„Székelyföldnek az IT nem kitörési pont, hanem a megmaradás záloga”

A világnak ezen a részén általában mire elvégezzük a nagy változások lehetőségeinek kihasználásához szükséges fejlesztéseket, újra ott vagyunk, hogy 20-30 évvel előznek meg azok az országok, amelyeket szerettünk volna utolérni. Ami viszont a most zajló digitális átalakulást illeti, nagyjából egyszerre gurulunk a rajtvonalhoz – jelentette ki Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő, Digitális Jólét Programért felelős magyar miniszterelnöki biztos a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián.

A három napos konferencia pénteki, utolsó napján Borboly Csaba , Hargita Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád , Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Borboly többek között arról is beszélt, hogy az informatika oktatása jó eszköz lehet arra, hogy sikerüljön itthon tartani a fiatalokat, Antal Árpád pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Székelyföld erejét újra és újra meg kell találni, ebben az erőben pedig kétségkívül a digitalizációnak is helyet kell kapnia.

A köszöntők után következő első plenáris előadásban Deutsch Tamás arról beszélt, hogy a következő évtized döntő fontosságú lesz a világ országai számára. Szerinte el fog dőlni, hogy gazdasági versenyképesség és sikeresség, valamint életminőség szempontjából a világ különböző régiói milyen pozíciót tudnak majd kiharcolni maguknak a következő évtizedekre. Deutsch kiemelte, a digitalizáció nem önmagában a technológiai fejlődést jelent, és nem az informatikusok és az üzletemberek a legfontosabb szereplői a folyamatoknak, hanem elsősorban az emberek, a társadalom. Arra is rámutatott, hogy rendkívül megalapozott az a kijelentés, hogy

a világ már soha nem lesz ilyen lassú, mint ma.

A technológiai fejlődés gyorsaságát pedig az is mutatja, hogy tíz évvel ezelőtt még javában folyt a vita arról, hogy létezik-e a negyedik ipari forradalom, vagy még a harmadiknak vagyunk a tanúi. Mára viszont kétségtelenné vált, hogy a digitális átállás korában vagyunk, erre a kihívásra pedig válaszolni kell – mondta Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szerint a kormányzás és a közszféra be kell lépjen a digitális korszakba. „Azért ők először, mert nekik kell az infrastruktúrát biztosítani. Az általuk létrehozott és finanszírozott infrastruktúrával pedig megnyithatják a kaput a magánszféra számára is” – mondta Winkler.

Az EP-képviselő szerint a társadalom szintjén komoly lemaradással nézünk szembe több tekintetben is. Külön kiemelte az oktatás fontosságát. Elmondta, a mai iskoláskorú gyermekek gyakorlatilag ugyanúgy tanulnak, mint ahogy „az ükapáiknak az ükapja” tanult ezelőtt több száz évvel. Kiemelte, az oktatásban is át kell lépni a digitális korba, akkor is, ha ez rengeteg érdeket sért, vagy sokak számára rendkívül nehéz. „Senki nem fog kötelezni bennünket, hogy megtegyük, de mások meg fogják tenni” – mondta Winkler.

„A technológia nagy szerepét Székelyföldön én abban látom, hogy minőséget hozzon egy olyan vidékre, ahol a minőség nagyon kevés helyen jelenik meg” – mondta Porcsalmi Bálint , az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki előadásában arról is beszélt, hogy véleménye szerint az IT-ipar hosszútávon tudásközponttá tud válni. „Ha megnézzük a trendeket, akkor azt látjuk, hogy a nagy IT cégek és nagy projektek tudásközpontok, nagy egyetemek mellett alakultak ki. Székelyföldön alapvetően meg kell fordítani ezt a sorrendet.

Nem a cégeket kell a tudásközpontok köré telepíteni, hanem a cégek köré kell tudásközpontot építeni.

Ez azt jelenti, hogy nem szabad az iskolára, meg az egyetemre várni, hogy majd idejöjjenek, hanem az IT-vállalatoknak kell iskolát csinálni, képzéseket, tréningeket tartani” – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Porcsalmi kiemelte, ha lesz Székelyföldnek digitális stratégiája, akkor az kell legyen a térség fejlesztésének „alfája és omegája”. S ha ez sokak szerint kicsit túlzásnak is hangzik, a progresszió-kényszerben levő régiónak nem igazán van más választása. „Ha fejlődni akarunk, nekünk ugrani kell, nem pedig lépésről-lépésre haladni” – mondta.

Hozzátette, a térségnek az IT-ipar nem egy gazdaságfejlesztési kitörési pont, hanem sokkal inkább a közösség megmaradásának záloga, és talán ennek az iparágnak köszönhetően végre van esély megteremteni egy olyan Székelyföldet, mint amilyet elképzeltünk magunknak. Azt is kijelentette, hogy bizonyos tekintetben „a Székelyföldben a legirrelevánsabb szó a föld”, hiszen a digitalizációt bárhonnan lehet csinálni. „Nem az a cél, hogy mindenkit röghöz kössünk, hanem hogy azoknak a tudását is használjuk, akik éppen nincsenek itthon” – mondta.

Ha viszont élhetőbb, úgynevezett okosvárosokkal szeretnénk újra vonzóvá tenni a térséget a külföldön élő székelyek számára, akkor kisebb mentalitásváltásra van szükség az önkormányzatok részéről, legalábbis ez derült ki Besenyei Sarolta , a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnökének előadásából. „Amikor elkezdünk technológiákról, innovációról beszélni, sajnos igen gyakran a székelyföldi polgármesterek is azt mondják, hogy 'mi még nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen dolgokról beszéljünk, hiszen nekünk aszfaltot kell csinálni, vizet kell vezetni és iskolákat kell felújítani'. Sajnos ez egy nagyon rossz hozzáállás” – mondta előadásában Besenyei.

A szakértő szerint fontos lenne az önkormányzatok vezetőinek minél előbb belátniuk, hogy – főleg a nagyobb városokban – ma már nem lehetne utat építeni anélkül, hogy ne gondoljanak az intelligens közlekedési eszközökre, például aszfaltba beépített forgalommérő szenzorokra. Szerinte nem szabadna iskolákat sem felújítani olyan technológiai eszközök figyelembe vétele nélkül, mint a digitális tábla vagy napló, de a hatékony víz- vagy hulladékgazdálkodáshoz is ma már a technológia megkerülhetetlenné vált. „Most azt mondjuk, hogy le vagyunk maradva. De amennyiben ezeket a technológiákat nem építjük be a projektjeinkbe, amelyekre finanszírozást kapunk vagy pályázunk, akkor pár év múlva még nagyobb lemaradással kell szembenéznünk” – mondta Besenyei.

Az élhetőbb városok mellett versenyképes vállalatokra is szükség van. Barabás László , az Accenture Digital rendszertervezője szerint a székelyföldi gazdasági szférának is fel kell készülnie az IoT (Internet of Things, a dolgok internetje) mindent felforgató előretörésére. Elmondta, arra kell számítani, hogy a vállalatok az IoT segítségével világszerte egyre hatékonyabbakká válnak, azt is kiemelte, hogy egyre inkább nő a jelentősége annak, hogy a felhasználók egyfajta használati élménykapcsolatba kerülnek az IoT eszközeivel.

„Nem csak egyszerűen használják az emberek már ezeket az eszközöket, hanem élvezik is az általuk nyújtott lehetőségeket. A fogyasztó abban a pillanatban, ahogyan nem lesz élményforrás számára ezeknek az eszközöknek a használata, azonnal félreteszi” – magyarázta Barabás. Azt is kiemelte, hogy mivel az IoT egyre inkább átírja az üzleti vállalkozásokat,

a cégeknek szokatlan, mindent felforgató üzleti modellekben kell majd gondolkodniuk.

„Székelyföldnek határozott sajátosságai vannak. Nem arról híres, hogy nagy ipari vállalatoknak a nagy kutatóközpontjai itt lennének. És azt be kell vallani, hogy valószínűleg nem is lesznek itt soha. Székelyföldnek viszont van egy hatalmas előnye, amelyet akár versenyelőnynek is lehet tekinteni: a közösség” – emelte ki a szakértő, aki szerint nem szabad hátradőlni, és azt várni, hogy majd az önkormányzat és az állam megoldja a problémákat, illetve megszervezi a közösség életét. „A megoldások alulról felfele építkezve kell érkezzenek a kis közösségek által a kis közösségeknek” – mondta Barabás.