A kormány nem érti, miért kell aggodalmaskodni a fizetések csökkenése miatt

A kormány nem fog olyan intézkedést elfogadni, amellyel arra kötelezné a vállalatokat, hogy úgy alakítsák az alkalmazottak fizetését, hogy azok ne keressenek kevesebbet, mint az adózási módosításokat megelőzően – erősítette meg Lia Olguţa Vasilescu. A munkaügyi miniszter szerint ilyen intézkedésre azért sincs szükség, mert a vállalkozói szféra képviselői biztosították Mihai Tudose miniszterelnököt arról, hogy nem fog csökkenni az alkalmazottak nettó, kézbe kapott fizetése. A szakszervezeteknek pedig – akik arra figyelmeztetnek, hogy semmilyen garancia nem védi az alkalmazottakat ebben a tekintetben – azt üzente, hogy tanuljanak meg számolni.

A munkaügyi miniszter kijelentése azért is fontos, mert ahogy arról beszámoltunk, a kormány múlt csütörtöki ülésén bejelentették, hogy a társadalombiztosítási és egészségügyi járulékokat januártól nem a munkaadókkal, hanem szinte teljes egészében a munkavállalókkal fizettetik meg. A cégek eddig a bruttó fizetés 22,75%-át fizették be járulékok formájában, jövőre ez a teher azonban szinte eltűnik, pontosabban 2,25%-ra csökken. Az alkalmazottak jelenlegi 16,5%-os járulékterhe jövőre viszont 35%-ra emelkedik. Vagyis, ha az összképet nézzük, a bruttó fizetésre kivetett összesített járulékok aránya csökken ugyan 39,25%-ról 37,25%-ra, de

szinte a teljes járulékteher az alkalmazottakra helyeződik át.

Az intézkedést, amely így önmagában nyilvánvaló módon jelentősen csökkentené az alkalmazottak nettó, adózás utáni fizetését, azzal kompenzálják, hogy a járulékterhekről szóló változásokkal egy időben:

• 1 450 lejről 1 900 lejre emelik a minimálbért januártól;
• csökkentik a jövedelemadó kulcsát a jelenlegi 16%-ról 10%-ra;
• valamint csökkentik a nyugdíjrendszer második pilléréhez, a kötelező magánnyugdíjhoz való hozzájárulás arányát 5,1%-ról 3,7%-ra.

Mennyivel kell emelni a bruttó fizetést, hogy ne legyen kevesebb a nettó?

A minimálbér növelése és a jövedelemadó csökkentése miatt a minimálbér közelében kereső alkalmazottak nettó, adózás utáni fizetését gyakorlatilag alig érintik ezek a módosítások. A közalkalmazottak viszont némileg átverve érezhetik magukat , ugyanis bár a közszféra bérei általánosan 25%-kal emelkednek januártól, a bérnövekedés gyakorlatilag csak arra elég, hogy fedezze a munkavállalókra eső magasabb járulékterheket.

Akik viszont teljesen kiszolgáltatottá válhatnak, azok a magánszférában dolgozó, viszonylag jól kereső alkalmazottak. Ahogy arra a szakszervezetek is figyelmeztetnek, esetükben gyakorlatilag a munkaadó dönt arról, hogy növeli-e a bruttó munkabérüket olyan mértékben, hogy az fedezze az alkalmazottak megnövekedett járulékterheit. Ezért is érdekes az az elemzés, amelyet az Economica.net felkérésére a legnagyobb négy könyvvizsgáló cég egyike, a Deloitte készített. Annak számoltak utána, hogy miként fognak alakulni a munkabérek a múlt héten bejelentett intézkedések következtében, valamint mennyivel kell növekedjen a bruttó bér ahhoz, hogy a minimálbérnél jobban kereső alkalmazottak ne vigyenek kevesebbet haza januártól.

A Deloitte szakértői számításaikat az egyszerűség kedvéért egy 3 ezer lejes nettó bér alapján végezték. Arra jutottak, hogy a járulékterhek átkerülése után egy jelenleg 3 ezer lejes nettó fizetés esetében a munkaadónak 20%-kal kell megemelnie az alkalmazott bruttó fizetését ahhoz, hogy a munkavállaló januártól ne keressen kevesebbet. Ellenkező esetben a járulékterhek átkerülése után a nettó fizetés 3 000 lejről 2 502 lejre csökken.

A Deloitte számításai szerint egy jelenleg 3 ezer lejes nettó fizetés után a vállalat és az alkalmazott összesen 2 260 lejjel tartozik az államnak. Ebből a 2 260 lejes összegből 1 690 lejt a társadalombiztosítási hozzájárulások, 571 lejt pedig a jövedelemadó tesznek ki. Jövő évtől viszont egy 3 ezer lejes nettó fizetés után az alkalmazó és a munkavállaló által adók és járulékok formájában összesen befizetendő összeg 2 243 lej lesz, amelyből 1 910 lejt tesznek majd ki járulékok (ami ugye szinte teljes egészében a munkavállalót terhelné már) és 333 lej lenne a jövedelemadó (16% helyett 10%-os adókulcs mellett). Ez kicsit jobban átláthatóan az alábbi ábrán látszik, amelyen érdemes összehasonlítani, hogy milyen hatással lesznek a kormány intézkedései a bruttó bérekre.

A szakértőktől és szakszervezetektől érkező kritikákra csütörtök délután a nagyobbik kormánypárt, a PSD is válaszolt. Több magyarázó ábrát is közzétettek a tervezett intézkedésekről, de a nettó munkabérek alakulásával kapcsolatos félelmekre reagálva továbbra is azzal érvelnek, hogy mivel a munkaadóknak nem növekszik az alkalmazottakra eső költségük januártól, ezért a vállalatoknak nincs okuk arra, hogy ne növeljék az alkalmazottak bruttó fizetését olyan mértékben, hogy a nettó változatlan maradjon.

Már a nemzetközi sajtó is rólunk ír

Hogy végül a kormánynak lesz-e igaza, és a munkaerőhiánnyal küzdő vállalati szférának nem is igazán van más választása, mint megemelni a munkabéreket, arra csak januárban fogunk ténylegesen választ kapni. Az viszont már figyelemre méltó, ahogy a kaotikus gazdaságpolitikai döntésekre és a folyamatosan változó adószabályokra már a nemzetközi gazdasági sajtó is felfigyelt. Legutóbb a Bloomberg riportozott Romániáról, azt írják a könyvelők telefonja folyamatosan cseng. Az alkalmazkodni vágyó ügyfelek kétségbeesetten kérik a szakemberek tanácsát, a könyvelők pedig gyakran nem tudnak mit mondani nekik, már csak azért sem, mert az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy bármikor újabb javaslatokkal állhat elő a kabinet.

A szakszervezeteknek elegük van a munkaügyi miniszterből, a PSD elnöke nem érti, hogy miért elégedetlenek

A szakszervezetek is tiltakoznak a kialakult helyzet ellen. Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség szerint megengedhetetlen a munkaügyi miniszter viselkedése, közleményben követelik Lia Olguţa Vasilescu leváltását. „Van egy cinikus munkaügyi miniszterünk, akit nem érdekel a munkaerőpiac, nem látja át a törvényeket, és nincs tudatában az általa betöltött tisztség szerepének és jelentőségének. Ilyen munkaügyi miniszterrel nem lehet visszaállítani a dolgozó állampolgárok iránti tiszteletet. Az általa szorgalmazott intézkedések, az, hogy félretájékoztat, az, hogy hazudik, ahányszor csak adatokat közöl és feudális gondolkodása mind a dolgozó állampolgárok ellen irányul, és ennek súlyos következményei lesznek mind társadalmi, mind gazdasági téren” – áll az Alfa Kartell közleményében.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke, nem érti a szakszervezetek elégedetlenségét: Szerinte a járulékfizetés kötelezettségének áthárítása a munkáltatóról a munkavállalóra nem fogja befolyásolni sem az alkalmazottak fizetését, sem a munkaadókat. Dragnea szerint „egyetlen épeszű és jóhiszemű üzletember sem engedi majd meg magának, hogy ezt az intézkedést az alkalmazott fizetésének csökkentésére használja fel”. Elmondása szerint „próbálja megérteni, hogy mi állhat a szakszervezetek elégedetlenségének hátterében”, ugyanis szerinte ez az első alkalom, amikor jelentősen nőnek a fizetések. Hogy a számok tükrében pontosan mit ért a fizetések jelentős növekedése alatt Dragnea, az viszont nem igazán egyértelmű.