Milyen lesz 2030-ra egy székelyföldi okosváros?

A székelyföldi városmenedzsmentben is egyre inkáb teret hódít a technológia, a városok polgármesterei szerint viszont a digitalizáció korában a régiónak az egyik legfontosabb versenyképességi előnyt az élhető környezet jelenti – derült ki azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyen Antal Árpád Sepsiszentgyörgy, Gálfi Árpád Székelyudvarhey és Ráduly Róbert Csíkszereda polgármesterei vettek részt.

Az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián zajló #digipolgik című beszélgetést Fakras András , a PONT Csoport társalapítója moderálta, aki azt a kérdést is feltette a polgármestereknek, hogy az elmúlt időszakban a digitális technológiák területén

milyen pozitív projekteket tudtak megvalósítani, és volt-e valamilyen kudarcban részük ebben a tekintetben?

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere arról számolt be, hogy a város polgármesteri hivatalában egy olyan integrált számítógépes rendszert fejlesztettek az elmúlt másfél évben, amely összeköti a hivatalban dolgozó szakembereket és különböző osztályokat. Elmondása szerint azon is dolgoznak, hogy a rendszerre a különböző intézmények is tudjanak csatlakozni. „Egy ilyen rendszer nagyon hiányzott Székelyudvarhelyről, és nagy előrelépésnek számít” – emelte ki, majd hozzátette, hogy azt rendkívül negatívan élik meg viszont, hogy a rendszer működtetéséhez szükséges számítógépek vásárlásáról az önkormányzat által kiírt licitet már negyedik alkalommal óvták meg, legutóbb egy olyan személy, aki nem is vett részt rajta.

„Mi nagyjából állunk egy helyben, ami a digitális technológiák bevezetését illeti, és ez azért van így, mert úgy gondolom – és szerintem ezzel nem vagyok egyedül –, hogy először a hivatal szervezési struktúráján kellene dolgozni, ha lehet minél előbb, és amellé kell majd rendelni egy olyan kiegészítő rendszert, amely hatékonyabbá tenné a munkát” – mondta Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, aki szerint egyelőre nem látnak olyan megoldást, ahol a szervezeti struktúra és a technológia együtt biztosítja a hatékonyabb működést az önkormányzat számára. Kiemelte azt is ugyanakkor, hogy egy digitális rendszer bevezetésénél rendkívül fontos, hogy jó döntést hozzanak, mert „nem szeretnénk arra ébredni, hogy rossz irányba tartunk, hiszen ez rengeteg pénzt és időt emésztene fel” – mondta.

Ráduly arra is kitért, hogy azt bizonyos szempontból kudarcként éli meg, hogy a csíkszeredai filmfesztiválon csak olyan felülettel tudták online megoldani a jegyértékesítést, amely „nem tud magyarul”. „Ilyenkor azt kérdezem, hogy hol vagyunk mi? Hol van a mi székely jegyeket online értékesítő felületünk, amelyre csatlakozhatnának a székely városok kulturális intézményei?” – tette fel a kérdést.

Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesere elmondása szerint egyelőre sem igazi sikertörténetről, sem kudarcról nem tud beszámolni, viszont rengeteg olyan projektkezdeményezésre utalt (vízóraleolvasás, közvilágítás optimalizálása), amelyek a digitalizáció irányába mutatnak. Kiemelte viszont, hogy a digitalizáció önmagában ahelyett, hogy megoldaná a problémákat, sokkal inkább kiemeli azokat.

„Ha egy hivatalban nincsenek nagyon profi emberek, akkor lehet bármilyen rendszered, mert az tulajdonképpen csak arra lesz jó, hogy még többen és még jobban lássák a hivatal hiányosságait. A hivatalokban problémáink voltak, ami a szakembereket illeti, most azonban annak köszönhetően, hogy a fizetéseket is meg tudtuk emelni, bízunk benne, hogy a helyzet jobbá válik, és akkor még inkább érdemes lesz technológiai megoldásokba is fektetni” – mondta Antal utalva arra, hogy a közalkalmazotti bértörvény elfogadásával az önkormányzatok alkalmazottai is béremelésben részesültek.

Milyen javaslatokat várnak a magánszférától az önkormányzatok?

Az önkormányzatoknak elsősorban az a szerepe, hogyha a civil- és vállalkozói szféra irányából érkeznek jó kezdeményezések, akkor annak a polgármesteri hivatalok teret adjanak – emelte ki Antal Árpád arra a témára reflektálva, hogy az önkormányzatok milyen típusú javaslatokat vagy kezdeményezéseket fogadnak szívesen.

Antal szerint sokszor viszont olyan problémákkal is szembesülnek, hogy a kezdeményezők nem mindig követik az országos történéseket. Erre példaként a ghiseul.ro online adófizetésre létrehozott platformot hozta fel, amelyre nem kell pénzt költeniük az önkormányzaoknak. „Ha valaki megkeres a magánszférából egy hasonló kezdeményezéssel, akkor annak nyilvánvalóan költségei vannak. Felmerül a kérdés, hogy így ezek a kiadások mennyire lennének megalapozottak az önkormányzat részéről, ha ott az ingyenes lehetőség is” – mondta Antal, aki kiemelte, kellenek a kezdeményezések és a magásznféra képviselőinek keresniük kell az önkormányzatokat, de fontos, hogy olyan projektjavaslatokkal érkezzenek, amelyek nem ütköznek nagy – többnyire ingyenes – országos kezdeményezésekkel.

A polgármesterek egyre szorosabbra fűznék a városok és a vidék viszonyát

„Hajlamosak vagyunk csak a rosszat látni, panaszkodni, és nem felismerni azt, hogy nagyon jó helyen élünk, és van rendkívül sok pozitív hozadéka annak a környezetnek, amelybe beleszülettünk” – válaszolta Antal Árpád arra a felvetésre, hogy a polgármesterek miként látják a városok és a környezetük között létrejövő szimbiózist, illetve, hogy miként segítheti a vidék a városok fejlődését. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint Székelyföld egyik nagy erőssége, hogy élhetőek a városok, közel a vidék és tiszta a levegő.

„Egy többmilliós nagyvárossal szemben lehetetlen versenyképesnek lenni a mai játékszabályok szerint. Ha csak arra gondolunk, hogy egy kilométernyi vezetékre 30 család csatlakozik-e vagy 30 ezer, akkor bele tudunk gondolni, hogy gazdasági, beruházási szempontból mit jelentenek ezek a különbségek” – mondta Antal, aki szerint azt is látni kell, hogy lassan Árkosról, Kőröspatakról vagy éppen a Szent Anna-tó mellől ugyanúgy lehet szoftvert fejleszteni, mint bárhol máshol, ahol van internet. Szerinte ebben az összefüggésben Székelyföld élhetősége nagyon komoly előnnyé válhat. „El kell jutnunk oda, hogy az életminőségnek ezt a részét értékeljük. Hogy az életminőséget ne csak a jövedelemben mérjük, hanem abban is, hogy a most belélegzett levegő mennyi megtakarítást jelent majd egészségügyi szempontból” – mondta Antal.

A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint meg kell találni annak a módját, hogy a vidéket a várossal minél jobban összekapcsolják, kiemelte viszont, hogy jogi szempontból ennek számos akadálya volt eddig, elég csak arra gondolni, hogy a városi közszállítást a városok működtetik, a vidék és város közti közszállítás pedig a megyei tanácsokra tartozik, viszont elmondása szerint már vannak lehetőségek arra, hogy ez változzon.

„Székelyudvarhely önkormányzata határozottan vallja azt, hogy város nincs vidék nélkül, és ugyanúgy, vidék sincs város nélkül” – csatlakozott Gálfi Árpád, aki kiemelte, hogy emiatt is döntöttek úgy, hogy a székelyföldi városok polgármestereinek rendszeres időközönként megszervezett találkozója mellett megszervezik az udvarhelyszéki polgármesterek találkozóját is. „A vidéki polgármesterekkel is nagyon szoros kommunikációra van szükség ahhoz, hogy a közösségeinket összekapcsoljuk. Ha ezt az együttműködést mindannyian komolyan gondoljuk, akkor annak meglesz az eredménye” – mondta Gálfi.

Ráduly Róbert a vidék és a város viszonyával kapcsolatban azt emelte ki, hogy Csíkszereda addig maradhat élhető város, amíg a vonzáskörzete is élhetőnek számít. „Nekünk mindig az volt a városfejlesztéssel kapcsolatos koncepciónk, hogy amikor uszodát tervezünk, vagy egyéb rendszereket építünk, akkor azt nem 40 ezer ember vagy potenciális felhasználó, hanem a vonzáskörzetben élő 120-130 ezer ember igényeire szabjuk” – mondta a csíkszeredai polgármester, aki szerint idő kérdése, hogy a közszállítás szintjén is sikerüljön eljutni oda, hogy a vonzáskörzetben élők igényeit is kiszolgálják.

Arra is kitért, hogy a városban 2013 óta működik az a program, amely részeként az előkészítős és második osztályos kor közötti gyermekeknek kötelező módon minden héten egyszer korcsolyázni, a harmadik-negyedik osztályos gyermekeknek pedig úszni kell járnia. „Minden negyedik osztályos csíkszeredai gyermek jól tud korcsolyázni és három stílusban tud úszni. Ez a program tavaly óta ki lett bővítve az összes vonzáskörzetben levő iskolára, mert nekünk az a fontos, hogy az oktatási körülmények ugyanolyan erősek legyenek Csíkszentdomokoson vagy Csíkszentkirályon is, mint Csíkszeredában” – mondta.

Kevesebben fognak élni Székelyföld okosvárosaiban

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen lesz 2030-ra egy okos székelyföldi város, Antal Árpád elmondta, hogy amennyiben a demográfiai adatokat is bevonva vizsgáljuk a kérdést, akkor arra is fel kell készülni, hogy lakosság szempontjából valószínűleg kisebbekké válnak a települések. A polgármester szerint a jelenlegi statisztikák szerint 56 ezres Sepsiszentgyörgy lakossága – amely azért valójában ennél Antal szerint kisebb – 2030-ra akár 45 ezerre is csökkenhet. Elmondása szerint azzal a trenddel is számolnak, hogy egyre több fiatal fog kiköltözni a környező kisebb településekre, ami azt is jelenti, hogy vélhetően erősödni fog a vidék és a város kapcsolata.

„Arról, hogy mennyire lesz okos Sepsiszentgyörgy, lehet mondani nagy dolgokat, hogy lesznek elektromos buszok, hatékonyan fogjuk működtetni egy irodából a közvilágítást vagy szintén irodából leolvasni az vízórákat – ezek a dolgok egyébként addigra valószínűleg így is lesznek. Viszont azt gondolom, az, hogy Sepsiszentgyörgy mennyire lesz okos, elsősörban azon múlik majd hogy az emberek mennyire érzik majd jól magukat a városban” – mondta Antal.