Már-már sci-fi, ami körülöttünk zajlik, de kell-e félni a negyedik ipari forradalomtól?

• A negyedik ipari forradalom röviden arról szól, hogy a fizikai és virtuális világ közötti határ elmosódik.
• Bár alapvetően félünk az automatizációtól és a robotok megjelenésétől, a negyedik ipari forradalom középpontjában is az ember lesz majd.
• Ugyan azt hittük, hogy az automatizáció a fejlett országok multinacionális vállalatainak a kiváltsága, a trendek mást mutatnak.
• Jövőre várhatóan a világ GDP-jét nagyobb arányban adják azok az országok, amelyeket 1990-ben még fejlődő országoknak neveztünk.
• A technológiai fejlődés miatt a bankok pozíciója is veszélybe kerülhet?
• Etikát kellene tanítani az informatikusoknak?

Az emberiségnek eddig három ipari forradalomban volt része, az elsőt a gőzgép feltalálása, a másodikat a tömegtermelés megjelenése váltotta ki, míg a harmadik ipari forradalom a folyamatok automatizálását lehetővé tevő mikrocsipekről és számítógépekről szólt. „Mindenik ipari forradalomnak jelentős gazdasági következményei lettek. Nemrég olvastam, hogy 1915-ben volt a legtöbb ló a Földön, azóta viszont a technológiai fejlődésnek köszönhetően a lovak 95%-a eltűnt. Ez csak egy statisztika, de ennek okai mögött komoly gazdasági birodalmak épültek fel és omoltak össze. Azért választottuk a 26. Közgazdász Vándorgyűlés témájaként az Ipari Forradalom 4.0-át, mert látnunk kell, hogy kik lesznek a jelenleg zajló folyamatok nyertesei és vesztesei, és igyekeznünk kell az erdélyi magyar társadalmat az előbbi oldal fele irányítani” – indította a konferenciát Csatlós Pál , a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke, az esemény plenáris előadásainak moderátora.Csatlós elmondta, a negyedik ipari forradalmat röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy ez az a világ, amelyben a virtuális valóság és a fizikai valóság közötti határ elmosódik. „Ez önmagában komoly dilemmák elé állítja az emberiséget. Mit fogunk csinálni például akkor, ha egyszer egy gép okosabb lesz, mint egy ember? A negyedik ipari forradalom a gazdaság minden területén változásokat fog okozni” – mondta az RMKT elnöke.Arra is kitért, hogy azért választották Kolozsvárt a minden évben más városban megrendezett konferencia helyszínéül, mert a város különösen kötődik a negyedik ipari forradalomhoz. A helyi vállalatok és vállalkozások között ugyanis számos olyan játékos van jelen, akik nem csak használják, hanem létrehozzák is a negyedik ipari forradalom vívmányait. Ezért is volt dr. Konrad Kaschek , a nemeszsuki Robert Bosch Kft. vezérigazgatója a konferencia első plenáris előadója, aki prezentációjában arról beszélt, hogy milyen hatása van a technológiai fejlődésre az úgynevezett csatlakoztatott ipar, valamint a mesterséges intelligencia térnyerésének.Bár az automatizációtól és a mesterséges intelligenciától is sokan tartanak, Kaschek kiemelte, a negyedik ipari forradalom legfontosabb „üzemanyaga” szintén az ember lesz, hiszen emberek nélkül semmi sem történik. Arra is kitért, hogy a jövő a szabadon felhasználható megoldásoké és az ipar egyre inkább egy olyan kapcsolt rendszerré válik, amelyben nem csupán a termelők, hanem a felhasználók is a részesei lesznek az „alkotásnak”.

A sín le van fektetve, az a kérdés, hogy mi robogunk a vonattal, vagy a vonat robog felénk, és mi fekszünk a síneken – índította előadását dr. Czakó Erzsébet. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy fogalmazott, a negyedik ipari forradalom elsősorban arról szól, hogy egy olyan korszakban élünk, amelyben a különböző technológiák összekapcsolódnak. „Az tény, hogy ez az út rögös” – mondta Czakó, aki szerint ugyanakkor vannak kirajzolódó jelenségek: (1) Az egyik ilyen a diverzitás felerősödése. „Ezt nagyon jó kimondani, de mindenki, aki dolgozott sokszínű környezetben, az tudja, hogy nagyon sok türelem, bizalom, jószándék kell hozzá” – mondta. (2) Az egyetemi tanár szerint egy másik kirajzolódó jelenség a számtalan kapitalizmusok és piacgazdaságok megjelenése. „Mindkettőből többféle van, és mindeniknek megvan a létjogosultsága. Megfigyelhető egy szétaprózódás. Hiába mondjuk, hogy mekkora ennek vagy annak a vállalatnak az árbevétele, illetve alkalmazotti létszáma, van egy fragmentálódás a vállalatcsoportokon belül. Ez a fragmentálódás jellemzi a társadalomat és a poltikát is. Ennek már vannak következményei és persze lesznek is” – mondta Czakó. (3) A harmadik jelenség a társadalmi felelősségek előtérbe kerülése. Czakó szerint egyre több szakember vélekedik úgy, hogy etikát kellene tanítani az informatikusoknak, hiszen a szakma etikai kérdései felértékelődtek. Az egyetemi tanár ugyanakkor úgy vélekedik, hogy nem csupán az informatikusok, hanem minden egyes szakma felelőssége felértékelődik, ezért át kell gondolni, hogy milyen hatása van a szakmai döntéseknek más területekre. És erről beszélni, kommunikálni kell – mondta.Utóbbiban Czakó szerint nagy szerepe lesz a vállalati szféra képviselőinek. „Akik már a hetvenes-nyolcvanas években vállalati emberek voltak, azok nagyon jól tudják, hogy nincs új a Nap alatt. Ők azok, akik a munka világában tehetnek azért, hogy az alkalmazottak és a döntéshozók is megértsék azt, ami zajlik. Emellett arról is tenniük kell, hogy a technológia által létrehozott lehetőségek a lehető legoptimálisabban tudjanak eloszlani. A jelentős egyenlőtlenségek destabilizálnak és senkinek sem tesznek jót” – mondta Czakó. Hozzátette, kulcsfontosságúvá vált a narratívák megújításának és birtoklásának fontossága: tudni kell mindenféle szakmának, de akár sokszínű közegben is elmondani, hogy a technológiai változások közepette mi az, amit a kezdeményezéseinkkel szeretnénk.

Aki azt hitte, hogy a negyedik ipari forradalom csupán a fejlett országok kiváltsága, az tévedett. A fejlődő országoknak a költségszínvonala közelíti vagy közelíteni fogja a fejlett országok költségszínvonalát, aminek számos következménye lesz – derült ki dr. Szász Levente , a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettesének előadásából, aki a globális ellátási láncok negyedik ipari forradalomhoz köthető legfontosabb trendjeit foglalta össze. Szász rámutatott, már 2012-ben olyan publikációk jelentek meg, amelyek kijelentették: vége az olcsó Kínának. A munkaerő költségének növekedése miatt Szász szerint Kínában is az a tendencia valósul meg jelenleg, hogy az egyszerű összeszerelő munkát végző munkások helyét átveszik a félig vagy teljesen intelligens robotok. „Ez abból a szempontból is érdekes, hogy néhány éve még azt gondoltuk, a robotizálás vagy automatizálás a fejlett országok nagy multinacionális vállalatainak kiváltsága. A jelenlegi tendenciák azonban mást mutatnak” – mondta Szász. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Kína már rég nem az olcsó munkaerőről szól, az utóbbi tíz évben ugyanis az ázsiai országban megduplázódott a munkaerő költsége, és miközben a robotoknak és automatizálásnak a költsége csökken, egyre több olyan munka lesz, amelyet már nem az emberi munkaerő fog végezni.A negyedik ipari forradalom nagyon fontos tendenciája az is Szász szerint, hogy számos olyan iparág van, amelyben egy amerikai vállalatnak már ugyanannyiba kerül egy fejlődő országban legyártatni egy terméket, azt minőségellenőrízni és visszaszállítani a kiinduló pontra, mintha ugyanazt a terméket az Egyesült Államokban készítették volna. „Nyilván ez iparáganként változik, de összességében egy nagy indexbe tömörítve az látható, hogy gyakorlatilag nem éri meg Kínába kitelepíteni vagy kiszervezni a tevékenységeket, legalábbis nem költség szempontból” – mondta. Hozzátette, ennek ellenére globálisan a különböző tevékenységek kiszervezése várhatóan nem fog visszaszorulni. Számos olyan ország létezik még ugyanis, amelyek az alacsony költségek miatt továbbra is vonzóak lesznek a nyugati vállalatok számára.

Arra a trendre is felhívta a figyelmet, hogy a fejlődő országokban is megjelennek azok a vállalatok, amelyek globálisan ugyanazokat a tevékenységeket fogják végrehajtani, amiket a fejlett országokból származó nagy multinacionális vállalatok. Részben ehhez is köthető az a statisztika, amely szerint a világ GDP-jét jövőre nagyobb arányban fogják adni azok az országok, amelyeket 1990-ben fejlődő vagy feltörekvő országoknak neveztünk, mint azok az országok, amelyeket akkor fejlettnek tekintettünk.

Ha valós időben tudunk üzenetet váltani, akkor nehéz elfogadni, hogy egy tranzakció napokig is eltarthat

Akár fejlett, akár fejlődő országokról beszélünk, a sokáig viszonylag kényelmes helyzetben levő bankok számos területen őrült nagy kihívásokkal kell megküzdeniük. Pleschinger Gyula , a Magyar Közgazdász Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja a bankok digitális világhoz való alkalmazkodásáráról beszélt előadásában. Elmondta, a magyar és jellemzően a regionális bankrendszerek hiányosságai – a nagyon nehéz bankváltás, a nagyon magas a piacralépési korlátok – és a technológiai változások arra ösztönözték a fogyasztókat, hogy egyre nagyobb igényekkel álljanak elő. „Ha valós időben tudunk üzenetet váltani, akkor nagyon nehéz a mai fogyasztónak elfogadni, hogy egy banki átutalás országon belül órákig, határon túlra pedig akár napokig is eltarthat” – mutatott rá.Pleschinger arról is beszélt, hogy pénzintézeteknek viszonylag nagy erőpróbát jelent a meglévő rendszerek továbbépítése, aminek az egyik következménye az úgynevezett fintech cégek megjelenése volt. A szakértő szerint ezek ugyan növelni tudták az ügyfélélményt a pénzügyi termékek piacán, és számos más téren is hoztak előrelépést, viszont az átutalások sebességét nem igazán tudták megoldani. Emellett az is nehézkessé teszi a működésüket, hogy minden cég külön rendszert alakít ki, amelyek között az átjárás nehéz. Az MKT elnöke azt is kiemelte, hogy a fintech megoldásoknak legnagyobb hátránya és problémája, hogy az ügyfelek védelme továbbra sem megoldott.Elmondta, az ügyfelek számára a banki infrastruktúra teljes megváltoztatása és fejlesztése hozná az igazi megoldást, így ugyanis elérhetővé válna a heti 7 napos, napi 24 órás, és évi 365 napos szolgáltatás. A szakember szerint a cél az kell legyen, hogy az átutalások 5 másodpercen belül valósuljanak meg.

Mi lesz azzal, aki nem tartja a lépést?

A banki műveletek idejének felgyorsulása azért is fontos, mert folyamatosan időszűkében vagyunk. „Az 1900-as évek elején James Ford a gyártás során keletkező holtidő visszaszorítása miatt reformálta meg az autógyártást. A mai világban egyénként nagyon hasonló, idővel kapcsolatos problémákkal küzdünk. A nagyvárosi életben rengeteg időt veszítünk a zsúfolt autóforgalom miatt, a mai munkaidő már korántsem nyolc órában merül ki. Ehhez köthető, hogy az igények is egyre inkább növekednek” – jelentette ki Marius Flore , a Banca Transilvania online értékesítési vezetője. Flore szerint ahhoz, hogy a bankszektor az igényeket ki tudja elégíteni, valós problémákra kell válaszokat adnia. Véleménye szerint a digitális világ ebben segít, de a bankok alkalmazottainak komoly nyomással kell megküzdeniük nap, mint nap, hogy olyan bankolási megoldásokat, termékeket és szolgáltatásokat találjanak, amelyek lépést tartanak az ügyfelek problémáival.„Az ügyfelek azt szeretnék, hogy egyszerűen, hatékonyan vehessenek fel hitelt. Nem akarnak elmenni a bankfiókba, amely 9-től 17 óráig van nyitva – gyakran párhuzamosan az emberek munkaidejével –, távolról, mindenre kiterjedő megoldásokkal akarnak, függetlenül attól, hogy hitelt felvenni, vagy betétet képezni szeretnének, illetve pénz utalására, vagy személyre szóló konzultációra van szükségük” – mondta Flore.

És hogy mi történik azokkal a vállalatokkal, amelyek figyelmen kívül hagyják vagy rosszul lovagolják meg a fejlődés irányát. Előadásában Flore ezt a Forbes 2007-es címoldalával szemléltette, amelyen a Nokia volt. Abban az időszakban úgy számoltak, hogy a finn vállalat 1 milliárd ügyféllel rendelkezik, a Forbes szerkesztői pedig talán emiatt is a lapszám címében felteszik a kérdést, hogy egyáltalán utolérheti-e még valaki az óriásvállalatot. Azóta mindössze 10 év telt el és a mobilpiacon a Nokia már nem igazán jelent sokat.

A konferencia utolsó plenáris előadásáról, amelyet Szilágyi Péter Ethereum-fejlesztő tartott külön cikkben számolunk be.