Így lettünk Európa szegény emberéből éllovasok

„Lenyűgöző, hogy Románia milyen tartalékokkal rendelkezik technológiai szakemberek terén. Az országnak a többi közép-kelet-európai államhoz hasonlóan rendkívüli felsőokatási intézményei és tehetségei vannak” – mondta a neves The Guardian brit napilapnak Romániáról James Park , a Fitbit okosóragyártó alapítója és vezérigazgatója.

Parkot a brit lap a román gazdaság bővülésének okairól kérdezte. Cikkükben annak jártak utána, hogy mi okozza azt, hogy Románia az EU növekedési éllovasává vált az elmúlt időszakban, és olyan vállalatok jelentik be sorra, hogy bővítik tevékenységüket az országban, mint a Siemens, a Bosch vagy a Ford.

A lap szerint míg Romániáról a Nyugat-Európában élőknek elsősorban a rengeteg vendégmunkás jut eszébe, addig azt kevesen tudják, hogy a román gazdaság komoly növekedésben van. A szolgáltatószektor az exportszektorral és a gyártással egyetemben szépen növekedett az elmúlt időszakban, a fogyasztás – a ruházati termékektől egészen az személygépjérműk vásárlásáig – tavaly 9 éves csúcsra került, és 2017 első felében is több mint 8%-kal növekedett.

A The Guardian azt is kiemeli, hogy a második negyedévben az Eurostat adatai szerint a gazdaság 5,7%-kal növekedett éves összehasonlításban, ami a legmagasabb gazdasági bővülés volt az Európai Unió országai közül. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy a román statisztikai hivatal pár napja felülbírálta a hazai növekedéssel kapcsolatos adatait, a korábban közöltnél is nagyobb növekedést becsült a második negyedévre, így várhatóan az EU statisztikai hivatala is felfele fogja módosítani a kicsit eltérő módszertan alapján készített hivatalos mutatóit.

A brit lap arra is kitér, hogy míg az Egyesült Királyság gazdasága 2016-ban 1,8%-kal, 2015-ben pedig 2,2%-kal növekedett, addig Romániában ez a szám tavaly 4,8% volt, az azt megelőző évben pedig 3,9%. Azt is megjegyzik, hogy a Nemzetközi Valutaalap gazdasági előrejelzése szerint a román gazdaság ebben az évben 5,5%-kal fog növekedni.

Az IT-szektor és a nyelvtudás hajtja az országot

A gazdaság különböző szektorainak teljesítménye közül külön kiemelik az IT szerepét, amely főként a kommunista idők által örökül hagyott matematika és műszaki területeken működő egyetemekről kikerült tehetségekből, valamint a szakemberek jó nyelvi kompetenciáiból építkezik, és teszi az országot az egyik legfontosabb outsourcing központtá. „Míg a román nyelv latin gyökerei segítenek magyarázatot találni a jó nyelvi készségekre, egyesek szerint külföldi televíziós műsoroknál a szinkronizálás helyett a feliratok használata volt az, ami igazán megdobta az idegen nyelven való önkifejezést és jártasságot” – írja a lap.

A techipart jól ismerő szakemberekre hivatkozva azt írják, hogy szegmens 150 ezer embert foglalkoztat Romániában, és az előrejelzések szerint a jelenlegi szintről megduplázódva 2025-re akár 12%-ra is emelkedhet a technológiai szektor hozzájárulása Románia GDP-jéhez. Ezt részben az is jól megtámogatja, hogy az országban az egyik leggyorsabb a szélessávú internet a világon. Romániát Szingapúr, Hong Kong, Dél-Korea és Izland előzi meg csupán ebben a tekintetben.

De a technológiai szektor mellett más iparágakkal is foglalkozik a cikk. Megemlítik, hogy a Ford nemrégiben jelentette be, hogy ezer alkalmazott felvételére készül a fővárostól 180 kilométerre található craiovai üzemében, ahol már jelenleg is 2 715 személyt foglalkoztatnak, és nem mellesleg 2008 óta 1,2 milliárd eurót fektettek be a gyár fejlesztésébe. És ha már az autóiparnál tartanak, arra is kitérnek, hogy az üzleti forgalom alapján a francia Renault tulajdonában levő Dacia az ország legnagyobb vállalata, amely 2016-ban 4,6 milliárd eurós árbevételt könyvelhetett el.

A kormány intézkedései a fogyasztást serkentették

A cikkben azt is kijelentik, hogy a 2007-es EU-s csatlakozásnak láthatóan jelentős hatása volt az ország fejlődésére, azonban azt is megjegyzik, hogy a gazdaság teljesítményét jelentősen megdobták a kormány nemrégiben hozott intézkedései. A lap megszólaltatta Ionuţ Dumitru t, a Költségvetési Tanács elnökét, aki a jó gazdasági adatok mögött rejlő okok kibontásában kiemeli, hogy a kormány 2015-ben úgy döntött, csökkenti a fogyasztásra kivetett adókat. Így a sokáig 24%-os áfakulcs először 20%-ra, idéntől pedig 19%-ra csökkent, az élelmiszerek esetén pedig még jelentősebben. „Ezek az intézkedések nagyon erős gazdasági stimulusként hatottak a fogyasztás növekedésére” – idézi a lap Dumitrut.

A szakértő a fogyasztás erősödését emellett azzal is magyarázza a brit lapnak adott nyilatkozatában, hogy az elmúlt négy évben a minimálbér megduplázódott és emellett a közalkalmazottak bérezése is jelentősen növekedett. A lap ennek ellenére rámutat arra, hogy a havi átlagbér az Európai Unió tagállamai közül Romániában a második legalacsonyabb, csupán Bulgáriát előzzük meg ebben a tekintetben.

Ezzel magyarázzák azt is, hogy nagyon sok külföldön dolgozó romániai egyelőre nem akar visszatérni az országba, még annak ellenére sem, hogy a hazai vállalatok egyre inkább úgy tűnik, hogy alkalmazottak nélkül maradtak, és a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent már Romániában is. Az elmúlt évben a munkanélküliségi ráta 5,9%-ra esett vissza, ami történelmi munimumnak számít. Az előrejelzések és az évközi adatok is azt támasztják alá, hogy ez a mutató tovább csökken, miközben az Európai Unióban 8,6% az állástalanok aránya.

A The Guardian szerint nem véletlen, hogy a brexit okozta bizonytalanság miatt több egyesült-királyságbeli vállalat is Romániát, mint jó alternatívát tartja szem előtt arra az esetre, ha úgy döntenének, hogy elhagyják a szigetországot. Shajjad Rizvi , a Brit-Román Kereskedelmi Kamara Kolozsváron székelő igazgatója szerint több brit vállalat is – főleg szoftvercégek – megtriplázta a romániai alkalmazottak számát, és az is jellemző, hogy a marketingtől kezdve a HR-ig egész részlegeket telepítettek át Romániába.

A szállítási infrastruktúról persze ők sem írnak semmi jót

Akárcsak a Financial Times egy nemrég megjelent cikkében, a The Guardian is rámutat arra, hogy a szállítási infrastruktúra is rendkívül szegényes Romániában. A Világgazdasági Fórum legújabb versenyképességről szóló jelentésére hivatkoznak, amely szerint a közúthálózat állapota a listán szereplő 138 ország közül a 128-dik helyre sorolja Romániát. A vasúthálózat alapján ennél jobb helyen, a 79. pozícióban vagyunk, bár itt is megemlítik a vasúthálózat elavultságát és lassúságát.

Dumitru szerint az emelkedő államháztartási hiány aggodalomra ad okot. Az államháztartás – vagyis az állami bevételek és kiadások közötti különbség – 2016-os hiánya GDP-arányosan elérte a 3%-ot (ESA módszertan szerint) azt követően, hogy 2015-ben csupán 0,8% volt. Az emelkedést a szakértő szerint elsősorban az adócsökkentések okozták azáltal, hogy a kevesebb adóbevétel miatt csökkentek az állami bevételek. „Gazdasági szempontból a költségvetési helyzet a legfőbb ok az aggodalomra” – mondta Dumitru, aki szerint a költségvetési deficit nyomás alatt van.

Dumitru a lapnak elmondta, a román gazdaság továbbra is növekedési pályán marad a közeljövőben, viszont nem túl valószínű, hogy tartható lesz a jelenlegi 5%-nál is nagyobb növekedés. A legtöbb szakért 4% körüli bővülést prognosztizál, ami Dumitru szerint a legmagasabb növekedési ráta lesz az EU-ban, ami „azért nem is olyan rossz”.