Elhúzták előttünk a mézes madzagot, hogy bevezessük az eurót?

Jean-Claude Juncker , az Európai Bizottság elnöke három nagyon fontos, Romániát is érintő kijelentést tett szerdán elmondott évértékelő beszédében. Kijelentette, mivel Románia és Bulgária minden ehhez szükséges feltételt teljesített, elérkezett az ideje, hogy a két ország is csatlakozzon a schengeni övezethez. A második fontos kijelentése az volt a strasbourgi plenáris ülésen, hogy javasolni fogja egy Nagyszebenben 2019. márciusában megtartandó Brexit utáni csúcstalálkozó megszervezését, ahol az EU jövőjét beszélik át, a harmadik fontos, Romániát is érintő kijelentéséről viszont egyelőre kevesebb szó esik, bár az is nagy jelentőséggel bír. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy

„amennyiben nem akartok kétsebességes európát, márpedig én nem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi jellegű ösztönzőt vagy támogatást is ajánlani fogunk”.

A beszéd és a sajtóban korábban megjelent információk alapján nagyjából úgy lehet körvonalazni a két konkrét javaslatot, hogy az Európai Unió következő költségvetésében lenne egy nagyobb tétel azoknak a tagállamoknak, amelyek már eurót használnak – itt feltehetően a jelenlegi rendszerhez hasonló támogatásokról is szó van –, illetve felállítanának egy pénzügyi és egy külön technikai eszközt is azoknak a tagállamoknak a támogatására, amelyek a csatlakozásban gondolkodnak.

Juncker úgy fogalmazott, ha azt szeretnénk, hogy az euró összekösse és ne megossza az Európai Uniót, akkor jóval többnek kell lennie csupán néhány kiváltságos ország fizetőeszközénél. „Az eurót az egész Európai Unió egységes fizetőeszközének szánjuk. Kettő kivételével minden tagállamnak kötelezettsége és joga bevezetni az eurót akkor, amikor minden ehhez szükséges feltételt teljesítenek” – mondta Juncker. Az Európai Bizottság elnöke által említett két kivétel Nagy-Britannia és Dánia.

Pórul járhatnak az eurózónán kívül maradt országok?

Juncker eurózónával kapcsolatos kijelentései még jelentőségteljesebbnek tűnnek, ha azt is figyelembe vesszük, hogy Nagy-Britannia kiválásával csupán nyolc ország lesz, amelyek az Eurózónán kívül maradnak. 2019-ben az eurózónán kívüli tagállamok mindössze a 15%-át adják majd az EU gazdaságának, szemben a jelenlegi 31%-kal. Az Egyesült Királyság gazdasági jelentősége ugyanis óriási, jelenleg ők adják az EU GDP-jének a 16%-át, csupán Németország gazdasága nagyobb, mint a brit. Így pedig valóban felmerülhet az a közép-kelet-európai tagállamok részéről már számtalanszor megfogalmazott félelem, hogy idővel az eurózónán kívül maradt államok nem válhatnak-e másodrangú tagállamokká.

A csatlakozással kapcsolatban jelenelg Csehország, Magyarország és Lengyelország tűnik elutasítónak a KKE régió országai közül, valamint Svédország. Az észak-európai ország lakossága 2003-ban valósággal sokkolta szomszédjait, amikor népszavazáson mondott nemet az euró bevezetésére, és a kérdésben azóta sem lépett igazán előre.

Winkler: Juncker jelzést küldött Kelet-Európába

Winkler Gyulát kérdeztük arról, hogy Romániának miként is kellene értékelnie Junckernek az euró bevezetésével kapcsolatos gondolatait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott, azt mindenképp látni kell, hogy Juncker teljes évértékelő beszéde optimista és jövőbe néző volt, ami óriási kontrasztot jelent a tavalyi évértékelővel szemben, amikor a Brextiről szóló népszavazást követően borús, felhős történet körvonalazódott az Európai Bizottság elnökének beszédéből. „Integráló beszéd is volt ugyanakkor, hiszen Juncker is láthatja jól – akkor is ha az ő szocializációja és előélete Luxemburghoz kötődik –, hogy az a szakadék, amely mélyül kelet és nyugat között, az egy fantasztikusan veszélyes szakadék” – mondta Winkler. Ami az eurót illeti, szerinte Juncker beszédében arra is reagál, ami vezető európai poltikusoktól elhangzott az elmúlt időszakban. Emmanuel Macron francia elnök például többször is beszélt arról, hogy az euróövezetet valahogyan külön kellene választani, létre kellene hozni egy külön euróövezeti parlamentet, kinevezni egy euróövezeti pénzügyminisztert, valamint lefektetni egy olyan gazdasági kormányzás alapjait, amely csak az euróövezetre vonatkozik. „Ezt el kell utasítani, mert ez a kétsebességes Európa lenne, az elsőosztályú és másodosztályú állampolgárok Európai Uniója. Ezt beszédében Juncker is nagyon határozottan elutasítja, és jelzést küld Kelet-Európába” – mondta az EP-képviselő.

Winkler kiemelte, jelentős erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy bevezethető legyen az euró Romániában vagy Magyarországon, a gazdasági paraméterek teljesítése mellett rendkívül fontos az ehhez szükséges politikai szándék is. „Juncker tulajdonképpen azt javasolja, szerintem nagyon helyesen, hogy jöjjön létre egy olyan mechanizmus, amely segítséget nyújt az eurót bevezetni szándékozó tagállamoknak” – mondta Winkler.

Nem járnánk jól az euró korai bevezetésével

„Ha valaki eldöntené, hogy bevezetjük az eurót 2020-ban Romániában, az egyrészt irreális lenne, másrészt valószínűleg nagy kárt okoznánk a gazdaságnak, az emberek életszínvonalának, és folytathatnánk. Az euró bevezetése nem önmagában cél, a felzárkózás az igazi cél. Vagyis az Európai Unió mediánjának az elérése a gazdaság, a stabilitás, a termelékenység szempontjából” – emelte ki Winkler. A képviselő szerint kétségtelenül nagyon fontos az, hogy létezik egy kinyilvánított szándék az euró bevezetését támogató mechanizmus létrehozásáról az Európai Unió szintjén, amely akár pénzügyi szempontból, akár fiskális politika szempontjából, akár gazdasági növekedés és fenntarthatóság szempontjából segíti az eurót bevezetni kívánó államokat. „De ettől még nekünk el kell végeznünk itthon a házi feladatunkat: a reformokat, a termelékenység növekekedését ösztönző lépéseket, az infrastruktúra fejlesztését” – mondta Winkler, aki hozzátette:

Romániának csak akkor kell belépnie az euróövezetbe, amikor azt a gazdasági fejlettségi szint, a pénzügyi piacok és realitások lehetővé teszik.

A beszédből azt is ki kell olvasni, hogy Juncker egyike a legmélyebben föderalista gondolkodással rendelkező poltikusoknak, akik ma az Európai Unióban mondhatni rivaldafényben vannak. Ő mindig is föderalista volt, egy Európai politikai uniót vizionált, és nincs egyedül ezzel – válaszolta Winkler arra a kérdésünkre, hogy az EB elnökének beszédéből mennyire lehet olyan messzemenő következtetéseket levonni, hogy az Juncker az euró bevezetését segítő mechanizmusokkal egy közös uniós adópolitika és „pénzügyminiszter” fele próbál meg tenni lépéseket. „Most, amikor az uniós költségvetésről vitázunk, és látjuk azt, hogy az Egyesült Királyság kilépése azt jelenti, hogy 7-8%-kal csökken az uniós közös büdzsé, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ezt valahogy pótolni kell. Létezik egy realitás, amely az elmúlt 20 évre néz vissza, éspedig az, hogy amikor a politikai döntés megszületett arról, hogy megalkotjuk az eurót, mint közös fizetőeszközt, akkor az is nyilvánvaló volt, hogy az eurót egy közös költségvetésnek kell fenntartani. Ez a közös költségvetés az Európai Unió költségvetése. Ez a költségvetés körülbelül egy százaléka ma az unió tagállamainak az összetett GDP-jének. Ez az 1% viszont nem elég” – mondta Winkler. A képviselő emlékeztetett, hogy már a hetvenes években több jelentés is volt, amely megállapította, hogy a tagállamok GDP-jének minimum 7-8%-a az a költségvetés, amely stabilan fenn tudja tartani a közös fizetőeszközt. Elmondta, az ezzel kapcsolatos probléma elsősorban akkor mutatkozott meg, amikor 2008-ban kitört a gazdasági válság, és több tagállamnak is, de elsősorban Görögországnak komoly nehézségekkel kellett szembenéznie. „A görög válság elkerülhető lett volna, sok minden kelett volna hozzá, de az egyik az a jelentősebb közös költségvetés” – mondta a poltikus.

Winkler szerint nem lehet a közeljövőben arra számítani, hogy számottevően nőjön a közös büdzsé, így várhatóan továbbra is megmarad az euró „veleszületett betegsége”. „Nem tudom, hogy mikor lesz politikai szándék ennek a hibának a kijavíására, de az, hogy Juncker – de nem csak ő, hanem például a németek is – szeretne közös adópolitikát, az nem újdonság” – jelentette ki.Az EP-képviselő arra mutatott rá, hogy a keleti országok számára egy versenyképességi elem az alacsony adószint a nyugati országokkal szemben. „Romániában is a felzárkózás tekintetében nyilván szükségünk van ilyen plusz versenyképességi előnyökre a régebbi tagállamokkal szemben. Másképp, hogy zárkóznánk fel, hiszen ők is fejlődnek közben. Ahogy most 5%-os a gazdasági növekedés, ilyen paramétereket kellene mutatnia Romániának akár a következő tíz évben” – mondta Winkler.A politikus kiemelte, hogy az áfát leszámítva a fiskális politikával kapcsolatos döntések minden ország szuverén hatáskörébe tartoznak, ez pedig egyelőre a kelet-európai tagállamoknak előnyére válik. „Nem lehet tudni, hogy lesznek-e próbálkozások közös adópolitika bevezetésére, de ha lesznek is, mi azoknak ellent mondtunk eddig is, és ellent kell mondanunk a jövőben is, hiszen ez Románia érdeke” – mondta Winkler Gyula.