Munka van. Hol az ember? Miért van sok betöltetlen állás Kolozsváron?

Nem csak a munkaerőpiac, hanem közvetett módon a vállalatok is egyfajta válsággal néznek szembe, ugyanis az állásra jelentkezők alulképzettek, a legtöbb munkakereső pedig azzal sincs tisztában, hogy milyen szakterületen szeretne dolgozni – derült ki a Románia Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által a 8. Kolozsvári Magyar Napokon szervezett beszélgetésen, amelyen a helyi gazdasági specifikumok mellett a kolozsvári munkaerőhiányról, valamint a vállalatok ebben betöltött szerepéről is beszélgettek.

Simpf Norbert , a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kolozsvári szervezetének alelnöke szerint a cégek között nagy a versengés, hogy megfelelő alkalmazottakat találjanak. Elmondta, ez nem csak a vállalkozók közötti „hajszát” jelenti, hanem egy több szintű, összetett jelenségről van szó, amelyben már a régiók, ezen felül pedig az országok is konkurálnak. Dr. Pásztor Gyöngyi , a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológiai Tanszék tanársegéde szerint ez az elmúlt harminc évre visszavezethető demográfiai folyamat eredménye is, amely a nagymértékű migráció okán következett be. A kétezres évek folyamán hozzávetőlegesen 3-4 millió aktív munkavállaló hagyta el az országot, ehhez hozzáadódik a nyolcvanas évek során bekövetkezett születések számának csökkenése, és a lakosság elöregedése is. Annak ellenére, hogy Románia a globális migrációt tekintve nem célország, létezik egy belső népességvándorlás, amely a nagyobb városokat célozza, mint például Kolozsvár, Brassó, Bukarest, Temesvár, Iaşi. Temesváry Zsolt , az E.ON Business Services kolozsvári kirendeltségének menedzsere szerint Románia a Kelet-Európai térségben az egyik utolsó ország, ahová még a nyugati vállalkozók szívesen befektetnek, Bulgária és a volt Jugoszlávia területét már nagyrészt elkerülik. A kilencvenes években Magyarország, Lengyelország és Csehország váltak a befektetők célországaivá, majd idővel felkerült a térképre Bukarest, és később Kolozsvár is. Temesváry Zsolt úgy véli, ha egy nagyobb tőkével bíró vállalat kedvezően ítél meg egy országot és befektet, akkor több másik cég is követi. „Sok esetben a vállalkozóknak lövésük sincs, hogy hol van Kolozsvár. Ha az E.ON vagy Bosch vállalatot indított, miért ne működne nekünk? Néha csak ebből indulnak ki a cégek” – mondta a menedzser.

Meddig képes növekedni Kolozsvár?

Hogy a külföldi cégek idetelepedéséből létrejövő gazdasági növekedés mennyire fenntartható Kolozsvár esetében, az nagyban függ az infrastruktúrától is. Jelenleg az alkalmazottak Kolozsvár környékéről mintegy 60 kilométeres körzetből járnak be dolgozni, de kérdéses, hogy a nyugati példához hasonlóan ki vállalná, hogy naponta 100 kilométert ingázzon. Így annak a kérdése is felmerül, hogy melyek lesznek Kolozsvár fenntartható előnyei, és mikor jön el az a pont, amikor sem a munkáltatónak, sem pedig a vállalkozónak nem fogja megérni az együttmáködés. A szakemberek elmondták, a fejlettebb régiókban keletkező munkaerőhiányra a belső migráció jelent részleges megoldást, beleértve ebbe a Moldáviából, vagy a Moldáv Köztársaságból érkező potenciális munkásokat.

Nistor András , a Robert Bosch gazdasági igazgatója szerint problémát jelent az is, hogy a külföldi cégek saját kultúrájukkal közelítenek a helyi munkaerőpiachoz, a helyi munkavállaló számára pedig ez a kultúra idegen. Ebből következik kompromisszumos megoldásként az alulképzett személyek alkalmazása, akiket a vállalatnak kell kiképeznie. Probléma viszont, hogy nagyon sok alkalmazott 1-2 év után más munkalehetőség után néz, így nem térül meg a beléjük fektetett tőke. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező kétkezi munkások esetében is ez a tendencia, ugyanis a bérek sokszor annyira alacsonyak, hogy a munkásoknak 50-100 lejjel magasabb fizetésért megéri munkahelyet váltani. Temesváry Zsolt szerint „a multi nem jótékonysági intézmény, tíz éve működő cégek könnyen bezárhatnak. Kolozsváron is volt ilyen, a textilipar 5-6 éve virágzott, de ez mára megváltozott”. Az is probléma, hogy a fiatalokra gyakran külföldön, a szakképesítésüknek nem megfelelő, alacsonyabb presztízsű munkát vállalnak magasabb bérért, amelyet itthon nem végeznének. A vállalatok egyik lépése az lehet a munkaerőhiányra, hogy a feladatok elvégezését kevesebb alkalmazottra bízzák magasabb bérért. A szakemberek szerint sokszor csupán azért nem sikerül megtalálni egy betöltetlen állásra a megfelelő embert, mert nincs erre fórum, így nehéz megteremteni a kapcsolatot a munkakínálat és kereslet között. A közösségi oldalakon való álláshirdetések legtöbb esetben eredménytelenek, ugyanakkor gyakori az is, hogy a jelentkezők sem tudják milyen feladatkörben vagy szakterületen szeretnének dolgozni. A cégek az alkalmazott kiválasztása során négy dolgot vesznek figyelembe: milyen a jelentkező személyisége, rendelkezik-e a szükséges szakmai tudással, ezen felül milyen potenciállal bír szakmai téren, valamint azt, hogy megfizethető-e.A szakemberek elmondták, Románia azért is van hátrányos helyzetben, mert a 90-es években megnyíló helyi piacoknak olyan nyugati cégekkel kell versenyezniük, amelyek több száz éves vállalkozói múltra tekintenek vissza. Ugyanakkor az Európai Unió által hangoztatott felzárkóztatás ellenére a gyakorlat teljesen más. A legtöbb nyugati ország a belső piacát és alkalmazottait védi, amelyek során elsősorban az erős nemzetállami érdekek érvényesülnek. „Olyan világban élünk, amelyben nem kiszámítható a következő lépés vagy probléma, amivel szembe kell nézni. Erre jó példa a Nokia története is”.