Hiába csökken a munkanélküliség, Romániában továbbra is nagyon sok az inaktív fiatal

2017. augusztus 17. – 13:00

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A legnagyobb gondot azok a fiatalok jelentik, akik nem vesznek részt képzésen, felsőoktatásban és a munkaerőpiacon sem versenyképesek.

Romániában tavaly 23,6% volt azoknak a 20 és 24 év közötti fiataloknak az aránya, akik nem vettek részt felsőoktatási vagy szakmai előképzésben és munkahellyel sem rendelkeztek. Az úgynevezett NEET (Not in Education, Employment or Trening) csoporthoz az Eurostat adatai szerint Románia mellett Görögországból és Olaszországból tartozik a legtöbb fiatal az említett korosztályban.Az Eurostat jelentése a 15-29 év közötti személyek munkaviszonyát vizsgálta, figyelembe véve, hogy az adott korosztály tagjai járnak-e iskolába, vagy részt vesznek-e felsőoktatási, vagy szakmai képzésben. Az eredmények három kategóriára oszthatók életkor alapján: a 15-19 évesek többsége iskolába jár, a 25-29 éves korosztály jelentős hányada rendelkezik munkahellyel. Ezek között helyezkedik el a harmadik, a 20-24 évesek munkaerő és oktatás szempontjából vegyesnek nevezhető korcsoportja. Ebbe a 20-24 éves korosztályba tartozó inaktív fiatalok aránya Olaszországban a legmagasabb (29,1%), Románia (23,6%) második, míg Görögország (23%) harmadik. Az EU átlagát tekintve a NEET-kategória munkaerőpiaci helyzete szerint az inaktív személyek aránya 6,1% volt a 15-19 évesek körében. Ez az arány az életkor előrehaladtával növekszik, a 20-24 év közötti korosztályban az inaktív fiatalok aránya 16,7%, a 25-29 évesek csoportjában pedig már háromszor akkora az inaktív fiatalok aránya, mint az első kategóriában, és eléri 18,8%-ot. Ezt mutatja az alábbi ábra is, ahol sötét kékkel a kizárólag oktatásban részesülő, világos kékkel a dolgozó és még tanuló, zölddel a kizárólag dolgozó, míg sárgával az inaktív fiatalok arányát jelölték:

Az alábbi térkép pedig kifejezetten a 20-24 éves korosztály szerint mutatja az EU legrosszabb helyzetben levő tagállamait:

Bár erre a térkép alapján is lehet némiképp következtetni, a sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő, és munkahellyel sem rendelkező fiatal munkanélküliek aránya Hollandiában a legalacsonyabb (6,9%), Málta második (8,1%), Dánia harmadik (8,5%), Luxemburg negyedik (9%) majd Svédország következik a sorban (9,3%). Szóval vannak ebből a szempontból viszonylag jó helyzetben levő államok, de hogy uniós szinten mekkora problémát jelent az inaktív fiatalok magas aránya, azt az is mutatja, hogy a 20-24 éves korcsoportban

az Európai Unió szintjén hozzávetőlegesen Írország 5 milliós lakosságának megfelelő pályakezdő inaktív személyt jegyeznek.

Hogy a helyzet milyen jelentősen romlott számos országban 2006 óta, azt az alábbi ábra is mutatja, ahol az Eurostat statisztikusai azt vizsgálták, hogy a 20-24 éves korosztályban 10 év alatt hol, és milyen irányba változott az inaktív fiatalok aránya. Ebből a szempontból Cipruson a legrosszabb a helyzet, ahol a növekedés 9 százalékpontos volt. Romániában 4,7 százalékpontos növekedést mértek.

Az elmúlt szinte tíz évhez viszonyítva egyébként EU-s szinten jelentősen csökkent a NEET-kategóriába tartozó fiatalok aránya, még annak ellenére is, hogy több azon országok száma, ahol kedvezőtlen folyamatokról lehet beszámolni. Az Eurostat adatai szerint a NEET-kategóriába 2011-ben még 7,5 millió 15-24 éves és 6,5 millió 25-29 éves fiatal tartozott. A NEET-fiatalok köre heterogén, egyes csoportjukat azok képzeik, akik valamilyen oknál fogva önként szüneteltetik munkájukat vagy tanulmányaikat, illetve alkotó tevékenységet folytatnak, így nem járulnak hozzá formálisan a humán tőke növeléséhez. Azok a személyek, akik szociálisan hátrányos helyzetűek vagy egészségügyi problémával küszködnek, nagyobb eséllyel válnak ennek a kategóriának a tagjává. Románia, Görögország, Olaszország és Bulgária abban is eltér számos nyugati országtól, hogy esetükben a NEET-csoportba kerülő nők aránya nagyobb. Mindez jelentős veszteséget is jelent az EU számára. 2011-ben a munkaerőpiacról kikerülő fiatalok 153 milliárd euró kárt okoztak az Európai Unióban.

47 millió euró az inaktív fiatalok mobilizációjára

A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint 47 millió eurót fognak költeni az inaktív fiatalok mobilizációjára. Az összeget uniós alapokból fogják előteremteni és a romániai inaktív fiatalok munkaerőpiac integrálására fordítják. A Munkaerő Elosztási és Foglalkoztatási Ügynökség pénteken jelentette be, hogy elkülöníti a pénzalapot, ezt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága is jóváhagyta. Az INTESPO keretében első lépésként nyilvántartásba vennék a 200 ezer, 16 és 24 év közötti inaktív fiatalt, majd bevonnák őket a munkaerőpiacra. A minisztérium tájékoztatása szerint a kezdeményezés elsősorban azokat célozza, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, ebből kifolyólag pedig nehezen tudnának alkalmazkodni a munkaerőpiac elvárásokhoz. A regisztrált fiatalok személyre szabott tanácsadásban részesülnek és az elképzelés szerint figyelemmel követik, valamint segítik a szakmai fejlődésüket is. A program időtartama 48 hónap. Romániában júniusban összességében 5,3%-ra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta. Az INS adatai szerint a 15 és 74 év közötti munkanélküliek száma 470 ezerre esett vissza. Májusban még 478 ezerre becsülték, tavaly júniusban pedig 527 ezer állástalan személyt tartottak számon.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!