Hol áll jelenleg a romániai és a székelyföldi turizmus?

Románia nem áll túl jól Európa-szinten, ami a vendégágyak számát illeti – derült ki az Eurostat által nemrég közzétett adatsorból. Az Európai Unió statisztikai hivatalának számadatait felkapta a román sajtó, de a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara alelnöke, a turisztikai részleg vezetője, illetve a székelyföldi TDM klaszter elnöke, László Endre szerint pánikra nincs ok. Jelenleg közvitán van az új turisztikai törvény, amely végre rendezheti a turszitikai desztináció menedzsment (TDM) központok helyzetét, és ez akár új lendületet is adhat a hazai turizmusnak. László Endrével Románia és a székelyföldi megyék helyzetéről, illetve az európai turisztikai piacról beszélgettünk.

Az Eurostat nemrég közzétett egy statisztikát, amely szerint Románia elég hátul szerepel az uniós országok sorában a kereskedelmi szálláshelyek ágyainak számát illetően. Mennyire mérvadó ez az adatsor, és mennyire lehet következtetéseket levonni belőle?

László Endre: – Nem csökkent az utashelyek-ágyak száma összességében (325 841 db 2015-ben, 326 098 db 2016-ban), de a nagyvárosokban a 2015-ös 107 774-ről 2016-ban 106 494-re csökkent, 1 280 egységgel. Más vonatkozásban csak nőtt.Szerintem itt nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt a sajtó beállította. Inkább Kelet-Európát kell vizsgálni, ahhoz kell viszonyítani. Az Európai Unióban nyilván vannak turisztikailag nagyon keresett és nagyon fejlett országok, és vannak kevésbé fejlettek. Semmiképpen nem lehet összehasonlítani Romániát Spanyolországgal, Franciaországal, Ausztriával vagy Svájccal. Semmi pánikra nincs ok.

Az EuroStat a szálláshelyek eloszlásával kapcsolatos térképén jól látszik, hogy Románia a Kelet-Európai tömbben elöl van, Szlovéniával, Szlovákiával, Magyarországgal, Bulgáriával együtt. Rosszabb helyzetben van Finnország, Dánia, Izland, Ciprus, a Balti államok. Lettország és Ciprus különösen hátul van.

A szálláshelyek száma nem biztos, hogy önmagában értelmezhető a szálláshelyek telítettségének figyelembe vétele nélkül.

Így van, és nálunk a szálláshelyek telítettsége 30 és 40 százalék közt van, ami éppen csak elégséges, nem nevezhető jónak. Egy szálláshelynek minimum 40 százalékon kellene működnie ahhoz, hogy profitábilis legyen. Ott baj van. Nagyon meg kell gondolni azt, hogy újabb szálláshelyek jöjjenek-e létre, vagy pedig inkább a turszitikai promócióval kellene kiemelten foglalkozni. Most jöttek létre, illetve létrejövőben vannak a turisztikai desztinációs menedzsment szövetségek (TDM). Most jelenik meg az új turisztikai törvény, amely megtalálható a minisztérium honlapján, és még két hétig lehet véleményezni, és utána a parlament elé fog kerülni. Abban elég világosan le van írva, hogy a központi vagy a helyi autoritásoknak milyen szerepük van turisztikai szempontból. Ezzel kell kezdeni, illetve ezt kell megerősíteni. Magyarországon például ezek a TDM szövetségek már rég léteznek, Ausztriában vagy Svájcban, a jól fejlett turisztikai országokban pedig még régebben. Ezek a szövetségek nem az értékesítéssel, hanem a térség népszerűstésével foglalkoznak. Itt nálunk nagy hiányosságok voltak ezen a téren, és részben ebből adódik az, hogy gyenge a szálláshelyek kihasználtsága.

Mennyire van egyáltalán víziója Romániának? Az utóbbi 27 évben, úgy tűnt, túl keveset foglalkoztak ezzel a témával, annak ellenére, hogy Románia elég nagy vonzerővel rendelkezhetne, van tengerpartja, hegyvidéke, a falusi turizmusra is lehetne építeni.

Így van, de itt nagyon sok év eltelt a privatizációval, és ráadásul ez nem is sikerült a legjobban. Kevés külföldi befektető, szállodalánc volt az elején, nagyon sok idő eltelt a hatalmi harcokkal, hogy ki fogja ezt vagy azt a szállodát privatizálni, ki fogja a tengerpartot privatizálni. Azalatt Bulgária pedig behozta a nyugati tőkét, főleg a németet, és szépen gatyába rázta a tengerpartját. Mi pedig lemaradtunk, a román tengerparton tudtom szerint nincs is nemzetközi szállodalánchoz tartozó szálloda, csak Konstancán van Ibis szálloda, ami az Accorhoz tartozik. Például a Sol szállodalánc, amely a világ egyik legnagyobb szállodalánca, és rengeteg desztinációba kezdett, Kubától Spanyolországig mindenhol van szállodájuk, nincs jelen nálunk, viszont Bulgáriában van.

Mitől függ egy ilyen szállodalánc megjelenése egy országban, és hogyan lehet ezt befolyásolni?

Alapvetően a gadasági érdektől függ. Vannak olyan szállodaláncok, amelyeknek saját szállodái vannak, és vannak olyanok, amelyek névhasználati jogot adnak, például a Best Western vagy az Accor, amelyben 3, 4 és 5 csillagos szállodák vanna, a Sofitel, az Ibis, a Novotel hozzájuk tartozik. Tehát egy szálloda vagy névhasználati, franchise rendszerben működik, és a név használója befizeti azt a busás összeget, amivel beléphet a szállodaláncba, vagy a szállodalánc maga épít egy szállodát egy olyan régióban, amelyet turszitikailag és gazdaságilag megfelelőnek talál – ha olyan szállodaláncról van szó, amelynek saját tulajdonban lévő szállodái vannak.

Mennyire mondható az, hogy a romániai politikum elhanyagolta ezt a témát? A rengeteg minisztercsere, az, hogy hol van önálló turisztikai minisztérium, hol nincs, mennyire vetette vissza a fejlődést?

Pontosan erről van szó, hogy nagy mértékben befolyásolta a fejlődést. A turisztikai desztinációmenedzsment alulról felfele építkezik, de központi támogatásra és központi irányításra van szükség. Kell az országnak legyen egy turisztikai koncepciója, kell a régiónak, az alrégiónak, és kell a helységnek is legyen turisztikai koncepciója. Ez nem volt megszervezve, mert mindig változtak a dolgok. A turisztikai minisztérium megalakulása előtti periódusban történt egy előrelépés a desztinációs menedzsmentben, most pedig megalakult a turisztikai minisztérium, és megint visszatették az egészet zéróra, és zéróból kezdik felépíteni. De jó irányba haladnak a dolgok, csak emiatt a kettőt előre, egyet hátra, vagy néha egyet előre, kettőt hátra tempó miatt elég lassú a folyamat.

A székelyföldi megyék hogy állnak turisztikai szempontból?

A három megye elég jól áll. Maros megyében van a három közül a legtöbb kereskedelmi szálláshely, majd Hargita és Kovászna következik. De ha egységes egészében nézzük, jól áll Székelyföld – nyilván, Maros megyéből ki kellene venni bizonyos dolgokat, de statisztikai szempontból nem lehet meghúzni Székelyföld határát. A kereskedelmi szálláshelyek ágyainak száma szerint Maros megye a hatodik az országban, ami nagyon jó, Hargita megye a 11., Kovászna pedig a 21. A három megye adja Románia kereskedelmi szálláshelyeinek (ami azt összesíti, hogy hány szálloda, panzió, stb. van a térségben) a 10,75 százalékát, és ez abszolút jó. Az ágyak száma szerint pedig 7,68 százalékon állunk.Kovászna megyében a kereskedelmi szálláshelyek és az ágyak száma is csökkent, mert bizonyos régi szálláshelyeket megszüntettek. Az Eurostat és az Országos Statisztikai Intézet, az INSSE adatai közt nem teljes az egyezés. Az EuroStat 7 028 szállást mond, míg az INSSE 6 946-ról tud. Kovászna megyében az egységek száma az INSSE szerint a 2015-ös 108-ról 97-re csökkent 2016-ban, főleg a panziók csökkenése miatt, mialatt Maros és Hargita megyében nőtt a szállások száma.Az országos férőhely 328 313-ról 328 888 helyre, 575 hellyel nőtt, ezalatt Kovászna megyében ez 5 582-ről 4 431-re csökkent, 1 151 hellyel – ez főleg a kemping helyek le nem jelentésével magyarázható, de a panziók is csökkentek 43 hellyel, a faluturizmus 25 hellyel.Az országos férőhely az 2015-ös 81 872 539-ről nőtt 83 323 220-ra 2016-ra, mialatt Kovászna megye ezalatt csökkent 1 369 566-ról 1 355 577-re, azaz 14 ezer helynappal. Elképzelhető, hogy a Kovászna megyei visszaesés az INSSE adataiban tulajdonképpen egy lejelentés elmulasztásával magyarázható.

Mennyire fejlődik dinamikusan Európa szintjén a turizmus? Barcelonában vagy Izlandon például problémákat okoz a nagyon megnövekedett turistaforgalom, Görögországban is ez a helyzet, elsősorban amiatt, hogy a törökországi turizmus idén részben kiesett.

Így van, és nincs elég szálláshelyük. De ez Görögország esetében időleges, mert például ha Egyiptom visszaszerzi a régi, biztonságos hírnevét, akkor ott is rengeteg kereskedelmi szálláshely van, nagyon jó áron, nagyon jó szállodáik vannak színvonalas szolgáltatásokkal. Arrafele ismét el fog indulni a turizmus, vagy ugyanúgy Törökországba is, ahol már idén visszaindult. Volt olyan periódus idén, amikor Törökországba tartó bérelt gépekre, vagyis a charterjáratokra nem volt hely. Most sincs a napokban, például az Antalyába repülő járatokon. Tavaly ilyen nem volt, ugyanis a szállodák 40-50 %-os kihasználtsággal működtek. Ennek tükrében a görögországi helyzet meg fog oldódni, ha a piacok visszahelyeződnek a hagyományos pozícióikba. Törökországban nagyon sok a kereskedelmi szálláshely. Viszont az idén tényleg, a szezon elején, akik időben foglaltak, azok Görögországba foglaltak, nem Törökországba. Oda inkább azok mentek, akik később döntöttek, akik nem január-februárban foglaltak, mert akkor még úgy nézett ki, hogy Törökország nem biztonságos. Viszont látva azt, hogy öt-hat hónap alatt nem történt semmi, ami veszélyeztetné az illető desztinációt, akik nem foglaltak Görögországba, azok Törökországba mentek. Többnyire a kisgyerek nélküli családok. A gyerekesek, akik jobban meggondolják, hogy biztonságos úticélt válasszanak, Görögországba és Spanyolországba mentek vagy a hazai lehetőségeket választották.

Mennyire torzítja az adatokat a fekete és a szürke gazdaság, például a feketén kiadott hétvégi házak vagy az Airbnb?

Ezek nem jelennek meg a statisztikákban.