkormányzatokhoz való közvetlen visszaosztást, és 25% lenne az a kiegyensúlyozási büdzsé, amely a megyei tanács rendelkezésére állva azokon az önkormányzatokon tudna segíteni, amelyek nehezebb pénzügyi helyzetben vannak.

„Ez egy paradigmaváltás lenne, hiszen eddig a visszaosztás ugyan működött, de mindig maradt egy bizonyos összeg a nagy állami költségvetésben a személyi jövedelemadóból. Most a jövedelemadókulcs 10%-ra való csökkentése miatt erre már nincs hely akkor, ha az önkormányzatok bevételeit szinten akarjuk tartani. Ebben a javaslatban is van már egy bizonyos kompromisszum, hiszen dönteni kell arról, hogy a kisebb adóbevételt miként osztjuk meg. A kis, nehéz helyzetben levő vidéki önkormányzatokat sújtjuk jobban, vagy egy picit a nagyobb városoktól veszünk el? A 60, 15, 25%-os visszaosztás egy kompromisszumos megoldás, azt gondolom, hogy mindenki számára elfogadható lenne” – mondta Tánczos.

A PSD másként rendezné a problémát, közben az önkormányzatokat szorítja az idő

A szenátor elmondta, valószínűleg jövő héten lesz bizottsági vita a képviselőházban a 273-as helyi közpénzügyek törvényéről. „Onnan várjuk a pozitív döntést, habár tudjuk azt, hogy a PSD a költségvetési törvénnyel rendezné ezt a problémát. Nem igazán akarnak hosszútávú kötelezettséget vállalni arra, hogy a helyi jövedelemadók helyben maradjanak. Egy évre ígérik azt, hogy megoldanák ezt a problémát, nem is úgy, hogy ezeket a visszaosztási kulcsokat módosítanák, hanem valamiféle fejkvóta, lakosságszám szerinti visszaosztást javasolnának. Ennek még nem látjuk a hogyan-mikéntjét” – mutatott rá Tánczos.

Arra a kérdésünkre, hogy az önkormányzatok számára, akiknek már lassan össze kell állítaniuk a jövő évi költségvetésüket, mit jelenthet a jelenleg meglehetősen kilátástalan helyzet, a szenátor elmondta: „az önkormányzatok vezetői rettenetesen nehéz helyzetben vannak, mert ők sem tudják, és mi sem tudjuk, hogy ezt a helyzetet milyen formában tudjuk megoldani az elkövetkezendő időszakban. Az önkormányzatoknál már nagyon részletesen kell számolják a jövő évi költségvetésüket” – mondta. Hozzátette, az óriási kiesés biztos, a megoldás bizonytalan, ezért is szorgalmazták a sürgősségi eljárást a képviselőházban, és kérték, hogy azonnal kerüljön bizottsági vitára a javaslat annak érdekében, hogy minden önkormányzat tudja, pontosan mire számíthat.

A politikus kérdésünkre elmondta, hogy valós veszélynek tekinthető, hogy az önkormányzatok kénytelenek lesznek a beruházási és fejlesztési költségvetésükön csökkenteni, bár azt megjegyezte, hogy azért vannak olyan önkormányzatok, amelyek több tízmillió lejes tartalékkal rendelkeznek, és várhatóan könnyebben át fogják vészelni ezt a bizonytalan időszakot. „A mi célunk, hogy kiegyensúlyozzuk az adóvisszaosztást, teljes mértékben helyben maradjanak a jövedelemadók, és senki ne szenvedjen nagy érvágást. Ha néhány százalékkal csökken a bevételük egy adócsökkenés miatt talán még elfogadható és bevállalható. Ugye azt sem szabad elfelejteni, hogy a személyi jövedelemadó 10%-ra csökkent, ezáltal a fizetésből levont adó mégiscsak kisebb lett” – hívta fel a figyelmet Tánczos.

Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva a szenátor azt is elmondta, hogy a jövedelemadó-kulcs csökkentése azokat a településeket, városokat, illetve falvakat érinti nagyon érzékenyen, amelyekben pezsgő gazdasági élet zajlik. Viszont az úgynevezett egyensúlyozási büdzsé esetleges hiánya, amelyből a megyei önkormányzatok főleg a nehéz anyagi helyzetben levő településeket támogatták, főleg a problémákkal küzdő önkormányzatokat fogja érinteni. „Nem igazán lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik települést rosszabbul érintheti az intézkedés. Mindenki nagyon nehéz helyzetbe kerül” – mondta Tánczos.

A vállalatokra kivetett 1%-os adó opcionálissá tétele elérhető a szenátor szerint

A másik nagy vitát kiváltott intézkedésről is kérdeztük a szenátort, amely részeként jövőtől az 1 millió euró alatti éves bevétellel rendelkező vállalatok esetében a nyereségadót 1%-os árbevételre kivetett adóval helyettesítenék. Tánczos elmondta, érzése szerint a szenátus költségvetési bizottságában jövő héten meglehet a többség ahhoz, hogy opcionálissá tegyék az 1%-os árbevételre kivetett adózási formát az 1 millió euró alatti üzleti forgalmat bonyolító vállalatok esetében.

„Azt is látni kell, hogy a megosztott áfafizetéssel kapcsolatos törvénytervezetet ugyancsak a mi bizottságunk utasította vissza. Pontosabban nem fogadta el abban a formában, ahogy azt a kormány javasolta. És ez köszönhető a PSD-s Eugen Teodorovici -nak, akinek ha a véleménye nem egyezik a kormányéval, akkor nem ódzkodik attól, hogy a kormány ellen szavazzon. Ebben reménykedve én azt mondom, hogy a költségvetési bizottságban az opcionálissá tétel elképzelhető” – mondta.

A szenátor arra is felhívta a figyelmet, hogy a dolgok jelenlegi állása mellett az üzleti forgalomra kivetett 1%-os adóra kényszerülő vállalatok több adókedvezmény lehetőségét is elveszítik, ugyanis kérdéses, hogy mi lesz például az újrabefektetett nyereség adókedvezményével, vagy a szponzorációs támogatásokkal, amelyek eddig a nyereségadóhoz voltak kötve.

„Hosszú vita volt arról, hogy kinek jó, vagy kinek rossz ez az 1%-os adókulcs. Én azt mondom, hogy nem lehet egy kalap alá venni minden vállalkozót az országban, minden ágazatból, akik 1 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkeznek egy évben. Hiszen vannak olyan gazdasági ágazatok, ahol nagy profitmarzzsal lehet dolgozni, van pedig ahol mindössze 5-6% körüli ráta mellett. Valószínű, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha opcionálissá tudnánk tenni” – mondta Tánczos.