Esik a font, a francia és olasz termelőknek katasztrofális évük volt, így új bortermelőket kell felfedezniük a brit borkedvelőknek.
A romániai borokról írt elismerő cikket a The Guardian . A brit napilap szerint a kitűnő ár-érték arányú romániai borok termelői nem csak a más bortermelő országokat sújtó gyenge terméshozamok, hanem a Brexit miatt is jól járhatnak a következő időszakban.
A brit lap szerint az Egyesült Királyságban élő borkedvelők érezhetik meg leginkább a világ borpiacát idén érintő problémákat. Nem elég ugyanis, hogy az angol font esése miatt a Nagy-Britannia által a nagy bortermelő országokból importált borok ára növekedni fog, amire még az is rátesz egy lapáttal, hogy a világ bortermelése évtizedek óta nem volt ilyen alacsony, a kisebb kínálat pedig szintén a bor árának emelkedéséhez fog vezetni.
Az előző évhez viszonyítva idén 8,2%-kal csökkent a világ bortermelése a Nemzetközi Szőlő- és Borszervezet (OIV) adatai szerint . Az idei 246,7 millió hektoliteres globális termésnél utoljára 1961-ben mértek kevesebbet. A globális termelés drasztikus visszaesése elsősorban a környezeti viszonyokkal magyarázható, a kedvezőtlen időjárás olyan országok bortermelőit is rendkívüli mértékben sújtotta, mint Franciaország vagy Olaszország
Európában viszont van pár ország – Portugália, Ausztria, Magyarország és Románia –, amely idén nagyobb terméshozamot tud felmutatni, mint 2016-ban. Romániában a szőlőtermés különösen jó lett idén, míg 2016-ban 3,3 millió hektoliter bor készült, addig idén 5,3 millió hektoliternyi, ami 64%-os növekedést jelent, és Romániát a világ 13. legnagyobb bortermelőjévé lépteti elő.
A jó ár-érték arányú borokra vágyó olvasóinak a The Guardian azt javasolja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a romániai pincészetek termékeire. A rendszerváltás után visszaszolgáltatott földterületeknek, az alacsony munkaerőköltségnek, valamint annak is köszönhetően, hogy Románia még nem tagja az euróövezetnek, a romániai borok ára rendkívül versenyképes a The Guardian szerint.
A brit lap olyan romániai termelőket is kiemel, mint a Cramele Recaş, amely 1989 után az egyik első olyan pincészet volt Romániában, amelyet privatizáltak. A pincészetnek jelenleg két romániai és egy angol tulajdonosa van, akit Philip Cox nak hívnak. Cox a lapnak elmondta, hogy míg az európai termelők a károkról számolnak be ebben az évben, addig a temesrékási pincészetben soha nem volt ilyen bőséges termésük, mint idén. A lap azt is kiemeli, hogy a Temes megyei pincészet idén a bortermelés mellett jelentős mennyiségben adott el szőlőt olyan olasz és spanyol pincészeteknek, amelyeknek az idei termése katasztrofális volt.
A The Guardian szerint a pincészet több brit szupermarketláncban is jelen van a termékeivel, amelyeket a különböző kereskedelmi egységekben más névvel és címkével értékesítenek. A Bradshaw Pinot Grigio és a Nonius borokat a Nagy-Britanniában igencsak versenyképesnek számító 5-6 fontért árulják a kereskedők.
De nem csak a temesrékási pincészet van jelen a brit áruházak polcain. A brit lap a Prince Ştirbey pincészetet emeli ki, amelyet a kétezres évek elején szolgáltattak vissza a jogos tulajdonosoknak. A pincészet borai közül a 2016-os Tamâioasă Româneasca és a Negru de Drăgăşani borokat 10,5, illetve 14,5 fontért értékesítik Nagy-Britanniában.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!